Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
360 millió forinttal támogat művészeti és kulturális projekteket az Open Society Foundation (OSF), azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok, Soros György alapítványa. Ezt a pénzt a tőle független Summa Artium kezeli majd, a 2003-ban létrejött mecénási tevékenységet segítő szervezetben az OSF-nek semmilyen képviselete nem lesz, így az függetlenül dönthet a pénz elosztásáról.
Az OSF azért látja elérkezettnek az időt, hogy újra, a Kádár-rendszer után ismét művészeket és az alkotást pártolja, mert a kormány ugyan nagyvonalúan támogatja a művészeteket, de "ezekhez a támogatásokhoz politikai elvárások tartoznak. Büszkék vagyunk, hogy hozzájárulhatunk egy olyan alaphoz, amely független alkotókat támogat, akik segítenek mások szemével látni a világot, meglepnek, örömöt okoznak, és felcsigázzák az érdeklődést a nekünk mutatott lehetőségekkel", mondta el Patrick Gaspard, az OSF elnöke.
Amikor Soros György létrehozta az első alapítványát 1984-ben, a kísérletező, politikai elvárásoktól függetlenül alkotó művészeket igyekezett támogatni. Később a kortárs színházi műhelyeket támogatta, 1985-ben pedig létrehozta a Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Központját.
A rendszerváltás előtt rengeteg kultúrmentő projekt valósult meg Soros-pénzből: hazakerült a sárospataki könyvtár, amit még a szovjet csapatok vittek el 1945-ben, vagy létrejött az Utolsó óra népzenei gyűjtés. A rendszerváltás után Soros a folyóiratkiadást támogatta (többek közt a Századvég című folyóiratot, amit Orbán Viktor is szerkesztett – a szerk.), a könyvkiadást és számos művészeti ágat. "A Nyílt Társadalom Alapítványok reményei szerint a támogatás példát mutat a magyar társadalom számára, amely nem engedi kultúráját a napi politika szolgálatába állítva elszegényíteni", áll a szervezet közleményében.
