Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megújult a 2016-ban fátlanított József nádor tér a fővárosi Belvárosban. A kőtengernek is beillő tér felmondja a historizáló leckét alapfokon, a két szökőkút viszont inkább a provincializmust képviseli. A fák túlélése kérdéses, ha kitiltanák az autóforgalmat, akkor jobbak lennének az esélyek, de akkor meg minek a mélygarázs a tér alá, minek vágták ki a régi nagy fákat.

"Az egész életét a közügyeknek szentelte" "Pest városát ujjá alkotta" ez a két magyar nyelvű mondat olvasható József nádor szobrán a belvárosi József nádor téren. A két mondat ilyen-olyan felhanggal, de igaz a 2010 óta regnáló NER-re is.

A József nádor tér konkrétan a főváros szívében található, és a NER-szempontok szerint is jelentős csomópont. Pár méterre húzódik innen a Budapest Szíve Program keretében megújult Október 6. utca-Erzsébet tér-Bécsi utca tengely, a Belváros Új Főutcája projekt, ami teljesen más formanyelvet beszél - ezt a projektet egyébként az Európai Bizottság is vizsgálta, az OLAF szerint pár pályázót előnyösen hoztak helyzetbe a pályázati kiírások, ám az ügyészség szerint nem történt kár, gyanúsítotti kihallgatás sem volt.

Még egy puttó-sorfal hiányzik

A József nádor tér mellett folyik a Vörösmarty tér felújítása, birodalmi léptékű, már most elképesztően vakító térkő felhasználásával, és a Mocsonyi-ház tetőterének beépítése, amely a kerület szerint az építési szabályoknak megfelelően zajlik, éppenséggel NER-közeli cég biznisze. És pár méterre innen az egykori MAHART-székházat és a tömbben található két másik épületet alakítják éppen luxusszállodává. A munka egy sor szervezet (Alapvető Jogok Biztosa, UNESCO) érdeklődését kiváltotta, ez a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlete.

Mint ahogy a József nádor téri egykori Postbank-székház körüli biznisz körül is felbukkant miniszterelnöki vő neve. Az épületet az időközben elhunyt Ghaith Pharaon vette meg, szállodává akarta alakítani. Ez a beruházás még nem tart sehol, az 500 férőhelyes mélygarázs viszont már megépült. A kettő között nincs közvetlen összefüggés: a mélygarázsra ugyanis az OTP 2006-ban kapta meg az engedélyt, azért készült el idén, mert 2016-ban fejeződtek be a jogorvoslati eljárások. Ekkor bőgtek fel a láncfűrészek. 22 fát vágtak ki, kettőt átültettek, cserébe 54 új fát ígért az felszínt rendező Belváros-Lipótváros önkormányzat. A látványterv amúgy sokkal zöldebb, mint a jelenlegi valóság.

©

Íme egy békebeli felvétel a térről:

©

A megújult téren a legnagyobb felhördülést a Herendi-féle Életfa okozta. Ezzel nem is nagyon lehet vitatkozni: erre a térre egy ilyen Jankovics Marcell-i értelemben vett népies köztéri szobrot helyezni tényleg olyan gesztus, ami mellé fehér porcelán szmokingos Tállai András-puttók sorfala illene a tér két oldalára. Ez a tér arányaival és épületeivel simán elmenne bármelyik nyugati városba (nem a Nemzetgazdasági Minisztériummal szembeni két modern házra gondolunk természetesen), igazi európai tér, ami most jó pár évtizedre megkapta az Életfával a gagyi és a provincializmus sallerét. Az csak hab a rózsaszín mázas tortán, hogy az életfa gyökereinél bugyogó szökőkút által keltett hullámok kifröcskölnek a földre és a padra.

A park padjai, utcabútorai formavilágukat tekintve modernek, bár az anyaghasználat egy drága hotel belső tereibe illik inkább. Ha már hotel, a tér másik szökőkútja, a Zsolnay-féle Herkules-kút eredetije az erdélyi Herkulesfürdő egyik Alpár Ignác-féle fürdőépületében áll 1887 óta. Ez nem üt el annyira a tér jellegétől, de érezhetően nem köztéri alkotás, a kis díszeivel kisebb terekbe való.

