Az Alkotmánybíróság újra kimondta, hogy meg lehet különböztetni a választásokon a hazai lakcímmel rendelkező és nem rendelkező szavazókat. Ezúttal az európai parlamenti (EP) választásra vonatkozott a panasz.
A panaszos állampolgár az EP-választás napján az Egyesült Államokban tartózkodott, és nem tudott szavazni, mert a legközelebbi magyar konzulátust négyórás vonatozással érte volna el. Arra hivatkozott, hogy ez más helyzet, mint az országgyűlési választások, amelyek esetében az Ab már korábban alkotmányosnak minősítette azt, hogy a nem Magyarországon élő állampolgárok, főleg a határon túli magyarok levélben szavazhatnak, míg a külföldön tartózkodó, de hazai lakcímmel rendelkező polgárok csak a külképviseleteken, amire pénzt és időt kell fordítaniuk.
Az alkotmánybírák akkor egyebek közt azzal érveltek, hogy eltérő csoportokról van szó, hiszen a határon túliak nem szavaznak egyéni kerületi jelöltekre. A mostani panasztevő szerint az EP-nél erről nincs szó, mert mindenki csak ugyanazokra a pártlistákra szavazhat, tehát a megkülönböztetés végképp sérti az állampolgári egyenlőséget.
Az Ab Varga Zs. András vezette öt tagú tanácsa szerint azonban az EP-választás szabályai sem sértik az Alaptörvényt. Korábban azért nem sértették, mert csak a magyarországi lakcímmel rendelkezők és csak személyesen szavazhattak, akár itthon tartózkodtak éppen, akár külföldön. Tehát nem volt megkülönböztetés. 2019-től pedig az országgyűlés – uniós irányelvet követve – kiterjesztette az EP-szavazójogot az EU-n kívül lakó magyar állampolgárokra (ez az ukrajnai és szerbiai magyarok mellett például az USA-ban élőkre is vonatkozik), és számukra tette lehetővé az országgyűlési választáson már korábban alkalmazott levélszavazást. „Ennek lehetőségét azonban (az országgyűlési képviselők választásához hasonlóan) nem terjesztette ki azon magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárokra, akik az európai parlamenti választások napján külföldön tartózkodnak” – magyarázza a határozat indoklása. Vagyis itt sem képeznek a szavazók egyetlen, homogén csoportot, ezért elfogadható a különbségtétel.
Az Ab megismételte korábbi álláspontját: az országgyűlés dönthet úgy, ha akar és ha a feltételek megvannak ehhez, hogy minden külföldön tartózkodó állampolgár szavazhat levélben,
de ennek hiánya nem alaptörvény-ellenes.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
