szerző:
Serdült Viktória

Kijött az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal éves jelentése, amelyben meglepő adatok is kiderültek.

Egyáltalán nem igaz, hogy továbbra is özönlenek a menekültek Európába, és az sem, hogy Magyarország senkit nem fogad be: az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) ma kiadott éves jelentése nemcsak ezt a két állítást, hanem sok más tévhitet is megcáfolt az európai menekülthelyzet témájában. 

Az EASO minden évben elkészíti azt a 300 oldalas dokumentumot, mely részletesen kifejti, hányan érkeztek az EU huszonnyolc tagállamába (valamint Izlandra, Norvégiába és Svájcba), hány embert utasítottak el, hányat fogadtak be, sőt arról is összefoglalót készít, milyen menekültügyi törvénymódosításokat és rendeleteket hoztak egyes országokban. A 2018-as jelentés összesen 272 oldalon sorolja a statisztikákat és a megállapításokat, melyek között számos pont rámutat, hogy a magyar kormány menekültellenes kampányának sok állítása távol áll a valóságtól.

Kezdjük a legfontosabbal: 2018-ban összesen

664 480 ember kért nemzetközi védelmet az érintett országoktól.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy a szám folyamatosan csökken, az előző évhez képest például 10 százalékkal, hanem azt is, hogy visszaállt a 2015 előtti szintre. Azaz jelenleg ugyanannyian érkeznek évről évre az unióba, mint amikor Magyarországon még a szóbeszéd szintjén sem volt téma a kérdés, és senkinek nem jutott volna eszébe, hogy a határra kerítést húzzon.

©

A legtöbben (86 382 ember) Szíriából érkeztek, a képzeletbeli listán őket az afgánok és az irakiak követték. A képet árnyalja, hogy az első három helyezett együtt csak a kérelmezők 27 százalékát teszi ki, miközben egyre többen jönnek a működésképtelenség határára sodródott Venezuelából (10 830), sőt még Oroszországból (15 460) is. A menedékkérők kétharmada férfi, az ő 50 százalékuk 18-35 év közötti, harmaduk pedig kiskorú.

Ami a határkerítéseket és az illegális migráció elleni fellépést illeti, fontos megjegyezni, hogy a többség hivatalos úton akart az unió területére lépni, és nem illegálisan lépte át a határt. Egészen pontosan négyszer annyi hivatalos kérelmet regisztráltak az érintett országokban, mint illegális határátlépést. A jelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy néhányan valószínűleg már régebb óta a kontinens területén éltek, és csak mostanában adták be a kérelmüket. A jelek szerint az EU és Törökország közötti megállapodás is hatásos, hiszen a két ország között fekvő tengeri úton 97 százalékkal kevesebben jöttek, mint 2016 óta. Érdekesség, hogy egyre többen választják a két ország szárazföldi határát az átkelésre, köztük nagy számban törökök is.

Brüsszel persze nem kevés pénzt költ arra, hogy Törökország területén maradjanak a menekültek, a jelentés szerint 2016 és 2019 között eddig hatmilliárd eurót adtak az ankarai kormánynak erre a célra, ennek felét az EU költségvetéséből, a másik felét pedig a tagállamok egyéni felajánlásaiból. Ezen kívül további 192 millió euró ment el arra, hogy 20 ezer szíriai menekültet áttelepítsenek a törökországi menekülttáborokból az unió területére.

©

Sokatmondó adat az is, hogy miközben 600 ezren indultak el az EU felé, 5,7 millió szír menekült egyáltalán nem ment messzire, hanem most is valamelyik, hazájával szomszédos országban él, arra várva, hogy visszatérhessen szülőföldjére.

A főbb befogadó országok listáján nem történt lényeges változás, jelenleg Németország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország területén adják be a legtöbb menekültkérelmet. Ha viszont az egy helyi lakosra jutó beadványok számát vesszük, akkor rögtön Ciprus ugrik a lista első helyére, nem sokkal megelőzve a görögöket és a máltaiakat, valamint Svédországot és Luxemburgot.

