Tízezer forinttal kívántunk jó napot a főorvos úrnak. Olyan gyorsan megvolt a műtét, hogy még a háziorvos is pislogott

– mesélte egy olvasónk a családjában évekkel ezelőtt történt esetet. Bár a tervezett műtétek várólistái csökkennek, bizonyos beavatkozásokra még mindig nagyon sokat kell várni, így nem meglepő, hogy vannak, akik hálapénzzel gyorsítanák a folyamatot. Egy évekkel ezelőtti hálapénz-kalkulátor szerint például a komolyabb ortopédiai műtétek után a betegek 150 ezer forintot is otthagytak az orvosnál, de ez még mindig nagyjából a tizede annak, mint amennyiért egy magánklinikán elvégzik a beavatkozást.

Íme néhány várakozási idő, aminek láttán nem csoda, ha hirtelen vastagodni kezdtek az orvosok zsebébe csúsztatott borítékok:

NEAK

A kormányzat azonban a jelek szerint megelégelte a trükközést. A Népszava pár napja arról írt, hogy áprilistól büntetik a kórházakat, ahol nem a lehető legkorábbi műtéti időpontot adják meg a betegeknek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már látja, hogy egy-egy orvosnál, illetve intézményben mi a legkorábbi műtéti időpont, az új rendszerben pedig hibaüzenetet kap a doktor, ha későbbre venné fel a beteget. Az eredeti műtéti időponthoz képest előbbre sorolt betegek után pedig addig nem fizet a biztosító, amíg a kórház nem ad magyarázatot a variálásra. Mi több, ha szakmailag nem indokolható a lépés, nemcsak hogy nem fizetnek, de esetenként nagyjából 40 ezerre meg is büntetik a szolgáltatót.

Pénzt vagy életet

A nem szakmai indok pedig értelemszerűen a hálapénz, valamint a kapcsolati tőke lehet. A következő olvasói történet mindkettőt lefedi:

Mindig ismerős indított el az úton. Az első lépés a szükséges vizsgálatok, tesztek gyors elvégzése volt. Ez még ment protekcióval, vagy ha nagyon számított az idő a diagnózis felállításánál, jöhetett a fizetős magánszektor. A pénz jellemzően a nagyobb beavatkozást végző orvosnál (sebész) került a zsebbe, ez pedig segített előrehozni a műtét időpontját. Az operáció után, a kórházi lábadozás idejére többnyire fizetős szolgáltatást vettünk igénybe, de az ápolóknak így is jutott egy-egy kisebb boríték.

Van jó példa is:

Jó tapasztalataink vannak az Uzsoki kórház intenzív osztályával, ahol túl azon, hogy hihetetlenül elhivatott orvosok dolgoznak, akik megmentették az édesanyám életét, nem fogadnak el egy fillért sem. A falra van kitéve egy papír, hogy ha szeretnénk őket támogatni, akkor erre és erre a számlaszámra lehet utalni a kórház alapítványának, amit eszközökre és továbbképzésekre költenek. Ugyanezt mondták az Uzsoki C sebészetén is, ahol azt javasolták, utaljak az alapítványnak, mert akkor el tudják küldeni a nővéreket tanfolyamokra.

És nem csak itt van így, a Péterfy intenzív osztályán például kiragasztott tájékoztatóban utasították el a hálapénzt.

Mi lesz tehát most? Megkerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy becslésük szerint a pénz és protekció milyen mértékben befolyásolja a várólistákat, de egyelőre nem válaszoltak. A Magyar Kórházszövetségnél azonban állítják, nem a hálapénz a csúszások fő oka:

napi szinten előfordul, hogy azért marad el műtét, mert nincs megfelelő vér vagy lebetegszik az orvos, ilyenkor változik a műtét időpontja

– mondta forrásunk. A szervezet egyelőre a sajtóból ismeri a minisztériumi ötletet, a 30 oldalas átalakítási tervet jövő héten beszélik át a NEAK-ban. Azt azonban ők is úgy tudják, hogy az új rendszer április 1-től él majd. Amúgy a folyamatok rendezésében partnerek, de attól tartanak, lehetnek problémák az átalakításnál. Mint forrásunk felhívta rá a figyelmet, sok múlik a részleteken, vagyis azon, mi alapján kerülhet majd előrébb egy beteg, illetve ki és miként ellenőrzi majd ezt.

Kockázatosabb, tehát drágább?

Bár a kórházszövetségi forrásunk szerint a csúszásnál nem a pénz számít elsősorban, a "korrupt" gyakorlat létezését a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Sipka Balázs, illetve az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport egyik szóvivője, Lénárd Rita belgyógyász-főorvos is megerősítette a hvg.hu-nak. Az átalakítás irányát mindketten jónak tartják, a hatást azonban szerintük is majd a gyakorlatban lehet látni.

MTI / Kovács Tamás

Lénárd például sajnálja, hogy a kormányzat a büntetés oldaláról fogta meg a problémát. Úgy gondolja ugyanis, hogy megfelelő ellenőrzéssel valamilyen szinten rendet lehet tenni, de teljesen nem szűnik meg a jelenség. Mint magyarázta, a várólistán többféle módszerrel lehet előzni: például úgy, hogy indokolatlanul előjegyeznek valakit műtétre, majd mást hívnak be, vagy állapotrosszabbodásra hivatkozva vesznek valakit előre. Ez lehet valós indok, de lehet előre egyeztetett terv is: a sebész privátban megnézi a műtétre váró beteget, majd megbeszélik, jelenjen meg az orvos ügyeleti idejében az állami kórházban, ahol fájdalomra, gyulladásra hivatkozva sürgősséggel elvégzi a beavatkozást. Mindezt természetesen hálapénzért cserébe. Lénárd szerint a büntetés ezt a módszert nem fogja tudni kiküszöbölni.

Valószínűleg a jövőben is ugyanúgy előrébb kerülhet valaki, ha fizet, csak miután nagyobb lesz a rizikó, többe fog kerülni.

A rezidenseket képviselő Sipka mindeközben arra figyelmeztet, az egészségügyi hierarchia nem igazán teszi lehetővé, hogy a fiatalabb orvos felemelje szavát az idősebb, így a ranglétrán is magasabban álló kollégájával szemben, ha utóbbi betege előbb kerül a műtőbe.

Személyes konfrontálódás lehetséges, de a rendszerben nincs olyan fórum, szervezet vagy visszajelzési rendszer, ahol az orvos panaszt tehetne ilyen esetben.

A beelőzés mértéke intézmény- és szakterületfüggő, ahol nincs hálapénz – például a radiológián –, ott ez nem is létező jelenség.

Csendben zajlanak azok a folyamatok, hogy valakinek hamarabb kerül sorra a betege, más műtétje elmarad. Az érintettek magas fokú diszkrécióval kezelik ezt, mindenki a saját érdekeit nézve próbálja a betegét előrébb sorolni. Az intézményvezető hozzáállásán sok múlik.

A beteg nehezen (vagy egyáltalán nem) értesül arról, hogy azért tolódik a műtétje, mert más fizetett, esetleg többet adott, mint ő. Miután nincs nyilvános az adatbázis, így azt sem tudja ellenőrizni, hogy eleve a lehető legkorábbi időpontot kapta-e meg, így panaszt tenni sem tud senkinél.

Ha a beteg megkérdezi, miért csúsznak, általában azt a választ kapja, hogy bejött egy sürgős eset, ezért tolódott el a műtéte. Nehéz úgy megfogni ezt, hogy az érintetteket felelősségre lehessen vonni.

Reflexből fizet

A hálapénz nemcsak a markukat tartó orvosok miatt kiirthatatlan, hanem a félelem miatt is. A Szinapszis Kft. és a Rezidensek és Szakdolgozók Szakszervezetének 2017-es kutatása azt mutatta, az orvosok harmada úgy véli, a beteg azért fizet hálapénzt, mert

attól fél, anélkül nem kap megfelelő ellátást.

reszasz.hu

Lénárd Rita szerint ez a félelem nem megalapozott, mégis

kiirthatatlanul benne van a társadalomban.

Azt mondja, a társadalmi hozzáállásban szerepe van az ellátás bizonytalanságának és a figyelemfelkeltés igényének is: a mai, pénzcentrikus világban sokan azt gondolják, ezt is meg kell vásárolniuk.

A zsigeri reflex akkor változik meg, ha a betegutak tiszták és átláthatók lesznek, illetve mindenki kiegyensúlyozott, megfelelő ellátást kap. A béremelés és a büntetés önmagában nem elég.

Lehet persze, hogy a gyakorlat idővel magától kikopik: a már előbb hivatkozott kutatásban megkérdezett orvosok 96 százaléka azt mondta, hálapénzmentes egészségügyben akar dolgozni – hiszen a borítékozás nemcsak megalázó, de hátráltatja az orvosok szakmai előmenetelét is amiatt, hogy a hálapénzben gondolkodók nem engedik eleget műteni őket –, és a társadalmi hozzáállás is változhat. Amint egy másik olvasónk írta:

szerintem ezt ki kell tanulni. A nagymamám még tudta, mikor kinek mennyit kell adni. Én már nem tudom. A szülés után vittünk pénzt, de az egyértelmű.

Istenített orvosok

A cikk eleji táblázat is jól mutatja, országosan óriási a különbség a várólistákban, holott szabad az átjárás. Lénárd szerint sokan azért nem élnek ezzel, mert egyrészt nem vállalják be az utazással járó kellemetlenségeket, másrészt pedig jellemző az "orvost istenítő szemlélet" is. Emiatt a zseniálisnak tartott doktorokhoz hosszú sor áll, holott más, szintén kitűnő kollégáknál előbb sorra lehet kerülni. És ami tragikus: ilyen esetben is előfordulhat, hogy az "istenített" orvos nem mondja a betegnek, hogy keressen mást, mert úgy elesik a hálapénztől.

Ráadásul mindez csak egy része ennek a történetnek. A számháború ugyan a tervezett műtétek várólistája miatt folyik, Lénárd azonban azt mondja, legalább akkora a baj az alap- és szakellátás területén, hiszen már arra is nagyon sokat kell várni, hogy a beteget egyáltalán diagnosztizálják. Arról pedig egyáltalán semmiféle hírt nem hallani, hogy a minisztérium ezt miként számolná fel.