Idegen nyelvi mérés: továbbra is óriási a különbség az ország két fele között

A legalacsonyabb pontszámokat az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban érték el a diákok tavaly.

  • hvg.hu hvg.hu
Idegen nyelvi mérés: továbbra is óriási a különbség az ország két fele között

Az Oktatási Hivatal által most közölt eredmények szerint 2018-ban a 6. évfolyamos angol nyelvi mérésen a részt vevő tanulók kétharmada (65 százaléka), a 6. évfolyamos német nyelvi mérésen a részt vevő tanulók háromnegyede (76 százaléka), míg a 8. évfolyamos méréseken a részt vevő tanulók 60 százaléka szerzett megfelelt minősítést.

Hozzáteszik, hogy a 6. évfolyamon a 2018-as angol nyelvi mérésen a korábbi aránynál jóval kevesebb tanuló teljesítette az elvárt szintet, de a jelentés készítői szerint ez vélhetően a nehezebb feladatsorral indokolható, és nem a tanulók teljesítményének változásával, a német nyelvi mérésen ugyanis az elért átlagpontszámok 2015 és 2018 között alig változtak.

Oktatási Hivatal

A 8. évfolyamos angol nyelvi mérésen elért átlagpontszám a korábbi két év átlagpontszáma között volt, a német nyelvi mérésen az elért átlagpontszám viszont jóval magasabb volt, mint a korábbi évek átlagpontszámai, de a jelentés szerint ez is a feladatsorral magyarázható.

Oktatási Hivatal

Mindegyik részmérésen kiderült azonban, hogy a Budapesten és a Nyugat-dunántúli régióban tanulók érték el a legmagasabb átlagpontszámot, és az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régiókban tanulók a legalacsonyabbat.

A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a Nyugat-dunántúli régióban, míg a gyenge eredményt elérő telephelyek aránya a Dél-dunántúli, az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban volt az országos aránynál magasabb.

Oktatási Hivatal

A jelentés hozzáteszi azt is, hogy a dunántúli régiókban jóval magasabb a németül tanulók aránya, mint a közép‐ és a kelet‐magyar‐országi régiókban. Az arány a Nyugat-dunántúli régióban a legmagasabb, itt többen tanulnak németül, mint angolul. Míg Budapesten és az Észak-Magyarország régióban az angolul tanulók száma közel ötszöröse a németül tanulókénak.

A kompetenciamérésen a hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul, az képes bemutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Aki ezen a szinten áll, képes megérteni és használni olyan mondatokat, amelyek alap beszélgetési témákhoz kapcsolódnak, például a családhoz, vásárláshoz, munkához.

Magyarországon 2015 óta mérik az általános iskolások nyelvi felkészültségét angol, illetve német nyelvből: a felmérés az olvasott és a hallott szöveg értését méri, azok a diákok kapnak „megfelelt” minősítést, akik legalább 60 százalékosra írják meg.

A Funside School nyelviskola angol vezető tanárai úgy látják, hogy a fő probléma az, hogy a gyerekek tudása nem áll biztos alapokon, az idegen nyelvet egyszerű bemagolandó tantárgynak tartják, steril környezetben, tankönyvből, tantárgy és tananyag jellegűen ismerkednek vele, ahelyett hogy eszköznek tekintenék a világ megismeréséhez, a legtöbb diák számára teljesen idegen az idegen nyelvi kommunikáció.