szerző:
Serdült Viktória

Miközben az Európai Unió tagállamainak nagy része sürgős megoldást próbál találni a Földközi-tengeren érkező menekültek ügyére, úgy tűnik, a magyar kormány a migránsellenes retorika érdekében a félretájékoztatástól sem riad vissza.

Az Európai Unió egyik részén valószínűleg felsóhajtottak, a másikon pedig a fejükhöz kaptak a kormányfők, amikor az Európai Bizottság múlt héten megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette: teljesen új menekültügyi rendszert akar letenni az asztalra. Ami viszont a magyar kormányt illeti, retorikai szinten valószínűleg álmodni sem tudna jobb lehetőségről. Egy újabb, évekig tartó migrációs vita tökéletes terepet ad majd Orbán Viktornak, hogy erősítse a bevándorlást ellenző hangokat, és tovább élezze az egyébként is jelentős nézeteltéréseket a tagállamok között.

Ursula von der Leyen
©

Márpedig ha megvizsgáljuk Ursula Von der Leyen terveit, az egészen biztos, hogy a téma hosszú évekig az asztalon lesz. A német politikus programjában úgy fogalmaz: nem újabb kötelező kvótákat akar, de elképzelhetőnek tartja egy humanitárius folyosó megnyitását, a menekültek számára kiindulópontként szolgáló országok pénzügyi támogatását, a dublini rendszer reformját – mindezt a tagállami szolidaritásra alapozva.

A probléma ott kezdődik, hogy a szolidaritás eddig is csak hangzatos eszmeként szerepelt az EU szótárában, hiszen a tagországok finoman szólva sem rajongtak az ötletért, hogy területükön osszák szét a menedékkérőket. Az állam- és kormányfők a 2015-ös menekültválság évében egyeztek meg arról, hogy 40 ezer, illetve 120 ezer menedékkérőt osztanak szét, amire a románok, a szlovákok és a csehek mellett hazánk is nemet mondott, ezért végül minősített többséggel fogadták el a döntést.

©

Az azóta eltelt négy évben kiderült, hogy a terv egyáltalán nem volt olyan sikeres, mint ahogy gondolták. A kötelező kvótákat sikerült ugyan teljesíteni, de Magyarország például nem volt hajlandó senkit befogadni, amiért kötelezettségszegési eljárás indult ellenünk. Az önkéntes áthelyezés viszont még kevésbé nevezhető sikertörténetnek, hiszen míg néhány nagyobb ország – például a németek és a svédek – jelentős erőket mozgattak meg, hogy minél több embernek segítsenek, a kisebb tagállamok már nem siettek felajánlásokat tenni.

Tengeri életmentés

Éppen ezért kérdéses nemcsak a hosszú távú terv sikere, hanem egy sokkal sürgetőbb megoldás elfogadása is: a tagállamoknak dönteniük kell arról, mi történjen azokkal az emberekkel, akiket a Földközi-tengerből mentenek ki a segélyszervezetek és a Frontex hajói. Ez teljesen független a menekültügyi rendszer reformjától, és sokkal fontosabb is, hiszen emberéletekről van szó. Nem is kevésről: a Frontex adatai szerint 2019 januárja és júniusa között 10 250 ember tette meg az utat, amit az új bizottsági elnök a világ egyik „leghalálosabb határszakaszának hívott”. Hivatalos adatok szerint idén eddig 234 menekült veszett a tengerbe, de a szám ennél magasabb is lehet, hiszen vannak olyan esetek, melyekről egyáltalán nem értesülnek a hatóságok.

Menekültek szállnak ki a Protector, az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex hajójáknak fedélzetéről a szicíliai Pozzallo kikötőjében 2018. július 16-án hajnalban
©

A probléma lényege, hogy jelenleg főleg három tagállam: Olaszország, Spanyolország és Málta az elszenvedője a válságnak. Az ő kikötőjükbe futnak be a menekülteket szállító hajók, köztük több olyan is, amelyet segélyszervezetek működtetnek, hogy megmentsék azokat, akik egyébként a tengerbe fulladnának. Az olasz kormány jelenlegi stratégiája, hogy nem engedi kikötni a hajókat, melyek így sokszor hetekig vesztegelnek a nyílt tengeren, mire valamelyik tagállam bejelenti, hogy hajlandó őket fogadni.

Carole Rackete
©

A Sea Watch 3 civil mentőhajó német kapitányát éppen azért vették őrizetbe június végén, mert 41 Líbiából érkező menekülttel a fedélzetén kötött ki engedély nélkül az olasz Lampedusa szigetén. Carola Racketének azonban elmondása szerint nem volt más választása.

„Az emberek végtelenül kimerültek és elkeseredettek voltak, félő volt, hogy előbb-utóbb valaki öngyilkos lesz” – magyarázta, hogy miért döntött a kikötés mellett, amikor tudta, hogy ezért börtönbüntetés is járhat.

Ki beszél mellé?

Erre a problémára próbálnak valamilyen megoldást találni már hetek óta az Európai Unió belügyminiszterei, akik a múlt héten Helsinkiben, hétfőn pedig Párizsban gyűltek össze, hogy megvitassák elképzeléseiket.

„Nem hagyhatjuk, hogy az emberek megfulladjanak, ki kell találnunk valamit az ad hoc megoldások helyett” – mondta Maria Ohisalo finn belügyminiszter, aki kezdeményezte a helsinki tanácskozást.

A kézenfekvő megoldás itt az lenne, ha a nem érintett tagállamok azoknak az embereknek egy részét átvennék, akik a tengeri kikötőkbe érkeznek. Ez azonban elfogadhatatlan az olyan országok számára, akik korábban is kézzel-lábbal tiltakoztak a menekültek elosztása ellen, még akkor is, ha egyébként egyáltalán nem lenne kötelező részt venni benne.

