A tranzitzónában élő gyerekek szexuális kizsákmányolása miatt aggódik az Európa Tanács

Még mindig nagy a kockázata annak, hogy szexuálisan kizsákmányolják a menedékkérő kiskorúakat a magyar tranzitzónákban – áll az Európa Tanács jelentésében.

A Lanzarote Bizottság – amely a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket vizsgálja a strasbourgi székhelyű szervezeten belül – elítélte Magyarországot, amiért nem előzi meg elég hatékonyan a szerb-magyar határon befogadóközpontokban tartózkodó, felnőtt kísérő nélkül érkezett bevándorló és menedékkérő gyermekek szexuális kizsákmányolását és bántalmazását.

A Bizottság szakértői 2017. július 5-7. között, a magyar kormány meghívására jártak hazánkban. Ellátogattak a röszkei és tompai tranzitzónákba, valamint kétoldalú találkozókra is sor került. Mostani jelentésük nemcsak a két évvel ezelőtti találkozó alapján készült, belefoglalták a magyar kormány idén áprilisban elküldött kiegészítő információit is, amelyeket a nemzetközi szervezet kért be.

Bár a bizottság külön megköszöni a magyar hatóságok együttműködését, és azt is elismeri, hogy sok területen javulás tapasztalható, a jelentés még így is számos hiányosságot sorol fel.

Reviczky Zsolt

A szakértők alapvető problémának nevezik, hogy 2017. március 29-e óta a kísérő nélküli, 14 és 18 év közötti fiataloknak is a tranzitzónában kell maradniuk az eljárás végéig, pedig korábban nyílt létesítményekbe küldték őket. Hasonlóan járnak el a gyermekes családokkal is. A Lanzarote Bizottság szerint a 14 és 18 év közöttiek nem felnőttek, hanem gyermekek, akiket hasonló védelem illet. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy tavaly január óta mindössze 45 kísérő nélküli gyermek nyújtott be menedékkérelmet (idén ebből egy).

A jelentés három pontban foglalja össze, mit tart különösen aggasztónak.

1. A menedékügyi eljárás keretében nem minden 18 év alattit tekintenek gyereknek, ezért még mindig létezik az életkor szerinti diszkrimináció, valamint nem biztosított a szexuális kizsákmányolás és bántalmazás elleni védelem.
2. A magyar hatóságok nem szüntették meg azt a gyakorlatot, hogy a gyerekeket a tranzitzónákban, kerítés mögött elhelyezett konténerekben tartják.
3. A 14 és 18 év közöttieket – különösen a lányokat – nem a meglévő magyar gyermekvédelmi rendszerben, vagyis nyitott intézményekben helyezik el, hogy megelőzzék az esetleg szexuális bántalmazást. A válaszok ellenére még mindig aggódnak a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárása miatt, mert nem találják biztosítottnak a gyerekek elhelyezését.

A jelentés a pozitívumok között említi, hogy a személyzet több képzésen is részt vett, a tranzitzónákban javultak a körülmények és látogatásuk óta az orvosok mindig a szülők, vagy ha ők nincsenek, akkor egy nővér vagy ápoló jelenlétében vizsgálják meg a gyerekeket.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Kevés az orvos, rossz a tolmács

A magyar hatóságok ugyanakkor nem intézkedtek a következő esetekben:

