Ha az elkövetőt nem helyezik feltételes szabadságra, vagy ha az eredeti ügyben szigorúbb büntetést kap, a gyerekek ma is élnének

- ezt a következtetést vonta le nem sokkal a győri gyerekgyilkosság után, december közepén Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón. Akkor jelentette be, hogy a kormány szigorítja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, az emberölés miatt ülőknél ezt a lehetőséget kizárják. A gyerekeit megölő H. G. nem emberölés, hanem emberölés kísérlete miatt ült - akkori feleségét, a gyerekei anyját akarta kalapáccsal majd szikével megölni a hároméves kislánya jelenlétében -, ezért volt fontos, hogy Gulyás egy kérdésre válaszolva arról beszélt,

a büntetőjog egyik alapvető szabálya, hogy a kísérletre is a befejezett bűncselekmény szabályait és büntetési tételeit kell alkalmazni.

Vagyis, szavai alapján a kormány azt tervezte, az emberölés kísérlete miatt börtönbe zártak sem szabadulhatnának. A most - mindössze ötnapos határidővel - társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetben azonban nem ez van. Miután ezt még a kormány nem tárgyalta, így az Igazságügyi Minisztérium javaslata változhat.

Nézzük a szigorításokat

A jelenlegi Büntető Törvénykönyv alapján azokat nem lehet feltételesen szabadon bocsátani, akik többszörös visszaesőként fegyházban ülnek, többször követtek el erőszakos bűncselekményt, vagy bűnszervezet tagjaként ülnek. Ezt a kört bővítené jelentősen a most benyújtott módosítás, ami szerint nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani azt, aki embert ölt (de például terrorcselekménynél vagy emberrablásnál a szándékos emberölés lenne kizáró ok).

Bár fő szabály szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, aki

• emberölés előkészülete miatt ül,
• vagy a hozzátartozó sérelmére követett el olyan bűncselekményt, amiért legalább 8 évet kapott,

a következő bekezdés esetükben a bírónak mégis ad mérlegelési lehetőséget. Akkor teheti ezt meg, ha "a kötelezően elrendelt pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával megelőzhető az újabb bűncselekmény". Emlékezhetünk: a győri gyerekgyilkosnak is volt pártfogó felügyelője.

Új szabályként előírják, hogy ezeknél az eseteknlé a döntés előtt be kell szerezni a mentális állapotra vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt. Ha a bíróság szerint korlátozottan beszámítható (a győri gyerekgyilkosról igazságügyi szakértő mondta ki, hogy minden rendben van vele), valamint ha van kiskorú gyereke, a gyámhatóságtól is kell szakvélemény.

A sértett vagy annak hozzátartozója védelmében hozott magatartási szabályokat nem részletezték túl, annyit viszont előírnak, hogy ha ez megoldható, nyomkövetőt kell tenni az illetőre.

A szigorítás a 16 éveseknél idősebb fiatalkorúakra is vonatkozna, őket sem engednék ki a büntetés vége előtt, ha több mint 10 évet kaptak emberölésért vagy annak előkészületéért.

Képünk illusztráció

MTI / Koszticsák Szilárd

Innentől kötelesek szólni a gyámügynek

A győri gyerekgyilkosság után készült minisztériumi jelentésből kiderült, a gyámhivatal nem értesült arról, hogy az apát kiengedték, a dokumentum szerint

a gyámhivatal, a család és gyermekjóléti szolgálat oldalán – a család veszélyeztetettségére utaló bármilyen jelzés, adat hiányában – mulasztás nem állapítható meg.

Ezt azért volt furcsa olvasni, mert H. G-t három kiskorú - két saját és egy nevelt lánya - veszélyeztetése miatt is elítélték. Az elmúlt hetekben hiába kerestük az érintett gyámhivatalt, hogy a család mikor és meddig volt a látókörükben, nem válaszoltak. A minisztérium által készített tervezet szerint ilyen a jövőben nem fordulhat elő: ha a gyilkosság vagy annak előkészülete miatt ülőnek kiskorú gyereke van,

a várható szabadulásáról két hónappal korábban soron kívül kell értesíteni a gyámhatóságot.

A minisztérium szerint ez azért fontos, mert így a gyermekvédelem fel tud készülni az esetleges veszélyeztető helyzetekre, így például reálisan el tudják rendelni a felügyelt kapcsolattartást.

Helyszínelés a győri gyerekgyilkosság után

police.hu

Zombik szabadulnak?

A Kormany.hu-ra szerdán kitett tervezetet szakértőkkel egyelőre nem tudtuk véleményeztetni - akit elértünk, épp olvasta a szöveget -, de a Varga-jelentés után beszéltünk Kadlót Erzsébet ügyvéddel és kriminálpszichológussal, aki szerint a helyzet kezelésén semmit nem segít a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek szigorítása.

Lehet az elítélteket hosszabb idei benntartani, de attól még egyszer ki fognak szabadulni. Méghozzá a börtönök jelenlegi állapota alapján valóságos zombiként. Ezen a helyzeten, és a rabok pszichés állapotán pedig csak rontana, ha elvennék a kedvezményes szabadulás lehetőségét, amely miatt érdemes a börtönben jól viselkedni, szakmát tanulni – ami a szabaduláskor a társadalomba való visszailleszkedésben is segíthet.

Ha a szigor és kilátástalanság miatt tovább frusztrálódó elítéletek szabaduláskor már nem csak a saját környezetükre lesznek veszélyesek – figyelmeztet az ügyvéd. Beszéltünk olyan szakértővel is, aki azt mondja, ha bizonyos bűncselekményeknél nem lehet majd feltételesen szabadságra bocsátani az elkövetőt, a bírók "ezt belekalkulálva" enyhébb ítéleteket hozhatnak.