Nagyüzem volt kedden a parlamentben:
De többek fizetését is megemelte a Fidesz-kétharmad.
- Az országgyűlési képviselő államtitkárok alapilletménye marad a jelenlegi 463 ezer forint, amihez 50 százalék illetménykiegészítés és 65 százalék vezetői pótlék jár. A nem képviselő államtitkár fizetését a közigazgatási államtitkáréhoz igazították, ez 1,5-1,9 millió forint közé eshet és a miniszter állapítja meg.
- Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének fizetését a Kúria-elnök illetményének 120 százalékában határozták meg. Egy másik törvénymódosítás a Kúria elnökének fizetését is megemeli jövőre, így az Ab vezetője a mostani 1,5 millió helyett 3,8 millió forint illetményt kaphat.
- A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő, 1,9 millió forintos fizetésre lett jogosult. A hivatalok vezetői eddig 660 ezer-1,4 millió forint között kerestek.
- A törvényalkotási bizottság javaslatára az eredeti javaslatban tervezettnél nagyobb mértékben emelkedik az alapvető jogok biztosának, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének illetménye. Az ombudsman és a NAIH elnöke jelenleg mintegy 1,5 millió forintot keres, a jövőben azonban közel 2,4 millió forintot vihetnek haza.
- 1,7 millióról 4 millió forintra nő a Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye, amelyet a jegybankelnök fizetéséhez kötnek, ahogy a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének juttatását is, amely 3,2 millióról 4 millióra emelkedik. Ugyancsak a nemzeti bank elnökének fizetése határozza meg a Közbeszerzési Hatóság elnökének juttatását, amely 2,6 millióról 4 millió forintra nő.
A felsorolásból kimaradta a bírák és az ügyészek – nem véletlenül.
Ugyanis bakizott a Fidesz parlamenti gépezete.
Varga Judit igazságügyi miniszter, Polt Péter legfőbb ügyész és Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese közös sajtótájékoztatón jelentette be november végén az ügyészek és bírók béremelését.
Akkor azt mondták, hogy az átfogó jövedelemrendezés három ütemben, 2020 és 2022 között valósul meg. 2020-ban az ügyészek átlagosan 21 százalékos, a bírák pedig 32 százalékos, majd 2021-ben együttesen 12 százalékos, 2022-ben pedig 13 százalékos béremelésben részesülnek.
A keddi ülésnapon azonban, amikor az „egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” szavaztak, akkor az önálló indítványt elfogadta a Fidesz-kétharmad. Ezzel mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsödik. Ám a törvénymódosítóhoz érkezett egy összegző módosító javaslat is, amit Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság elnöke jegyez, ebben szerepel az ügyészek és bírák fizetésemelése, ehhez pedig nem volt meg a kétharmad, sőt:
- Ezt csuklóból elvetette a Ház, csak négy igen szavazat érkezett, L. Simon Lászlótól, Lázár Jánostól, Latorcai Jánostól (Fidesz-KDNP) és a nemzetiségi képviselő Ritter Imrétől.
- A fideszesek jelentős része tartózkodott, 128-an, többek között Kubatov Gábor, Kocsis Máté, Kósa Lajos, Kövér László, Novák Katalin, Orbán Viktor, Rogán Antal és Szijjártó Péter is.
- Nemmel egyetlen fideszes szavazott, illetve így tettek a jobbikosok, a DK-sok, az MSZP-sek, az LMP-sek és a Párbeszéd politikusa is.
A kormányközeli Origo úgy tudja, a kormány ezzel nem ért egyet, „ezért házszabálytól való eltérést fog kérni, hogy a bírói és az ügyészi béremelés január elsejétől megvalósulhasson”. Megjegyezték, szerintük a fideszesek tévesen szavaztak. Az Indexnek a Fidesz-frakció azt mondta, technikai hiba történt, azon vannak, hogy a béremelés megvalósuljon. Minden bizonnyal újra az Országgyűlés elé fogja hozni a Fidesz ezt a módosítót még a héten.
Szavazási nagyüzem esetén a frakcióvezetők kiáltják be, hogy „igen”, „nem”, vagy „tart” (ez a tartózkodás), a képviselők ennek alapján nyomnak gombot.
A döntés közel háromezer bírát és kétezer ügyészt érintene. A bírák illetményemelése 2020-ban 9,5 milliárd forintot tesz ki, az ügyészeké pedig 4,5 milliárdot. Az előbbiből az Országos Bírósági Hivatal 3 milliárdot, az utóbbiból az ügyészség 1,5 milliárdot biztosít, a fennmaradó összeg pedig a központi költségvetést terheli.