1. Még mindig nem működnek együtt a szerb hatóságokkal, hogy kezeljék a tranzitzónába váró menedékkérők várólistáját. Emiatt attól félnek, hogy a kerítésnél várakozó gyermekeket kihasználhatják szexuálisan.
2. Továbbra is visszatoloncolják a gyerekeket a határon, pedig a Magyarország területén tartózkodó kiskorúakat azonnal az illetékes gyermekvédelmi hatóságokhoz kellene irányítani.
3. Nem változott a kormeghatározási eljárás, amit még mindig katonai orvosok végeznek. A bizottság szerint azonban az ő tudásukat és hozzáértésüket „nem sikerült bizonyítani”. Véleményük szerint a magyar hatóságoknak biztosítaniuk kellene, hogy a 18 év alattiakat még véletlenül se sorolják nagykorúnak, és ne kerüljenek egy helyre 18 év feletti, egyedülálló férfiakkal.
4. Csak azok a 14 és 18 év közötti fiatalok kapnak hivatalos gyámot, akik megkapták a menekültstátuszt vagy ideiglenes védelemre jogosultak. Akik még a tranzitzónában vannak, azoknak csak ideiglenes gyám jár, akitől kevesebb védelmet kapnak. Ezt a jelentés készítői azért sem értik, mert az elmúlt két évben alig érkezett kiskorú.
5. A nyelvi korlátok is nehézséget jelentenek, nincs megfelelő tolmácsolás, főleg az orvosi vizsgálatok, a pszichológiai terápia, vagy a szociális munkásokkal és gyámokkal való találkozás alkalmával. Magyarul ugyan már tanulhatnak a tranzitzónák közösségi termeiben, de a hatóságok nem tudtak részletes adatokat szolgáltatni arról, hogy ezeken hányan vesznek részt. Ráadásul az órák nem is megfelelő színvonalúak, a gyerekek csak egy-két szót tanulnak meg magyarul.
6. Nincs elég írásos információ, ami segítené az érintetteket abban, hogy felhívja a figyelmüket a szexuális bántalmazás veszélyeire, se poszterek, se információs füzetek nem léteznek a témában a gyerekek lakóhelyén.

Stiller Ákos

Se légkondicionálás, se információ

A jelentés szerint a körülményekkel is akadnak még problémák, például a közös helyiségekben ugyan van már légkondicionálás, de a fémkonténerekben, ahol a gyerekek alszanak és a napjuk nagy részét töltik, nyáron a ventilátorok ellenére is rettentően meleg van. Az internetes hozzáférés rossz, nincsenek közösségi telefonok és számítógépek, ami azt jelenti, hogy a mobiltelefonnal nem rendelkező gyerekeknek semmilyen információjuk nincs a kinti világról. Többen panaszkodtak arra is, hogy nem megfelelő az étel minősége és a mennyisége.

Mindenképpen pozitív előrelépésnek értékelik, hogy már pszichológus és pszichiáter is van a tranzitzónákban, de aggasztónak nevezik, hogy csak hetente néhány órát vannak jelen, és a nyelvi korlátok miatt nehézkes velük a kommunikáció.

A hozzáférés a telefonos segélyvonalakhoz korlátozott, hiszen nincs nyilvános telefon, ráadásul a gyerekek vonakodnak a szociális munkások segítségét kérni, főleg, ha a problémájukat éppen ők jelentik. Ráadásul a telefonos segélyszolgálatok munkatársait csak magyarul vagy angolul tudják elérni, ami nem elég ahhoz, ha személyes problémákat, akár szexuális erőszakot akarnak nekik jelenteni. Ugyanakkor a bizottság örömmel jegyzi meg, hogy már több nyelven is ki vannak plakátolva a segélyszolgálatok telefonszámai.

Összefoglalójában a Lanzarote Bizottság megjegyzi, hogy bár vannak előrelépések, de a menedékkérő gyermekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása ellen tett lépések nem elégségesek. Éppen ezért a kockázat a két évvel ezelőtti látogatásukhoz képest nem csökkent. A bizottság arra kéri a magyar hatóságokat, hogy teljesítsék a korábbi ajánlásaikat, ha pedig szükséges, ehhez technikai segítséget is nyújtanak.

Magyarország 2015 augusztusában iktatta törvénybe az Európa Tanács égisze alatt 2007-ben elfogadott lanzarotei egyezményt, amely egyenlő védelmet kíván nyújtani a gyermekeknek, a részt vevő európai országoknak pedig közös követelményrendszert és meghatározásokat vezet be.

A jelentés teljes szövege (angolul) erre a linkre kattintva elérhető.