December elején döntött úgy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendkívüli közgyűlése, hogy egy 14 fős bizottsággal átvilágíttatják a kutatóintézet-hálózatát, miután kiderült, hogy az akadémia első negyedéves költségvetésének egy részét elvonja a kormány. A közgyűlés akkor úgy döntött, a kutatóintézetek sorsáról az akadémiának kell döntenie, a kormány által tervezett változástatások (alkalmazott irányba fordítani a tevékenységeket, vagy egyetemi fenntartás alá helyezni egyes intézeteket) pedig csak akkor fogadható el, ha a vizsgálat után ezt javasolják.

Az MTA most közleményt adott ki, amelyben azt írják, a kormány kezdeményezésére megkezdődött a kutatóintézet-hálózat átvilágítása, amelyet nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően, de közben az akadémiai kutatóintézet-hálózat működésének alapfinanszírozása 2019. január 1. óta nem megoldott, hiába kérte ugyanis a közgyűlés és Lovász László személyesen levélben is Palkovics Lászlótól, hogy az első negyedévi költségvetést szabadítsák fel az akadémia számára.

Ha a tudománypolitikáért felelős miniszter nem biztosítja az MTA törvényben pontosan meghatározott forrásokat, illetve feltételekhez köti azok kifizetését, elvárható a korlátozások alkalmazására vonatkozó jogszabályi felhatalmazás ismertetése. Az egyedi döntésen alapuló késedelem az akadémiai kutatóhelyek gazdálkodásában kárt okoz. Ugyanakkor nem ismert, hogy milyen más célra lennének fordíthatóak az akadémiai kutatóhelyek működtetéséhez biztosítandó, az ITM költségvetésében koncentrált források

– teszi fel a kérdést az intézmény.

Az MTA azt is hozzáteszi, hogy a pénzhiány miatt nem tudnak kutatókat felvenni, kutatási alapanyagokat beszerezni, fenntartani a kutatási infrastruktúrát, és futó kutatási programok is leállhatnak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium viszont azt közölte, az átvilágítás lezárásáig minden szükséges forrás és eszköz az MTA rendelkezésére áll, de a kutatóintézetek költségvetési törvény szerinti 37,2 milliárd forintjából 20 milliárd a minisztérium költségvetésében.

"A tárcánál lévő keret terhére történik meg az illetmények finanszírozása havi részletekben előre" – írja a minisztérium, amely közlése szerint az intézményrendszer dologi kiadásait túlnyomórészt az MTA egyébként is saját bevételeiből finanszírozná, ez pedig az Akadémia tevékenységének függvénye, viszont szerintük az akadémia így is kapott már több mint 8,6 milliárd forintot az idei feladatok ellátására.

Emellett azt javasolják az MTA-nak, hogy fejezeti hatáskörben át is csoportosíthatnak pénzeket, illetve hogy feltételes közbeszerzésként megindíthatják a közbeszerzési eljárásokat, ilyenkor ugyanis nem kell azonnal fizetni. 

A minisztérium szerint

a felsorolt keretfeltételek teljeskörűen biztosítják a gazdálkodás megfelelő szabadságfokát az MTA számára ahhoz, hogy a zavartalan működéshez szükséges átmeneti forrásátrendezéseket, egyéb intézkedéseket saját hatáskörben végrehajthassa, a közbeszerzési eljárásokat az átvilágítás időszaka alatt megindíthassa.

Hozzáteszik:

Minden ezzel ellenkező híresztelés a tények nem megfelelő ismeretéről, az azokat terjesztő hozzá nem értéséről vagy ártó szándékáról tanúskodik.

Az MTA közleményében kitért arra is, hogy az átvilágítást végző 14 fős bizottságba az MTA elnöke, Lovász László, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető miniszter, Palkovics László is küldött 7-7 delegáltat, belőlük alakult meg novemberben a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB).

Az átvilágításnak meg kell állapítania az intézményhálózatban működő kutatócsoportok alapkutatási és alkalmazott kutatási tevékenységének kiválósági szintjét, és az átvilágítás eredményeként hozandó intézkedéseknek ki kell elégíteniük a jogos kormányzati elvárásokat, de az MTA vezetése is ez alapján fogja levonni a következtetéseket az intézményvezetőkkel együttműködve, ennek eredményeire alapozva fognak új kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) stratégiát alkotni.

Az értékelés során azt fogják figyelembe venni, hogy milyen az egyes intézmények tudományos teljesítménye publikációs és idézettségi eredményei alapján, milyenek a vállalati kapcsolatai, eredményeinek hasznosulása a gazdasági szférában és a társadalom más területein, milyenek a társadalmi célú szolgáltatásai, nemzeti kulturális örökségünk megtartása és a tudományos ismeretterjesztés érdekében kifejtett tevékenysége, milyen az intézmény kutatóinak részvétele a hazai és nemzetközi tudományos életben és pályázati eredményessége, a részvételük a felsőoktatásban, különös tekintettel a doktori képzésre, miylen az egyes intézmények személyi összetétele, vezetési struktúrája, kutatásfinanszírozási szerkezete és hatékonysága, a kutatási infrastruktúra minősége és kihasználtsága, és mik az intézmény tevékenységére jellemző egyéb sajátosságok.

Az átvilágítás módszerével kapcsolatban két javaslat született: míg az Akadémia egy, az európai nemzetközi tudományos szervezetek által végzett, stratégiai szemléletű értékelést és átvilágítást indítványozott, a másik javaslat szerint az MTA kutatóhálózatának intézeteit az intézmények kibővített külső tanácsadó testületeinek (KTT) szakértői értékelik majd, végül ez utóbbit fogadták el azzal, hogy az intézetek külső tanácsadó testületeinek tagjain kívül vegyenek részt benne azok a személyek is, akiket az ITM minisztere által delegált tagok javasolnak.

Az értékelést az adott intézetek önállóan értékelhető kutatóegységei, vagy akár egyes kutatók szintjéig kell elvégezni, az átvilágítást pedig legkésőbb 2019. március 31-ig végre kell hajtani. Az értékelő testületek március 14-ig készítik el jelentéseiket a KTEB-nek, amely március 22-ig megfogalmazza az intézetek további működésére vonatkozó javaslatait, ezekről ezt követően az MTA Elnöksége is állást foglal.