Menekülteket mentenek ki a Földközi-tengerből a líbiai partok közelében 2016. augusztus 29-én
©

Bár egyelőre még semmilyen döntés nem született, az már most látszik, hogy a magyar kormány kínosan ügyel arra, ebben a helyzetben is a migránsellenes retorikát hangsúlyozza.

A Belügyminisztérium a helsinki informális csúcstalálkozó után adott ki egy közleményt, melyben azt írta: „a bevándorláspártiak újabb kísérletet tettek arra, hogy közös nyilatkozatot fogadtassanak el, amely kimondaná, hogy a tagállamok vállalják a Földközi-tengeren működő NGO-hajók által Afrikából Európába szállított migránsok szétosztását”.

Ezt azonban a V4-országok – köztük Magyarország – elutasították, mert álláspontjuk szerint nem megszervezni kell a bevándorlást, hanem megállítani.

„Megdöbbentő, hogy a bevándorláspártiak újabb és újabb kísérletet tesznek arra, hogy saját akaratukat és a migránsok betelepítését rákényszerítsék a tagállamokra” – tette még hozzá Kontrát Károly belügyminiszter-helyettes.

Mivel az ehhez hasonló informális találkozók után nagyon ritkán szoktak közös nyilatkozatokat kiadni, megkérdeztük a finn belügyminisztériumot, pontosan mi történt a találkozón. A tárca szóvivője levelében azt írta:

valóban megvitatták a Földközi-tengeren kialakult helyzetet, de közös nyilatkozatról nem volt szó.

„Közös nyilatkozattervezetről hivatalosan nem esett szó, a belügyminiszterek inkább egy mindenre kiterjedő megbeszélést folytattak arról, hogyan tudnák önkéntes alapon megosztani a felelősséget a tagállamok között” – tette hozzá Saara Nevala.

A szóvivő azt is elmondta, hogy erről még mindig folynak a megbeszélések.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar kormány egy olyan közös nyilatkozat kiadását torpedózta meg, ami valójában nem is létezett.

A kérdés az, hogy a belső viták ellenére meg tudnak-e egyezni valamilyen mechanizmusban az uniós belügyminiszterek, hogy emberek se haljanak meg, viszont ne is az olaszokra és a spanyolokra háruljon minden teher.

A jelek szerint hétfőn már körvonalazódott valamilyen megoldás Párizsban, ahol egy újabb informális megbeszélésen

14 tagállam jelezte, hogy elfogadja azt a francia–német mechanizmust, amely a Földközi-tengeren kimentett menedékkérőket osztaná szét a tagállamok között,

és amelyről Emmanuel Macron francia államfő annyit ígért, hogy az új rendszer gyorsan és automatikusan működne.

Nemzetközi hírügynökségek annyit már kiderítettek, hogy francia–német programban a 14 támogató tagállamból nem mindegyik venne részt tevékenyen. A Reuters a francia elnöki hivatalhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta: Németország és Franciaország mellett Finnország, Luxemburg, Portugália, Horvátország, Litvánia és Írország venné át a menedékkérőket. Az intézkedést csak rövid távú megoldásnak szánták, amit később a lehetőségek szerint kibővítenének.

A cél Macron szerint az, hogy „életeket mentsenek, befogadják a valódi menedékkérőket, miközben felgyorsítanák azoknak a hazatérését, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban.

A téma felmerült az Ursula von der Leyennel folytatott megbeszélésein is – az új bizottsági elnök első hivatalos útja ugyanis Párizsba vezetett kedden.

©

A terv sikerét viszont gyengíti, hogy egyelőre azoknak nem tetszik, akiken valójában segítene. Az olasz kormány továbbra sem hajlandó senkit befogadni, csakhogy a megállapodás alapján a máltai és az olasz kikötőket meg kellene nyitni, az oda is érkező hajókról pedig gyorsan más, befogadó tagállamokba vinnék az érkezőket.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter azonban nemcsak elutasította részvételét a párizsi találkozón, hanem kudarcnak is nevezte azt.

„Ezzel csak azt érik el, hogy Olaszország továbbra is Európa menekülttábora legyen” – mondta az olasz politikus.

Bár ez a megállapodás Magyarországot nem érintené, hiszen ide gyakorlatilag már nem érkeznek menekültek, és befogadnunk sem kellene senkit, a magyar kormány máris elutasította azt. Szijjártó Péter külügyminiszter az RTL Klubnak a tervekkel kapcsolatban azt mondta:

a kormánynak a magyar emberekkel kötött megállapodás a fontos, akik elmondták, hogy nem akarnak illegális bevándorlókat – és ebből a szempontból mindegy, hogy a francia elnök megállapodott-e 14 tagállammal, vagy nem.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kun Bélát és Szent Istvánt is szoborba öntötte. Erre már Kádár János is kíváncsi lett

Kun Bélát és Szent Istvánt is szoborba öntötte. Erre már Kádár János is kíváncsi lett

Ez történt: levette a kezét a Windows 7-ről a Microsoft, de még ingyen elérhető a Windows 10

Ez történt: levette a kezét a Windows 7-ről a Microsoft, de még ingyen elérhető a Windows 10

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt

Hatalmas bulit csinál a Brexitből Boris Johnson

Hatalmas bulit csinál a Brexitből Boris Johnson

Brutális illegális szeméthegyeket videóztak le Magyarországon a levegőből

Brutális illegális szeméthegyeket videóztak le Magyarországon a levegőből

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs