Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Magyarország tökéletes hely most a szúnyogoknak, hiába intéz ellenük többfrontos támadást az állam a kémiai és a biológiai gyérítéssel, ezek csak pár napig enyhítik a helyzetet, utána visszatér a szúnyogözön. Egyre több invazív szúnyogfaj is velünk él, a jövőben ők is több gondot okozhatnak. Addig is véssük az eszünkbe, hogy nem érdemes vakarni a szúnyogcsípést, mert csak rosszabb lesz.

Magyarország, a földi szúnyogparadicsom, a tejjel-mézzel folyó szúnyog-Kánaán – egyáltalán nem túlzóak ezek a megállapítások, ha az utóbbi heteket nézzük. Egy hideg és csapadékos május után beköszöntött a roppant meleg június, ennél nincs is ideálisabb az ember legnagyobb barátjának, annak a 10, de lényegét tekintve 5-6 szúnyogfajnak a Magyarországon honos 50-ből, amely, hogy plasztikusan és egyenesen fogalmazzunk, csíp, mint a nyavalya.

Az esős májusban keletkező sok millió pocsolya, vízzel teli vödör, kaspó, cserép, csetresz, hordó kitűnő lehetőséget teremtett a szúnyogoknak a szaporodásra. Egy-egy vödörben szúnyoglárvák ezrei is otthonra lelnek egy ideig, hogy aztán kikeljen belőlük az imágó, a kifejlett állat, amely útra kel, és vérünket szívja. Millió és millió szúnyog jelenik most meg, a társadalom pedig egy emberként kérdezi: Hol van már az irtás?

©

Extrém invázió van

Az irtás pedig rendes ütemben zajlott és zajlik – mondja el a hvg.hu-nak Mukics Dániel, a Katasztrófavédelem szóvivője. Először április végén kezdődtek meg a munkálatok, ekkor a lárvák élőhelyére, a vizekbe kezdték meg a biológiai irtás anyagát teríteni a Katasztrófavédelem munkatársai. A biológiai irtás egy talajlakó baktérium által termelt fehérjével történik, amely elpusztítja a szúnyog lárváit. Teljes sikert ne várjunk ettől, a magántelkeken összegyűlő pocsolyákhoz – vagyis kis "keltetők" ezreihez – nem fér hozzá a katasztrófavédelem, éppen ezért javasolták mindig azt a szakemberek, hogy mindenki öntse ki a kertjében különféle edényekben összegyűlt vizet, ezzel is nehezítve a szúnyogok dolgát. A biológiai irtást a Katasztrófavédelem a nagyobb tavak és folyók hullámterében, árterületén végzi: a Duna, Tisza, Körösök mentén, illetve a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó partja, nádas és mocsaras területeken. Ott, ahol halak is élnek, nem kell irtani, mert azok megeszik a szúnyoglárvákat.

©

Az irtás második szakasza a kémiai irtás. Ez a kifejlett rovarokat öli meg – járulékos hatása annyi van, hogy más, kis repülő rovarok is áldozatául esnek, mint a muslincák vagy a repülő levéltetvek. A hatóanyag a deltametrin, ez jóval kíméletesebb, mint a korábbi irtószerek. A Nyugat.hu arról írt, Sopronban napnyugta előtt permeteztek nagy hőségben, emiatt méhek pusztultak el nagy számban. Mukics Dániel azt mondja a hvg.hu érdeklődésére, ha a méhek belerepülnek a nagyobb töménységű permet felhőjébe, elpusztulhatnak, ezért a Katasztrófavédelem mindig tájékoztatja a méhészeket, ha irtásra készül, és ha ez nem sikerül teljeskörűen, akkor inkább elhalasztják azt. Ha mégis bekövetkezik a szerencsétlenség, a méhészeket a Katasztrófavédelem kártalanítja. Viszont a soproni esetben – nézett utána Mukics Dániel – a gyérítést nem a Katasztrófavédelem végezte el, hanem a soproni önkormányzat. 

Kémiai irtást egyébként a Katasztrófavédelem csak belterületen végez, így biztosítható, hogy a tápláléklánc részeként megmaradjanak szúnyogok, az őket vadászó madaraknak maradjon táplálék. Eddig a Katasztrófavédelem 284 településen végzett szúnyoggyérítést, összesen 147 ezer hektáron. A Katasztrófavédelem hétfőként frissíti oldalán azt a táblázatot, ahol közli, azon a héten hol lesz gyérítés. Ezt azokra a jelentésekre alapozva döntik el, amelyek arról számolnak be, hol a legrosszabb a helyzet épp az országban – 1-1,5 hétre látnak előre. Mindezek mellett Mukics is úgy fogalmaz, hogy "most extrém szúnyoginvázió van".

©

Jelenleg egyébként az őshonos szúnyogfajok csípésétől szenvedünk, mondja Fekete Gábor rovarszakértő a hvg.hu-nak, a nálunk is megjelenő invazív fajok kevésbé élnek a májusi eső adta lehetőséggel, és lassabban terjeszkednek. Ilyen betolakodó a koreai szúnyog, a tigrisszúnyog és az ázsiai bozótszúnyog. Ezek az emberközeli környezetben szeretnek élni, kaspókban, vödrökben kelnek ki a lárváik. Bár alapvetően a csípéseik ugyanolyanok, mint a hazai fajoké, és ugyanúgy reagálunk rájuk, mégis hordoznak magukban kockázatot, hiszen eredeti, trópusi vagy más, egzotikusabb élőhelyükön betegségeket terjesztenek. Viszont a hazai szúnyogfajok is közreműködnek a nyugat-nílusi vírus terjesztésében, ami arányaiban jelentős növekedést is produkált az elmúlt évben Magyarországon is, a megbetegedések számát tekintve az élbolyban voltunk Európában.

