A V4-ek közül csak Magyarország fogadta tárt karokkal Putyin bankját

A Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) 1971-ben alapították azzal a céllal, hogy elősegítse a KGST-országok közötti kereskedelmet. KGST azóta nincs, a bank hosszú ideig hibernált állapotban volt, míg 2014-ben Kubában részvényes országok megszavazták a bank alapító okiratának a megváltoztatását. Ekkor tért vissza Magyarország is. Ma a tagok:

Oroszország (46,03 százalék), Bulgária (12,95 százalék), Magyarország (12,27 százalék), Csehország (11,47 százalék), Szlovákia (6,59 százalék) Románia (7,04 százalék), valamint kisebb hányadokkal Kuba, Vietnam és Mongólia.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2018 szeptemberében jelentették be, az IIB Magyarországra költözik, ráadásul kiderült, a bank munkatársai diplomáciai mentességet élveznek majd, családtagjaik és vendégeik pedig kérdés nélkül vízumot kell, hogy kapjanak.

Az Átlátszó most egy V4-es összefogás keretében cikket írt a bankról, Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital elemzője a lapnak azt mondta, átolvasta a bank alapító okiratát, amiből egyértelműen kitűnik, hogy a mindennapi döntéshozatal az elnök Nikolaj Koszov kezében van. A felügyeleti szervek (a kormányzótanács, illetve az igazgatótanács) pedig négyötödös többséggel hoz döntéseket, azaz Oroszország akarata ellenére nem történhet semmi az IIB-ben.

Korábban az IIB többször elmondta, a pénzintézet nem „orosz bank”, nemzetközi intézmény, tagadják azt is, hogy munkatársai között hírszerzők lennének.

• Lengyelország 2000-ben hagyta ott az IIB-t, a döntést 1999-ben Aleksander Kwasniewski akkori lengyel elnök hozta meg, a lengyel pénzügyminisztérium pedig akkor azt a magyarázatot adta: az IIB szerepe idejétmúlt, pénzügyileg gyenge és rosszul menedzselik. Ekkor a szervezet a csőd szélén állt. De morális okok is felmerültek Varsóban, vajon megegyeznek-e a bank céljai a lengyel külpolitika céljaival? A lengyelek egyébként a mai napig nem kapták vissza az IIB-be befizetett tőkét.
• A csehek 2014-ben – az akkori pénzügyminiszter, Andrej Babiš vezetésével – jól meggondolták, mi legyen, csatlakozzanak-e. Prága végül úgy döntött, támogatják az IIB-hez hasonló International Bank for Economic Cooperation (IBEC) felszámolását, de az IIB-nek tagjai maradnak azzal a feltétellel, hogy az aktívabb lesz Csehországban. Azért maradtak, mert kockázatos lett volna mindkét szervezetből kilépni, aggódtak, hogy nem kapják vissza a befizetett pénzt, ha otthagyják az IIB-t.
• Az IIB 2014 novemberében döntött úgy, hogy Szlovákiában, Pozsonyban nyitja meg első irodáját az Európai Unió területén, majd el is kezdte a tárgyalásokat, hogy ehhez megszerezze a szlovák parlament és a szlovák elnök jóváhagyását. Az elnök előzetesen bele is egyezett az iroda megnyitásába, de kérdések merültek fel Pozsonyban. Végül Kiska elnök tavaly júliusban vétózott. „Úgy döntöttem, nem hagyom jóvá a megállapodást, és visszavonom az előzetes hozzájárulásomat.” Túl sok volt a felmerülő aggály.

Majd Kiska vétója után két hónappal találkozott Orbán és Putyin, hogy bejelentsék, az IIB Magyarország fővárosába, Budapestre költözik.

A Nemzetközi Beruházási Bankról (IIB) korábban megírtuk, hogy:

• Erős kémelhárításról számolt be a kémkedéssel gyanúsított moszkvai bank vezetője
• A Moszkvából Budapestre költöző bank elnöke: Nincsenek köztünk kémek
• Reagált Putyin Budapestre költöző bankja: Nem vagyunk kémbank