Ha valaki ingatlant vesz, akkor az első dolga mindig az alkudozás, amiből vagy jól jön ki, vagy kénytelen-kelletlen belemegy az eredeti árba. Erzsébetvárosban ez pont fordítva történt, legalábbis a közvagyon, tehát az önkormányzati lakások esetében. Adott volt a bérlő, aki úgy döntött, hogy megvenné az ingatlant, és ha erre elszánta magát, akkor a különböző, a bérlők által igénybe vehető kedvezmények miatt eljuthatott addig is, hogy a becsült értéknek csak a 30 százalékát kellett kifizetnie.

Niedermüller Péter polgármester a hvg.hu-nak azt mondta, "az önkormányzati lakás bérlője 50 százalék kedvezménnyel megvásárolhatta azt a lakást, amelyben lakott (a polgármester által hivatkozott rendelet alapján ez csak azokra a lakásokra volt igaz, amelyet korábban az önkormányzat ingyen kapott meg az államtól - a szerk.). A lakás árát értékbecslő állapította meg, s ennek a felét kellett kifizetni. Ha azonban a vásárló bizonyítani tudta, hogy ezt ki tudja fizetni készpénzben (a rendelet szerint egy összegben - a szerk.), akkor további 40 százalék kedvezményt kapott. Így jött ki az eredeti árhoz viszonyított 30 százalék."

Hogy a lehetőséggel hányan éltek, azt eddig nem lehetett tudni, a hvg.hu viszont kikérte a 2011-2020 között eladott ingatlanok listáját, és azok legfontosabb részleteit. Így derült ki, hogy a fideszes érában 590 önkormányzati lakást adtak el, azonban a becsült értéken, vagy annál drágábban csak az összes ingatlan mintegy hatodát, 109 ingatlant értékesítettek. Az összes többire valamilyen mértékű kedvezmény járt, ennek következményeként pedig milliárdokról mondott le az önkormányzat: a 2011 után eladott lakások forgalmi értéke 7,6 milliárd forint volt, a befolyt bevétel viszont csak 3,25 milliárd forint. 70 százalékos, vagy annál magasabb összegű kedvezményt az eladott ingatlanok 41 százalékánál kaptak a vevők.

A lakások mintegy harmadánál tízmillió forint feletti kedvezményekről volt szó, sokan pedig néhány napon belül már túl is adtak az ingatlanon (azt egyelőre nem tudjuk, hogy mennyiért).

Több lakás tulajdoni lapját is megnéztük, ebből kiderült például, hogy egy házaspár a becsült értéknél 53 millió forinttal olcsóbban vehette meg az önkormányzati lakást, amit 4 nappal később már értékesített is. A Nefelejcs utcában pedig egy nő a vásárlás után két nappal adott túl az általa 31 millió forinttal olcsóbban megszerzett ingatlanon. Két, Király utcai lakást 31 millió forinttal olcsóbban szereztek meg, amit mindkét vevő egy héten belül továbbértékesített.

Király utca, képünk illusztráció

MTI / Jászai Csaba

Voltak persze olyanok is, akik nem adták el a lakást, a mai napig benne élnek. Egy házaspárral sikerült beszélnünk, ők azt mondták, hitelből vették meg az általuk korábban bérelt ingatlant, és eszük ágában sincs megválni tőle, az viszont még őket is meglepte, hogy végül mennyire olcsón kapták meg azt. (Ők kicsivel több, mint 70 százalékos kedvezménnyel, a becsült értéknél 22 millió forinttal olcsóbban jutottak hozzá).

Niedermüller Péter kérdésünkre elmondta, hivatalba lépése után azonnal leállították az önkormányzati lakások eladását, emellett két, különösen nagy összegű adásvétel esetében próbapert indítottak, hogy kiderüljön, van-e bármi esélyük az adásvételi szerződések felülvizsgálatára. Niedermüller szerint semmi sem indokolta ezt a típusú kedvezményrendszert,

eltekintve attól, hogy megteremtette a törvényi kereteket a lakásokkal való jogtalan üzletelésnek, és a korrupciónak.

