Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Március 14-én több fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban és számos településen sztrájkba lépnek a közszolgák. A szociális ágazat is sztrájkba lépett volna, azonban sikerült valamiféle megegyezéssel elkerülni ezt. A szakszervezet minden ágazatra vonatkozóan más-más követelésekkel lépett fel. A konkrét települések neve titok.

Március 14-én egész napos sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Az MKKSZ háromszor 12 pontos követeléssorral állt elő.

Végül az utolsó pillanatban, szerdán is zajló tárgyalások a szociális ágazat tekintetében eredményt hoztak: a kormány megígérte, hogy április 30-ig megteremti a jogalapot, hogy megköttessen a kollektív szerződés a szociális ágazatban, illetve javaslatot nyújt be, hogy kidolgozzák a szociális ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatási programját. Április 30-ig tehát a kormánynak be kell nyújtani a javaslatait.

"Kaptak egy esélyt",

utal a kormányra Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a hvg.hu-nak.

Boros Péterné
©

Cserébe a szociális ágazat sztrájkja elmarad.

Meg lesz viszont tartva a köztisztviselők és kormánytisztivelők sztrájkja. Ebben 7200 ember vesz részt, valamint csatlakozik hozzájuk még 3000 pedagógus is, akik kétórás szolidaritási sztrájkot tartanak.

A sztrájk azt jelenti, hogy a tényleg halaszthatatlan ügyek kivételével három fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban, illetve több községben nem lehet majd ügyeket intézni. Ez kényelmetlenséget jelent majd a polgároknak, de az ő érdekük is, hogy a köztisztviselők, kormánytisztviselők megmaradjanak, ne menjenek át máshova dolgozni, mert akkor tényleg nem lesz senki, akinél ügyeket lehet majd intézni, mondja Borosné.

Hogy pontosan hol lesz sztrájk, az titok, a szakszervezet ezeket az adatokat nem adja ki – ez majd ott derül ki, a helyszínen.

Ezek a követelések:

Legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is.

A kormányzati igazgatásban dolgozók emellett az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását követelik.

Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.

A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többi között a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert szeretnének.

Mindhárom ágazat közös követelése a túlóratörvény visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozása.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!