Érkezhet a zika Európába

Az új invazív szúnyogok megjelenése tehát az egyik első lépés az új, egzotikus betegségek – mint például a zika- vagy chikungunya vírus – megjelenéséhez vezető úton – mondja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatója, aki szerint a biológiai szúnyogirtásra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni, mert a jelenleg így kezelt területek aránya nagyon kevés.

A nyugat-nílusi vírus által megjelenő lázas megbetegedések tavalyi ugrásszerű megnövekedését Kemenesi szerint nehéz pontosan megmagyarázni, vélhetően az a tényező is szerepet játszott, hogy 2018-ban már előbb elkezdődött a szúnyogszezon, mint egy évvel korábban. 

A nyugat-nílusi fertőzés nyomán az emberek 80 százalékban tünetmentesek maradnak. Amikor nem, akkor a szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek, a fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom-, ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet. Az emberek az esetek többségében 3 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek: agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. De fontos tényező a lakosság fogékonysága is: a vírusfertőzésen átesettek szervezetében kialakulnak az antitestek, ők onnantól bizonyos ideig védettek. Persze csak addig, amíg egy új vírustörzs vagy genetikai variáns meg nem jelenik.

©

Fekete Gábor rovarszakértő azt mondja, hogy a nagy forróság egy idő után rossz lesz a szúnyogoknak, ugyanis felszáradnak a pocsolyák, így a lárvák élőhelye megszűnik. Emellett az irtás a mostani szakaszban átmenetileg érvényesül, amíg vannak vizes területek – és a héten újabb esőzések várhatók – folyamatos a visszatelepülés.

Miért imádnak engem jobban a szúnyogok?

Vagyis szokjunk hozzá a gondolathoz, hogy a szúnyogok meg fognak csípni minket és családtagjainkat. Sokan hiszik egyébként azt, hogy a nagyra duzzadó szúnyogcsípések allergiás reakciók, de hiába tűnnek néha horrorfilmbe illőnek, ezek olyan helyi reakciók, amelyeknek nincs egészségkárosító hatása – mondja Póta György gyerekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a hvg.hu-nak. A most észlelt szúnyogok Póta meglátása szerint azért nagyobbak, mint az augusztusiak, mert ezek még tavalyról teleltek át, erősebb a váladékuk, és erősebb a szervezetünk válaszreakciója is, azaz jobban viszket a csípésük.

De tablettában vagy injekcióban bevett, belsőleges hisztaminok használata nem indokolt, csak akkor, ha a szervezet általános reakciót mutat, azaz pl. ott is van bedagadt testrész, ahol nem volt szúnyogcsípés. Ez annak a jele, a szúnyogok mérge már bejutott a véráramba, ezért orvoshoz kell fordulni. Máskülönben megfelelő a helyi kezelés ajánlott: hűsítő kenőcsöket érdemes venni a patikákban, hogy enyhüljön a viszketés, a vakarás ugyanis csak a vérbőséget növeli, ami erősíti a viszketést, azaz csak rosszabb lesz a helyzet. Ráadásul a koszos kézzel vakargatva a csípéseket fertőzés alakulhat ki, ami gennyes sebekkel járhat.

©

Az egzotikus betegségekről szólva Póta azt mondja, meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy hozzánk is eljutnak a korábban csak egzotikus országokban észlelt betegségek a globális felmelegedés részeként. Ahogy a kullancs (és az általa terjesztett agyhártyagyulladás) is eljutott a skandináv országokba, ami korábban elképzelhetetlen volt, mert a kullancs közép-európai pókszabású (nem rovar - a szerk.) volt, úgy érkeznek meg majd hozzánk ismert, de eddig nagyon ritkán előforduló betegségek.

Az örök kérdés: mitől függ, hogy a szúnyogok valakinek az "ízét" szeretik vagy nem? Póta György azt mondja, egyelőre ezzel kapcsolatban csak hipotézisek vannak, valószínűleg a bőr váladékai lehetnek a ludasok, ez taszíthatja vagy hívogathatja a szúnyogokat. A vércsoportnak biztosan ebben nincs szerepe ebben. 

Ha védekeznénk – és miért ne tennénk –, akkor a gyerekorvos a krémek helyett a sprayket ajánlja, mert az hagyja lélegezni a bőrt, és nem alakul ki esetlegesen gyulladás. De nagyon ajánlott a teljes test befújása előtt kipróbálni a szert, mondjuk az alkaron egy 5-6 centis részen, és várni pár órát, mert viszonylag gyakori, hogy ezekre a szerekre allergiás reakció alakul ki, és ha rögtön az egész testre ráfújjuk, olyan ekcémás reakció is kialakulhat, ami sokkal erősebb, mint maga a kivédeni akart szúnyogcsípés.   

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tarantino nem bír magával, sorozatot tervez az új filmjéhez

Tarantino nem bír magával, sorozatot tervez az új filmjéhez

Fölényes győzelmet aratott Zelenszkij pártja Ukrajnában

Fölényes győzelmet aratott Zelenszkij pártja Ukrajnában

Horvát nők fosztottak ki egy tajvani turistát a Budapest-Bécs vonaton

Horvát nők fosztottak ki egy tajvani turistát a Budapest-Bécs vonaton

Két atomerőműben is reaktorokat kellett leállítani Oroszországban

Két atomerőműben is reaktorokat kellett leállítani Oroszországban

Az 51-es körzet idegenjei segítettek ezeknek a kutyáknak otthont találni

Az 51-es körzet idegenjei segítettek ezeknek a kutyáknak otthont találni

Halálra gázolt a tehervonat egy férfit Berettyóújfaluban

Halálra gázolt a tehervonat egy férfit Berettyóújfaluban