"Az Európai Bizottság szorosan követi a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, különösen az akadémiai és kutatási szabadság megőrzésének jelentőségére figyelemmel. Az Európai Bizottság kiáll a kutatási szabadság és az intézmények autonómiája mellett, mind a finanszírozás, mind az önkormányzás tekintetében. A Bizottság továbbra is figyeli az eseményeket, fejleményeket, és arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban."

– ezt a választ kaptuk az Európai Bizottságtól, amikor megkérdeztük, mit szólnak az MTA kormányzati átalakításához.

Most amúgy is a kormány térfelén pattog a labda, és lehet, hogy visszatáncol pár kérdésben. Különösen, hogy az MTA is mozgósíthatja külföldi kapcsolatait, ha érzi, hogy ezekre a véleményekre most érzékenyebb a politikai elit.

Az átalakítások célja az uniós innovációs források feletti diszponálás – legalábbis forrásunk szerint, aki azt is mondja: így nagyobb arányban diszponálhatna a kormány a kutatási pénzek felett. Informátoraink azonban a kabinet abba már nem gondolt bele, hogy egy kevésbé hatékony kutatási rendszerben kevesebb forráshoz fog hozzájutni, mint amennyit eddig kapott az akadémia.

Egyesek azt állítják, még az is elképzelhető, hogy 1-2 éven belül az egész leválasztást visszavonja a kormány, amelynek egyik oka a Lendület kutatócsoport figyelmeztetése, amely szerint egy teljes tudósgenerációt veszthet a tervével a kormány.

Palkovics László

Túry Gergely

Jegyzékben tiltakozott az MTA egyik delegációja csütörtökön, miért nem felel meg a kormány által már a jövő héten a Parlament elé terjeszteni kívánt törvényjavaslat szinte egyetlen eleme sem az akadémia és a kabinet megállapodásának. A tárgyalásokon ugyanis megegyeztek abban, hogy 2020-tól kezdődik csak az átalakítás, és 2021-ig nem változtatnának a kutatóintézetek szerkezetén – ezek a megállapodásokat most söpörte le a kormány. Úgy tudjuk, a kormány pénteken fog válaszolni a jegyzékre, hogy a jövő héten már ráfordulhasson a törvényi munkára az Országgyűlésben.

A kormány azt mondja, ahogy Gulyás Gergely is nyilatkozott a Kormányinfón, hogy az MTA azzal, hogy a közgyűlés nem szavazta meg az intézeti hálózat kivételét az MTA alól, felmondta a tárgyaláson kialakult egyezséget, ezért az nem kötelezi a kormányt sem. Gulyás azt mondta, egy évig tárgyalt a kormány, amelynek joga van az MTA-tól eltérően dönteni. A miniszter arról is beszélt: Lovász László nem tudta elérni, hogy a közgyűlés rábólintson a kormány tervére, "ott nincs meg az erő", utalt Gulyás arra, hogy Lovásznak át kellett volna vernie a kormány ötletét a közgyűlésén.

Az MTA közgyűlésének döntésétől nem lehetett volna eltérni, beszélt a hvg.hu-nak egy folyamatokra rálátó forrás, erre törvény kötelezi, tehát így mondta fel az akadémia a tárgyaláson kialakultakat.

Úgy tudjuk, voltak az akadémia vezetésében olyanok, akik szerint egyáltalán nem lett volna szabad tárgyalni a törvénytervezet kiszivárgása után, mások szerint viszont azért kell mégis tárgyalni, mert talán lehet tenni mégis valamit. Most elképzelhető, hogy a kormány tesz majd bizonyos engedményeket.

Annál is inkább, mert a közigazgatási bíróságok ötletének visszavonása azt mutatja, a Fidesz igyekszik csökkenteni a támadási felületet a néppárti tagság sorsát tekintve, azaz tűzoltásba kezdett a párt. És nyilván nem jönne jól neki még egy ügy, ami arra utalna, a kormány újabb EU-s elvet kezel a maga illiberálisan rugalmas módján.

Várjuk, a kormány mit reagál az MTA jegyzékére.