Nem tud a NER semmit előremutatót mondani

A két kút-szökőkút valamennyire illusztrálja az eddig is többször megénekelt problémát, hogy mit is tud kezdeni a NER a főváros tereivel. Egyfelől megalkot valami elképzelt múltat (Gellért tér, Szent István Bazilika előtti tér), másfelől a múlthoz nyúl valamilyen szempont alapján. Gondoljunk csak a Kossuth tér szobrainak, a Vértanúk emlékművének, illetve a budai Vár elbontott épületeinek - Lovarda, Főőrségi épület, Stöckl-lépcső - visszaépítésére. Harmadrészt valamiféle atavisztikus újítást hoz (Életfa), negyedrészt pedig a térkő szokásos rémuralmát látjuk. A Mai Budapest V. kerületi újság ismertette annak idején a térrendezés egyik alapelvét:

"A tér újratervezésekor fontos szempont volt a természet megjelenítése, amit mind a zöldfelületek, fasorok telepítése, mind pedig a víz, mint új elem megjelenése képvisel a téren", olvasható. Hát a természet úgy jelenik meg a téren, mint a veganizmus eszméje egy Németh Szilárd-féle birkafej-partyn. "A felszínen természetes kőburkolatot fektetnek le", szól a másik dicséretnek szánt mondat, igen, van, ahol háromféle kő is randevút ad egymásnak. A NER előremutató, jövőbe tekintő építészeti gondolatot talán egyedül az Új Néprajzi Múzeummal tudott megfogalmazni, de ott a "parkba múzeumokat" alapgondolat okoz problémákat.

Az új fák még kicsik, eltűnnek a kőtenger hullámai között, de láthatóan nem olyan kis csemeték, mint a főváros által ültetett 10 ezer fa valamelyike. A Belváros azt mondja, 2,5 méter földréteg van a felszín alatt, hogy a növények eléggé meg tudjanak nőni. A kérdés nem ez, hanem az, ami a Kossuth téren is probléma: hogyan bírják a fák a belvárosi szmogos környezetet, no meg azt, hogy alattuk egy működő mélygarázs lesz. A fákat ültetés után legalább három évig kell rendszeresen locsolni, ápolni, hogy utána már nagyobb biztonsággal kijelenthető legyen, megmaradnak. Ha az autóforgalmat kitiltanák, nagyobb eséllyel élnék túl, de akkor meg semmi szükség nem lenne a mélygarázsra, meg az azt megelőző fakivágásokra.

Fekete lyuk a város közepén

A tér historizáló, kővel dominált tere (amire a fák nélkül rádőlnek az épületek kő síkjai) most minden gyep és csobogó víz dacára úgy lehúz, mint egy fekete lyuk, amit még a mélygarázsokba levezető liftek üvegépületei sem tudnak ellensúlyozni. A földalatti illemhelyek is ugyanezt a brutális kovácsoltvas-kő tömeget kapták, sehol egy üveg, egy fa, egy kissé könnyedebb anyag. Ebben az újragondolásban sehol egy jövőnek szóló és bátrabb, karakteresebb gondolat, hacsak a marcipános-brokkolis Életfát nem vesszük annak, de inkább ne vegyük.

A térkialakítás másik problémája a felszíni parkolóhelyek megmaradása, ami Vitézy Dávidot is felháborította. Ez ugyanakkor szinte hagyomány a fővárosban, a Pollack Mihály téri mélygarázs mellett is megmaradtak a szűk józsefvárosi utcákban a parkolók, nem sikerült bevonni a drága, felszín alatti parkolót a helyiek parkolási igényeinek megoldásába. A József nádor téren is vannak azért lakók, még ha a józsefvárosi negyedhez képest kevesebben is.

Talán a legjobban a tér végén a kis füves térség a legjobb metaforája ennek a felújításnak, a kőperemmel körülvett fűhöz lépcsők vezetnek fel, mintegy a semmibe. Ja, és itt akadálymentesítés sincs.

©

"Az egész életét a közügyeknek szentelte" "Pest városát ujjá alkotta" ez a két magyar nyelvű mondat olvasható József nádor szobrán a fővárosi belvárosi József nádor téren. A két mondat ilyen-olyan felhanggal, de igaz a 2010 óta regnáló NER-re is.

