Elfogadhatatlan, érthetetlen és jogilag is értelmezhetetlen – így kommentálta röviden a hazai börtönkörülményekért megítélt kártérítések kifizetésének felfüggesztését Cech András ügyvéd, akinek most is több száz folyamatban lévő kártalanítási ügye van.

A döntést Tuzson Bence államtitkár jelentette be a Hír Tv-ben arra hivatkozva, hogy itthon valóságos üzlet épült arra, hogy a rossz körülmények miatt pereljenek az elítéltek. A kormányzati kommunikációban van némi zavar: Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára hétvégén még azt magyarázta, Orbán nem arra adott utasítást, hogy ne fizessék ki a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártérítést, csak egy új szabályrendszert akart. Ehhez képest Tuzson három nappal később bejelentette a kifizetés felfüggesztését.

Cech azt mondja, a kifizetésekkel az Igazságügyi Minisztérium az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy korábbi jogerős ítélete alapján bevezetett, hazai eljárásban, magyar bíróságok által előírt kötelezettségét teljesíti,

annak semmibe vétele a jogállami keretekkel sem összeegyeztethető.

Az ügyvéd emlékeztetett rá: az az egyre szaporodó magyar perek miatt az EJEB 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű a probléma. (Hasonló irányadó ítéletek más országokkal szemben is voltak már, ez egyáltalán nem csak Magyarországot érinti.) Az öt évvel ezelőtti ítélet nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

Bár a börtönkörülmények az elmúlt években sem javultak jelentősen, a második feltételt teljesítette a kormány: 2016-ban fogadták el a törvényt, amely szerint az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni.

Azt is a hatályos magyar jogszabály mondja ki, hogy a kártérítési összeg egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet.

Ezt több szempont alapján ítélik meg, de a legfontosabb, hogy a fogvatartottnak van-e megfelelő élettere. Ha ez nem teljesül, akkor a magyar bíróság jogerős határozatot hoz, amit továbbít a kifizetésekért felelős Igazságügyi Minisztériumnak.

Azaz a kártérítéseket egyáltalán nem Strasbourg, hanem hatályos magyar jogszabályok alapján a magyar bíróság ítéli meg.

Tuzson Bence felvetésére – miszerint az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban vitatnák meg az ügyet – az ügyvéd azt mondta, az EP-nek ebben nincs hatásköre. Az ET döntéshozó szerve, a miniszteri bizottság pedig legfeljebb annyit tehetne, hogy emlékezteti Magyarországot az EJEB ítélete alapján vállalt kötelezettsége teljesítésére.

Márpedig ez utóbbi elvárható egy jogállamban – tette hozzá Cech. A Magyar Helsinki Bizottság közleményben tiltakozott a lépés ellen, azt írták,

ahol a törvények alapján meghozott jogerős ítéleteket egy politikus utasítására semmibe lehet venni, ott nem a törvény uralkodik, hanem a politikus önkénye.

A Helsinki Bizottság tudomása szerint egyetlen civil szervezet sem kapott pénzt a 12 ezer ügyben ellátott képviseletért, ők legalábbis biztosan nem. Tuzson azon állítása, hogy "civil szervezetek járnak be ügyvéddel börtönbe", hazugság, hiszen köztudottan kitiltotta onnan őket a kormány lassan három éve.

Kártalanításra 2017 óta van lehetőség. Erre azért tarthatnak igényt az elítéltek, mert gyakran évekig olyan körülmények között tartják őket fogva, ahogyan kutyát sem lehetne tartani. A kártalanítás rendszerét ugyanaz a kormány hozta létre, amely most elfogadhatatlannak tekinti.

A jogvédő szervezet szerint az elítéltek és letartóztatottak tisztességes fogvatartása össztársadalmi érdek, mert csökkenti a bűnismétlés veszélyét. "Attól, mert nekik rossz bent, nekünk még nem lesz jobb kint, sőt."