Január 30-án újra a magyar jogállam és demokrácia helyzete lesz a téma az Európai Parlament plenáris ülésén, ezzel kapcsolatban pedig a 24.hu megszerzett két, belső felhasználásra szánt dokumentumot. Ezek arról szólnak, hogy milyen veszélyeket rejt magában a magyar kormányra nézve, hogy az unióban egyre több tagállam sürgeti egy új, jogállamiság-értékelő mechanizmus bevezetését.

Kiderült, a magyar kormány belülről, a konstruktivitás látszatát keltve igyekezhet megfúrni az új európai uniós jogállamisági mechanizmust. Az egyik dokumentum szerint:

Megfontolandó Magyarország óvatos részvétele a szakértői szintű egyeztetéseken, mivel így biztosítható a hatékony információ-áramlás a javaslat részleteinek kidolgozásáról, illetve ekkor hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait.

(Az új jogállamisági mechanizmusról az Európai Bizottság adott be javaslatot még tavaly tavasszal, ez arról szól, hogy ha korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak egy tagállamban, a közpénzt pedig nem megfelelően használják az adott tagállamban, akkor befagyaszthatnák az annak az országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat.)

A nem nyilvános anyagokból az is kiderül, hogy a kormány nem sürgeti a meghallgatást, igyekszik elérni a kabinet, hogy ez ne történjen meg 2019 júniusáig, a cél, hogy arra csak a májusi EP-választás után kerüljön sor. Ugyanis komoly károkat okozna a kormánypártoknak a felmérésük szerint, ha a jogállamiságról vitatkoznának az uniós választások előtt.

Az egyik dokumentumban viszont a portál szerint elárulják, hogy a párizsi magyar nagykövetség arról számolt be a kormánynak január 14-én, hogy „Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter bukaresti látogatása során már nyomatékosította a román elnökség felé elképzeléseit, miszerint a magyar jogállami helyzettel kapcsolatos érdemi és formális meghallgatás mielőbb (lehetőség szerint február 21-ei ülésen) kezdődjön meg.”