Elfogadta az Országgyűlés Kulturális Bizottsága az ITM törvényjavaslatát, amellyel elvennék az MTA-tól a kutatóintézeti hálózatát. A bizottsági ülésen felszólalt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nevében Lőrincz Viktor, hosszasan sorolva, miért van baj a törvényjavaslattal, és miért nem igazak a kormány érvei. Beszédét az MTA szemlézte.

Az MTA története Széchenyi alapító mozzanata óta gyarapodástörténet volt, "a jelenlegi javaslat azonban minden bizonnyal csak nyitánya egy jövendő csonkítás- és pusztulástörténetnek". A kutatóhálózat leválasztása ugyanis az MTA vagyonának megszerzésére irányul, gyakorlatilag akkor is kisajátítás, ha a törvény másként nevezi. Sérül a kutatás szabadsága, az új testület kevésbé lesz védett a politikai befolyástól, mint most. Az MTA közgyűlése mellett a fiatal kutatók sem értenek egyet a leválasztással – hiába.

Nem igaz, hogy

• a kutatóintézeti hálózat 80 éve változatlan formában működne
• alulteljesítene, sőt, épp ellenkezőleg, az európai élbolyban van
• a kormány nem lát rá az MTA gazdálkodására, mert az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) látja a felügyeletét, és ide három tagot delegál a kormány, és a testület nem jelentett problémákat
• az ÁSZ és az Országgyűlés is ellenőrzi a közpénz elköltését

„Ez a törvényjavaslat több ponton ellentétes Magyarország Alaptörvényével, sérti a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, a tudományos kutatás szabadságát és autonómiáját. A javaslat megalapozatlan, nem támasztják alá tények. Nem derül ki belőle, hogy a tervezett intézkedések pontosan hogyan segítik elő a tudományos fejlődést”, zárta beszédét Lőrincz. A bizottsági többség ennek ellenére megszavazta a javaslatot, és az MSZP-s és Párbeszéd-féle módosító javaslatokat leszavazták.

A Bizottságba nemrég meghívást kapott Lovász László MTA-elnök, de az ITM államtitkára miatt nem tudta kifejteni az álláspontját.