A József nádor tér konkrétan a főváros szívében található, és a NER-szempontok szerint is jelentős csomópont. Pár métere húzódik innen a Budapest Szíve Program keretében megújult Október 6. utca-Erzsébet tér-Bécsi utca tengely, a Belváros Új Főutcája projekt, ami teljesen más formanyelvet beszél - ezt a projektet egyébként az Európai Bizottság is vizsgálta, az OLAF szerint pár pályázót előnyősen hoztak helyzetbe a pályázati kiírások, ám az ügyészség szerint nem történt kár, gyanúsítotti kihallgatás sem történt.

Hol van a Tállai András-sorfal?

A József nádor tér mellett folyik a Vörösmarty tér felújítása, birodalmi léptékű, már most elképesztően vakító térkő felhasználásával, és a Mocsonyi-ház tetőterének beépítése, amely a kerület szerint az építési szabályoknak megfelelően zajlik, éppenséggel NER-közeli cég biznisze. És pár méterre innen zajik az egykori MAHART-székház és a tömbben található két másik épület luxusszállodává alakítása, amely egy sor szervezet (Alapvető Jogok Biztosa, UNESCO) érdeklődését kiváltotta, ez a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlete.

Mint ahogy a József nádor téri egykori Postbank-székház körüli seftelések körül is felbukkant miniszterelnöki vő neve. A téren az OTP és projektcége épített mélygarázst 4,5 milliárd forintért, ezért ki kellett vágni a tér fáit. Az engedélyt az OTP 2006-ban kapta meg, de a jogorvoslatok 2016-ra értek véget, ekkor startoltak el a láncfűrészek. A mélygarázs idén készült el a tér belvárosi önkormányzati rendezésével egyetemben - pont akkor, amikor a fővárosi közlekedési koncepciókban már az olvasható, hogy a belvárosból száműzni kellene közterületekről az autókat, és nem kéne belvárosi mélygarázsokkal bevonzani az autóforgalmat. 24 fát vágtak ki, 51-e új ültetését ígérte meg az OTP.

A megújult téren a legnagyobb felhördülést a Herendi-féle Életfa okozta. Ezzel nem is nagyon lehet vitatkozni: erre a térre egy ilyen Jankovics Marcell-i értelemben vett népies köztéri szobrot helyezni tényleg olyan gesztus, ami mellé fehér porcelán szmokingos Tállai András-puttók sorfala illene a tér két oldalára. Ez a tér arányaival és épületeivel simán elmenne bármelyik nyugati városba (nem a Nemzetgazdasági Minisztériummal szembeni két modern házra gondolunk természetesen), igazi európai tér, ami most jó pár évtizedre megkapta az Életfával a gagyi és a provincializmus sallerét. Az csak hab a rózsaszín mázas tortán, hogy az életfa gyökereinél bugyogó szökőkút által keltett hullámok kifröcskölnek a földre és a padra.

A park padjai, utcabútorai formavilágukat tekintve modernek, bár az anyaghasználat egy drága hotel belső tereibe illik inkább. Ha már hotel, a tér másik szökőkútja, a Zsolnay-féle Herkules-kút az erdélyi Herkulesfürdő egyik Alpár Ignác-féle fürdőépületében áll 1887 óta. Ez nem üt el annyira a tér jellegétől, de érezhetően nem köztéri alkotás, a kis díszeivel kisebb terekbe való.

Nem tud a NER semmit előremutatót mondani

A két kút-szökőkút valamennyire illusztrálja az eddig is többször megénekelt problémát, hogy mit is tud kezdeni a NER a főváros tereivel. Egyfelől megalkot valami elképzelt múltat (Gellért tér, Szent István-bazilika előtti tér), másfelől a múlthoz nyúl valamilyen szempont alapján (Kossuth tér szobrainak visszaépítése, Vértanúk emlékművének visszaépítése a Vértanúk terére, budai Vár elbontott épületeinek (Lovarda, Főőrségi épület, Stöckl-lépcső) visszaépítése). Harmadrészt valamiféle atavisztikus újítást hoz (Életfa), negyedrészt pedig a térkő szokásos rémuralma. A Mai Budapest V. kerületi újság ismertette annak idején a térrendezés egyik alapelvét:

"A tér újratervezésekor fontos szempont volt a természet megjelenítése, amit mind a zöldfelületek, fasorok telepítése, mind pedig a víz, mint új elem megjelenése képvisel a téren". Hát a természet úgy jelenik meg a téren, mint a veganizmus eszméje egy Németh Szilárd-féle birkafej-partyn. "A felszínen természetes kőburkolatot fektetnek le", szól a másik dicséretnek szánt mondat, igen, van, ahol háromféle kő is randevút ad egymásnak. A NER előremutató, jövőbe tekintő építészeti gondolatot talán egyedül az Új Néprajzi Múzeummal tudott megfogalmazni, de ott a "parkba múzeumokat" alapgondolat okoz problémákat.

