Összeült három rendszerváltó politikus a rendszerváltás után harminc évvel, hogy hátra, majd előre is nézzenek. Magyar Bálint eljutott odáig, hogy ha „szaros a gatya, le kell váltani”, nem kell megvárni, míg kitisztul a fenék.
A Budai Liberális Klubban gyűlt össze hétfő este Bozóki András (egykor Fidesz-tag, de volt az SZDSZ-nek is tagja, és Gyurcsány kormányában miniszter), Elek István (ex-MDF) és Magyar Bálint (ex-SZDSZ).
A beszélgetés onnan indult, hogy mi volt akkor, és milyen ma ’89-esnek lenni. Bozóki szerint harminc éve felemelő dolog volt, azt érezték, hogy befejezhetik a ’68-ban kezdődött kulturális nyitást politikai téren is. Elek István komorabb volt, szerinte abból a szempontból elbuktak, hogy létrejött egy áthidalhatatlan ellentét már akkor az MDF és az SZDSZ között, ami sok későbbi probléma eredője volt. Magyar szintén az 1968-as generációról beszélt bevezetőjében, ő is ennek a csoportnak a tagja, akik mellé felnőtt a Fidesz generációja, és a 10 ezer méteres futás utolsó köreibe becsatlakozott.
A rendszerváltás milyenségét Bozóki egyfajta soft (puha) forradalomként írta le, a forradalom jogállami, alkotmányos jellegű volt. A politológus megjegyezte:
Demokraták nélkül nem lehet demokráciát csinálni.
Szerinte voltak hibái a rendszerváltásnak, de a 2010-ben bekövetkezett fordulat nem 1989 hibája. Felvázolta, hogy Magyarország különös utat járt be az elmúlt évtizedekben, ugyanis míg a környező országokban Vladimír Mečiar (Szlovákia), Slobodan Milošević (Jugoszlávia, Szerbia) vagy Ion Iliescu (Románia) a ’90-es években illiberális hatalomgyakorlást folytatott, majd országuk liberális irányt vett, addig Magyarország a rendszerváltás és a kommunista rezsim bukása után liberális éltanuló lett – ebből vált illiberális országgá.
Pechje van Orbánnal Magyarországnak.
Szerinte senki nem gondolta harminc éve, hogy ilyen Orbán áll majd egyszer az ország élén. Felvetette, ha az SZDSZ és az MDF a rendszerváltás után jobban együtt tudott volna működni, talán máshogy alakul a magyar közélet.
| 100 év és Horthy, Kádár, meg Orbán |
Korábban hasonló témában jártunk Tölgyessy Péter egyik előadásán. Az alkotmányjogász azt mondta, Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat, viszont szerinte a helyzet kudarcos ugyan, de nem reménytelen. Az eddigi nagy nekirugaszkodásból semmi sem lett – mondta, ma pedig, a harmadik Fidesz-kétharmad után, harminc évvel a rendszerváltás után a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk. Illetve ismertettük Bozóki egy korábbi tanulmányát is. A politológus-professzor szerint Horthy és Kádár is elárult valamit, ráadásul ugyanazt. Korábbi meggyőződésüket. Horthy Miklós a királyt, Kádár János a forradalmat, Orbán Viktor pedig a rendszerváltást. |
Elek azt mondta a mai viszonyokról, nagyjából mindegy, milyen fogalmakkal írjuk azt le, szabadságkorlátozás, államcsíny történik ugyanis. „Mindent lehet kezdeni elölről” – mondta keserűen a rendszerváltó MDF-es, de azt hozzátette: a rendszerváltást nem Orbán rontotta el.
Magyar Bálint ugyanakkor egyértelműen kifejtette, mit gondol a rendszerváltásról, annak szükségességéről és körülményeiről. Idézzük őt:
Ha szaros a gatyám, azt is leváltom, nem várom meg, míg kitisztul a seggem – mondta a volt SZDSZ-es oktatási miniszter.
Majd elmondta, ma maffiaállam működik, a Fidesz pedig egy politikai ragadozó.
Hogy mit kellene ma csinálni?
(Kiemelt kép: Orbán Viktor 1990-ben Budapesten, a háttérben diszkrét SZDSZ-es zászló, Fortepan)
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
