Rossz kezdő fizetés után alacsony bérnövekedés – finoman szólva sem fest túl rózsás képet a magyar tanárok fizetéséről és megbecsüléséről az Európai Bizottság friss jelentése. A bizottság Eurydice hálózata a pedagógusok pénteki világnapja alkalmából tette közzé áttekintését a tanárok és az iskolaigazgatók juttatásairól, ez alapján pedig igazán nincs mire büszkének lennünk.

A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált 2017/2018-as tanévben a legtöbb európai országban emelkedett a tanárok fizetése, ám ez a legtöbb esetben – így Magyarországon is – csak az inflációkövető indexálásnak köszönhető.

Mindössze hét országban (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Hollandiában, Litvániában, Romániában és Szlovákiában) váltották ki a fizetések emelkedését szakpolitikai reformok. Több helyen, így Dániában, Máltán, Svédországban és Izlandon a szakszervezetek nyomásának volt köszönhető, hogy több pénzt vihettek haza a pedagógusok.

Albérletre sem elég

A jelentés szerint Magyarországon egy kezdő óvodapedagógus vagy tanító éves bruttó fizetése 6875 euró (2 millió 286 ezer forint). Ez egy hónapra lebontva bruttó 190 ezer forint, azaz amit a fiatalok hazavihetnek, az Budapesten egy albérlet kifizetésére sem elég. Nem járnak sokkal jobban az egyetemi/főiskolai végzettségű tanárok sem,

az ő kezdő bruttó bérük éves szinten 7639 euró (két és félmillió forint).

Ezzel a lista aljára kerültünk, a legrosszabbul Bulgáriában és Albániában fizetik a tanárokat, de nem túl jó a helyzetük Lettországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szerbiában sem.

Ha a visegrádi négyeket nézzünk, csak a lengyeleknél rosszabb a helyzet, ott egy kezdő tanár évente bruttó 7065 eurót kap, míg ugyanez az összes Szlovákiában 8280 euró, Csehországban viszont jelentősen több: 11 838.

Ez viszont aprópénz a listavezetőkhöz képest: néhány nyugat-európai országban olyan sokat keresnek már a kezdő tanárok is, hogy szinte összehasonlítani sem érdemes a magyarok helyzetével. Ha a legmagasabb végzettségű, egyetemi diplomával rendelkező pedagógusokat nézzük, a karrierjük kezdetén a legjobban Liechtensteinben keresnek, ott évente bruttó 86 235 euró a juttatásuk, 15 év után viszont már 119 ezer euróra növekszik az összeg.

Kifejezetten megéri még tanárnak menni Luxemburgban, Norvégiában és Svájcban.

Negyven év után talán jobb lesz

A magyar adatokat vizsgálva az is szembetűnő, hogy mennyi időt kell a pályán tölteni ahhoz, hogy a legmagasabb fizetési kategóriába kerüljenek a tanárok. Nálunk ezt 42 év után érik el a pedagógusok, ami persze nem jelenti azt, a nyugdíj közelében felveti őket a pénz.

Egy 42 éve a pályán lévő magyar tanár éves bruttó fizetése 14 514 euró, azaz 4 millió 800 ezer forint.

Egy összegben ez talán soknak tűnik, de egy hónapra lebontva mindössze bruttó 400 ezer forintot jelent.

Ráadásul a környező országokban ezt a kategóriát sokkal hamarabb elérik a pedagógusok: a visegrádi országokban elég „mindössze” 32 évet dolgozni ahhoz, hogy valaki a bértábla tetejére kerüljön. Az átlag az európai országokban 20 év, tehát a magyarhoz képest kevesebb, mint a fele időt kell hozzá tanítani.

Fontos adat az is, hogy a vizsgált országok közül Magyarországon feltűnően nagy a különbség az iskolaigazgatók és a tanárok fizetése között. Egy iskola vezetője minimum bruttó 12 ezer eurót (4 millió forintot) kap, azaz majdnem dupláját egy kezdő tanár fizetésének.

Az adatok ismeretében nem csoda, hogy nálunk hatalmas a tanárhiány, és egyre több a nyugdíjkorhatárhoz közelítő pedagógus. A táblázatokból jól látszik az is, hogy a kezdő tanárokból meglepően sok van, rengeteg viszont a pályaelhagyó, így szinte nagyítóval kell keresni az olyan pedagógusokat, akik 10-15 éve vannak a pályán.

Az Európai Bizottság teljes jelentését (angol nyelven) ezen a linken lehet megtalálni.