Az új fák még kicsik, eltűnnek a kőtenger hullámai között, de láthatóan nem olyan kis csemeték, mint a főváros által ültetett 10 ezer fa valamelyike, azoknál idősebb növendék fák. A Belváros azt mondja, 2,5 méter földréteg van a felszín alatt, hogy a növények eléggé meg tudjanak nőni. A kérdés nem ez, hanem az, ami a Kossuth téren is probléma: hogy bírják a fák a belvárosi szmogos, zajos, stresszes környezetet, no meg hogy alattuk egy működő mélygarázs lesz.

A Kossuth téri nagy fák Olaszországból érkeztek, az új éghajlatot sem volt könnyű megszokniuk, nem nőnek az elvárt mértékben, és ki is száradt közülük pár, még ha vízáteresztő burkolat van is felettük. A fákat még legalább három évig kell rendszeresen locsolni, ápolni, hogy utána már nagyobb biztonsággal kijelenthető legyen, megmaradnak. Ha az autforgalmat kitiltanák innen, akkor persze jobb eséllyel élnének túl, de akkor meg az egész mélygarázs projektre és fakivágásra semmi szükség nem volt.

Fekete lyuk a város közepén

A tér historizáló, kővel dominált tere (amire a fák nélkül rádőlnek az épületek kő síkjai) most minden gyep és csobogó víz dacára úgy lehúz, mint egy fekete lyuk, amit még a mélygarázsokba levezető liftek üveg épületei sem tudnak ellensúlyozni. A földalatti illemhelyek is ugyanezt a brutális kovácsoltvas-kő tömeget kapták, sehol egy üveg, egy fa, egy kissé könnyedebb anyag. Ebben az újragondolásban sehol egy jövőnek szóló és bátrabb, karakteresebb gondolat, hacsak a marcipános-brokkolis Életfát nem vesszük annak, de inkább ne vegyük.

A térkialakítás másik problémája a felszíni parkolóhelyek megmaradása, ami Vitézy Dávidot is felháborította. Ez ugyanakkor szinte hagyomány a fővárosban, a Pollack Mihály téri mélygarázs mellett is megmaradtak a szűk józsefvárosi utcákban a parkolók, nem sikerült bevonni a drága (nyolcszoros áron adták el az államnak) felszín alatti parkolót a helyiek parkolási igényeinek megoldásába. A József nádor téren is vannak azért lakók, még ha a józsefvárosi negyedhez képest kevesebben is.

Talán a legjobban a tér végén a kis füves térség a legjobb metaforája ennek a felújításnak, a kőperemmel körülvett fűhöz lépcsők vezetnek fel, mintegy a semmibe. Ja, és itt akadálymentesítés sincs.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
880 lóerős lett a legújabb 4 ajtós Mercedes-AMG GT

880 lóerős lett a legújabb 4 ajtós Mercedes-AMG GT

Megtarthatja érdemkeresztjét a bicskei gyermekotthon jogerősen elítélt egykori igazgatója

Megtarthatja érdemkeresztjét a bicskei gyermekotthon jogerősen elítélt egykori igazgatója

2,5 milliárdra drágult a Németh Szilárd-féle birkózócsarnok, hogy ne lehessen benne összevissza mászkálni

2,5 milliárdra drágult a Németh Szilárd-féle birkózócsarnok, hogy ne lehessen benne összevissza mászkálni

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Újabb utánfutószörnyet kapcsoltak le a rendőrök az autópályán

Újabb utánfutószörnyet kapcsoltak le a rendőrök az autópályán

Nőkkel erőszakoskodott Budapesten, rács mögé került

Nőkkel erőszakoskodott Budapesten, rács mögé került