„Máshogyan nézzük és látjuk a világot Angela Merkellel” – ezekkel a szavakkal kezdte tavaly júliusi, német kancellárral tartott sajtótájékoztatóját Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök berlini látogatásán nem rejtette véka alá, hogy bár a két ország gazdasági kapcsolatai hagyományosan jók, számos kérdésben – azon belül is legfőképpen a menekültügyben – gyökeresen ellentétes nézeteket vallanak.

A megbeszélés óta alig több mint fél év telt el, de a két politikus újabb találkozóján ezúttal nemcsak a résztvevők és a helyszín miatt lesz gyökeresen más a hangulat. Először is: csütörtök délben Pozsonyban Orbán nem egyedül, hanem a Visegrádi négyek (V4)miniszterelnökeivel együtt tárgyal a német kancellárral. Másodszor: nyár óta az is biztos, hogy Angela Merkel már nem sokáig lesz az európai politika alakítója, október végén jelentette be, hogy lemond a Kereszténydemokrata Unió (CDU) éléről (decemberben utódját is megválasztották), és a kormányfői tisztséget is csak a hivatali ciklus végéig, 2021 őszéig tartja meg, utána visszavonul.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Merkel nem számíthat kemény vitákra a V4-ek vezetőivel. Az előzetes tervek szerint a csúcstalálkozó fő témái lesznek

• az Európai Unió 2021-2027 közötti évekre szóló pénzügyi kerete,
• a közelgő európai parlamenti választások,
• az EU jövője,
• valamint a 30 évvel ezelőtti európai társadalmi változások.

Ugyanakkor kisebbfajta csoda lenne, ha a migráció, valamint a formálódó német-francia tengely nem kerülne elő a tárgyalóasztal mellett. Már csak azért is, mert az utóbbi nemcsak a V4-es országokban okozott aggodalmat, több uniós tagállam is attól tart, hogy az Egyesült Királyság kilépése után Berlin és Párizs még nagyobb befolyást szerezhet az unión belül, és kizárhatja a kisebb tagállamokat a döntéshozatalból. Angela Merkel és Emmanuel Macron francia államfő két hete írták alá a két ország viszonyát az eddiginél is szorosabbra fűző aacheni megállapodást, amire még Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is úgy reagált: „Európának világos jelzésre van szüksége Párizstól és Berlintől, hogy a kisebb formátumú együttműködések nem jelentenek alternatívát az európai együttműködéssel szemben.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én

MTI / EPA / Friedemann Vogel

Az mindenesetre biztos, hogy Merkel nem udvariassági látogatást tesz a szlovák fővárosban. Információink szerint az sem véletlen, hogy Merkel nem egyedül ül le Orbánnal: kettesben most nem akart vele találkozni, de a pozsonyi csúcs jó alkalom lehet néhány kérdés egyeztetésre. Az nyilvánvaló, hogy Merkel és Orbán kapcsolata továbbra sem a legjobb, és az is eredmény, hogy nem romlott a viszonyuk.

„Bár a nyilvánosság előtt visszafogottan nyilatkozik, valószínű, hogy Angela Merkel egyre inkább haragszik Orbán Viktorra" – nyilatkozta a hvg.hu-nak Jeszenszky Géza. Pedig a volt külügyminiszter szerint a magyar kormányfő akár kemény kritikákat is kaphatott volna a német kancellártól (lehet, hogy kapott is, csak nem nyilvánosat). Merkel azt sem veszi jó néven, hogy Orbán megosztja az Európai Néppártot, és úgy érezheti, hogy a Visegrádi négyeket is rossz irányba befolyásolja. 

A magyar kormányfőnek sem a CDU, sem pedig a bajor partnere, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőváltása nem kedvezett - mondja a volt külügyminiszter.

„És ami a V4-eket illeti, nem hiszem, hogy hosszú távon ki fognak állni egy EU-ellenes és Putyin-barát Orbán mellett” – tette hozzá Jeszenszky.

Már vágják a centit

Ami a pozsonyi témákat illeti, az uniós költségvetés 2021-2027 közötti pénzügyi kerete már önmagában indokolja az egyeztetéseket. A németek már korábban megígérték, hogy hajlandóak többet fizetni a kasszába, az Európai Parlament pedig azt szavazta meg, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz kötnék, bár az Európai Tanács ebben még nem nyilvánított véleményt.

„A V4-ek a kohéziós támogatásokban és az infrastrukturális fejlesztésekben érdekeltek, míg a németeknek – szintén nettó befizetőként – egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a pénzek hova vándorolnak” – mondta a hvg.hu kérdésére Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Ugyanígy felvetődhet a témák között a közelgő európai parlamenti választás, ami jelentősen megváltoztatja majd a brüsszeli politikai erőviszonyokat. Az elemző szerint Merkel befolyását ebben a témában sem lehet megkérdőjelezni, hiszen a fontosabb bizottsági pozíciókhoz továbbra is elengedhetetlen a támogatása. Így még az sem kizárt, hogy a kancellár megpróbálja majd kipuhatolni, a visegrádi országokon belül milyen törésvonalak vannak, hogyan lehet egyik-másik tagállamot maga mellé állítani.

A visegrádi országok (V4) kormányfői, Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján 2018. június 29-én

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A menekültkérdést például rögtön a nézetkülönbségek közé lehet sorolni, bár Nagy Attila Tibor szerint a migrációs hullám csökkenő tendenciája miatt nem valószínű, hogy ez lesz a pozsonyi találkozó legfajsúlyosabb témája. A V4-ek egyike sem támogatja a menekültek kötelező elosztását, de a támadások mértéke nem egyforma. Ráadásul – ahogy a politológus rámutatott – mostanában elég nagy a csend a kötelező kvóták körül is, pedig Magyarország ellen még kötelezettségszegési eljárás is indult, miután elvesztette a pert az Európai Unió bíróságán.

Az is érdekes, Orbánnak sikerül-e egységes álláspontot képviselnie szlovák, cseh és lengyel kollégájával, hiszen közte és Merkel között meglehetősen hűvös a kapcsolat. Peter Pellegrini és Andrej Babis ráadásul otthon sokkal kisebb támogatással kormányoz, mint a magyar miniszterelnök, ezért nekik jobban kell majd lavírozniuk, mint a magyar kormányfőnek, ha konkrét megállapodásokról is tárgyalnának Merkellel. Márpedig nem elképzelhetetlen, hogy ilyenekről is szó lesz majd: Nagy Attila Tibor szerint az egységes digitális piac, a közlekedéspolitika és az energiapolitikai együttműködés is mind olyan téma, ami előkerülhet a tárgyalóasztalnál.

Attól az elemző nem tart, hogy Merkel meggyengült belpolitikai helyzete alapvetően befolyásolja majd a megbeszélést, de tény, hogy az európai vezetők közül már sokan „vágják a centit” 2021-es visszavonulásáig.

„A német vezetés tavaly őszig egy kézben volt, de azzal, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer lett a CDU elnöke, kétfejűvé vált. Ez pedig nemcsak Merkel bel-, hanem külpolitikai megítélésére is hatással van” – tette hozzá az elemző.