A polgármester szerint ez az ingatlangazdálkodás felelőtlen és elfogadhatatlan volt, súlyos veszteségeket okozott az önkormányzatnak. "Arról nem is szólva, hogy ez a lakáseladási konstrukció elsősorban a jobb módúakat, illetve a zavarosban halászókat segítette." Niedermüller szerint nem elég, hogy az önkormányzat - szavai szerint - elkótyavetyélte az önkormányzati lakásokat, szinte teljes mértékben elhanyagolta a többi önkormányzati lakás felújítását. "Aligha tekinthető véletlennek, hogy a kerületben jelenleg közel 460 önkormányzati lakás vár felújításra, mivel ezeknek a lakásoknak mindegyike ma lakhatatlan."

Vattamány Zsolt

MTI / Marjai János

Mivel az eladások Vattamány Zsolt polgármestersége idején történtek, őt is megkerestük. Vattamány rögtön eltolta magától a felelősséget, mondván, legelső intézkedései között szerepelt az a rendeletmódosítás, mely szerint a polgármester nem foglalkozik közvetlenül lakáskérdésekkel, vagy ingatlanügyekkel, hozzá közvetlenül semmilyen lakásügyi jogkör nem tartozott.

Egyben hozzátette, ők valójában csökkentették a kedvezményeket. "2010 előtt olyan vagyonrendelet volt érvényben, melynek értelmében a bérlők 85%-os kedvezményben részesültek, de találtunk olyan egyedi döntést is, amely 90% kedvezményt biztosított. 2010 után ezt a kedvezményt nagyságrendileg a felére csökkentettük" - állította. A birtokunkban lévő lista alapján viszont 2011 után is volt, aki 11 százalékért vihette az ingatlant, bár valóban nem sokan, összesen 4 lakás kelt el ennyire olcsón.

Vattamány leírta azt is, hogy szerinte az Erzsébetvárosban jellemző szabályozás nem kirívó. "Amennyiben megnézzük a környező kerületek vonatkozó rendeleteit, nagyon hasonló szabályokkal találkozhatunk, kerületünk semmilyen módon nem alkalmazott a főváros egyéb kerületeihez képest szokatlan mértékű kedvezményt" - közölte.

Vattamány Zsolt felhívta arra is a figyelmet, hogy az ellenzék se hadakozott a kedvezményeket biztosító szabályzat ellen. "Az én polgármesteri ciklusaim alatt ezt a rendeletet korábban egyik önkormányzati pártfrakció sem kifogásolta. A jelenleg hatalmat gyakorló ’összefogás’ pártjainak a képviselői – számbeli fölényüknek köszönhetően – bármikor elfogadhattak volna más, a bérlők részére történő elidegenítés szigorítását jelentő rendeletet, de még csak erre irányuló előterjesztést sem nyújtottak be" - írta, hozzátéve, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevételeket minden esetben fejlesztésre fordították, és komoly fejlesztéseket tudtak a lakosság érdekében megvalósítani.

Megkerestünk több ellenzéki képviselőt is, hogy ők miért nem léptek. Cikkünk megjelenéséig egyedül a (ma már csak egykori) LMP-s Moldován László válaszolt, ő azt mondta, azért nem fordult meg a fejében a rendelet módosíttatása, mert "1990 után hasonló kondíciókkal vehették meg a bérlők az erzsébetvárosi lakásokat, sokaknak viszont az önkormányzat nem biztosította ezt a lehetőséget ilyen-olyan okokból, lásd Hunvald-féle ingatlanpanama (mikor a bérlők feje fölül adtak el bizonyos ingatlanokat - a szerk.), ezért velük szemben tisztességtelennek éreztem volna a feltételek megváltoztatását".

Erzsébetvárosban nemcsak a lakásokon, az egyéb besorolású ingatlanokat (például az üzlethelyiségeken) is áron alul adta el az önkormányzat, közülük több több kormányközeli figurákhoz került. Cikkünk következő részében ezekről az ügyletekről lesz szó.