Elkészült a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése Magyarországról, ebben pedig súlyos állítások fogalmazódnak meg Handó Tündéről, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökéről.

A nemzetközi szervezet 2018-ban bízott meg egy bizottságot, hogy tárják fel a magyarországi helyzetet, nevezetesen az OBH és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti egyre inkább elmérgesedő vitát, valamint a bírói kinevezések gyakorlatát.

A bizottság tagjai áprilisban Magyarországon jártak, és találkoztak bírókkal, Darák Péterrel, a Kúria elnökével, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) tisztségviselőivel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, valamint magával Handó Tündével is, de a jelentés szerint Handó egyáltalán nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseikre.

A jelentésben az áll, hogy Handón kívül minden megkérdezett fél ugyanarról számolt be az OBT és az OBH viszonyával kapcsolatban, de Handó Tündétől nem kaptak semmilyen konkrét választ arra nézve, hogy mi történt az elmúlt időszakban, ehelyett Handó egy látványos prezentációt mutatott be nekik az OBH sikereiről és működéséről.

Az OBT-vel való vitával és a bírók kinevezésével kapcsolatos kérdéseket világosan és egyszerűen visszautasította, mondván folytatni szeretné az előre elkészített beszédét. További kérdéseket nem lehetett feltenni, mert az elnöknek csak egy órája volt, és lejárt az idő.

A bizottság tagjai ennek ellenére elég jól rekonstruálták a történteket:

• Miután az Országos Bírói Tanács előző tagjainak 6 éves mandátuma lejárt, 2018 januárjában újakat választottak, akik azonban erősebb kontrollt akartak gyakorolni az OBH elnöke felett.
• 2018 áprilisában váratlanul lemondott az OBT 5 rendes és 12 helyettes tagja, a testület pedig ezzel működésképtelenné vált. Többen arról is beszámoltak, hogy egyes bírókat a helyi elnökök meg is fenyegettek.
• 2018 májusa óta Handó Tünde nem is hajlandó együttműködni az OBT-vel annak ellenére, hogy annak a Kúria szerint is jogos a működése. Az OBT-nek ráadásul Handót kellene ellenőriznie, de ő nem hajlandó semmit a testület rendelkezésére bocsátani.
• A póttagválasztás végül tavaly októberben botrányba fulladt, és a jelentés is kiemeli, hogy ekkor a Handó által közvetlenül az OBT-be delegált tagok akadályozták meg a választást, a jelöltek visszautasították a jelöltségüket, és végül azt is megakadályozták, hogy bárki jelentkezhessen OBT-tagnak. A jelentés kitér arra is, hogy a választás nem volt titkos, és utólag több jogsértést is jelentettek.
• Ezután az OBT megmaradt tagjait is lemondásra szólították fel, de többen is petíciókban és nyílt levelekben álltak ki mellette.

A jelentés végül arra jut, hogy Handó Tünde

semmilyen erőfeszítést nem sajnál azért, hogy megakadályozza, hogy az OBT-nek ismét 15 tagja legyen, mert akkor nem állíthatná, hogy a felügyeleti hatósága működésképtelen.

Sőt, Handó a jelentés szerint több esetben is túlterjeszkedett a jogkörein, például amikor 2012-ben saját magának adott hatalmat a fegyelmi bírák kinevezését illetően.

Handó Tünde azonban nem csak az OBT ellen intézett támadást: a jelentés kitér arra is, hogy mikor az októberi botrányos gyűlés után a MABIE a honlapján tiltakozott, az OBH bezáratta a székhelyét, amely az ő ingatlanában volt, így illegálissá vált volna a szervezet, ha az Ügyvédi Kamara nem biztosít neki helyet. A testület támogatását is megvonták, az idén végül azzal ajánlottak fel neki 700 ezer forintot, hogy Handó jelen lehessen és felszólalhasson az üléseiken, de a szervezet ezt nem fogadta el.

A jelentés végül arra jut, hogy Handó tevékenységének köszönhetően egy nagyon súlyos helyzet alakult ki, ami egyfajta alkotmányos válsághoz közelít. Megállapítják, hogy az OBH hatalma túl nagy, és ez mind egy emberben, Handó Tündében testesül meg, miközben az OBT hatalma túl korlátozott, szinte nem is létező, és könnyedén semlegesíthető.

Elfogadhatatlan, hogy az ellenőrizendő szerv (az OBH) illegitimnek mondhatja ki az őt ellenőriző szervet (OBT) és megtagadja vele a törvény által előírt együttműködést.

A Nemzetközi Bírói Egyesület végül azt javasolja, hogy mindenképpen több hatalmat kellene adni az OBT-nek a bírók kinevezését és előléptetését illetően.