Nem fogadnak be mindenkit

A magyar kormány gyakran vádolja azzal az Európai Bizottságot, hogy „mindenkit korlátok nélkül” be akarnak fogadni. A hivatalos statisztikák szerint azonban ez az állítás nem is állhatna távolabb a valóságtól: az érintett országokban tavaly összesen 601 525 elsőfokú döntés született, melyeknek

61 százaléka elutasítás volt.

Más szóval mindössze 234 220 kérelmező kapott pozitív elbírálást, és közülük is csak 55 százalék kapta meg a menekültstátuszt. A legmagasabb átlagos elismerési arányt a jemeniek (89 százalék), a szíriaiak (88 százalék) és az eritreaiak (85 százalék), a legalacsonyabbat pedig a moldovaiak (1 százalék), az észak-macedónok (2 százalék) és a grúzok (5 százalék) körében jegyezték fel.

©

2019 első öt hónapjában egyébként több mint 290 ezer kérelmet regisztráltak. Ez 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a szakemberek azonban úgy vélik, a megugrás még nem jelenti azt, hogy trendforduló következik hosszabb távon.

És mi a helyzet a magyarokkal?

Ami Magyarországot illeti, néha még a magyar kormány is tud meglepetéseket okozni: év elején derült ki például, hogy titokban több száz venezuelai állampolgárt fogadtunk be, akik közül többen is szállodában laktak a Velencei-tó mellett. Azon nyilvánvalóan senki nem csodálkozik, hogy hazánkba szinte senki nem akar jönni: a 32 megvizsgált országból a 27. helyen álltunk tavaly a menedékkérelmek száma szerint.

Az EASO statisztikái (melyek elenyészően, de különböznek a magyar hatóságok által közölt adatoktól) szerint is tavaly elenyésző számú, összesen 670 külföldi állampolgár kért hazánkban nemzetközi védelmet. Ebben valószínűleg nem a határkerítés, hanem a tranzitzónákban tapasztalt állapotok játszották a fő szerepet, hiszen 2017-ben ugyanez a szám még jelentősen magasabb volt: akkor 3390-en nyújtottak be papírokat, ami 80 százalékos csökkenést jelent az elmúlt egy évben.

Magyarországra a legtöbben Afganisztánból (274) és Irakból (239) érkeztek, az már más kérdés, hogy hányan kaptak hányan kaptak védelmet.

A hivatalos statisztikák szerint ugyanakkor egyáltalán nem igaz, hogy a kormány egyetlen menekültet sem akar hazánk területén látni: tavaly 367 ember védelmet kapott hazánkban, közülük 68-an menekültstátuszt, 281-en oltalmazott, 18-an pedig befogadott státuszt kaptak.

Az elutasított kérelmek száma 595 volt, ami ugyanúgy 61 százalék, mint az uniós átlag.

Érdekes megnézni azt is, hogy a kormányzati szólamok ellenére hány ember kapott valamilyen szintű védelmet az elmúlt öt évben: az EASO hivatalos statisztikái szerint 2014 óta összesen 3025 külföldit fogadtunk be, ami lényegesen több annál, amint amit a kormány kommunikálni szeretne.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Marabu Féknyúz: Igazgatók

Marabu Féknyúz: Igazgatók

IMF: Nyugdíjkorhatár-emelésre és bevándorlásra lesz szükség

IMF: Nyugdíjkorhatár-emelésre és bevándorlásra lesz szükség

Szanyi Tibor már nem az MSZP alelnöke

Szanyi Tibor már nem az MSZP alelnöke

Ellenzéki kerekasztalt alapítottak Strasbourgban a magyar EP-képviselők

Ellenzéki kerekasztalt alapítottak Strasbourgban a magyar EP-képviselők

A szégyen az, ami megakadályozta ezeket a családokat a kiút keresésében

A szégyen az, ami megakadályozta ezeket a családokat a kiút keresésében

10 éves fiúk szedték szét a nyíregyházi KRESZ-tanpályát

10 éves fiúk szedték szét a nyíregyházi KRESZ-tanpályát