Akár hétfőtől bezárhatnak az iskolák, miután a hét parlamenti frakció péntek délutáni egyeztetésén minden képviselőcsoport – a Fidesz és a KDNP is – azt javasolta a kormánynak, hogy hétfőtől rendeljen el szünetet az oktatási intézményekben. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy 24 órán belül megszületik az erről szóló döntés.

A lépés napok óta tartó vitának vethet véget, amely a védőfelszerelések hiánya miatti aggodalmon túl alighanem a legtöbbeket foglalkoztató kérdés volt ma Magyarországon a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban. Megosztónak viszont csak nagyon kis mértékben megosztó: a véleményüket bármilyen platformon megjelenítők közül nagyjából kilencven százaléka képviseli azt, hogy az iskolákat be kell (sőt, már réges régen be kellett volna) zárni, és csak a nagyjából 10 százaléknyi kisebbség mondja azt, hogy nem.

A V4 további 3 tagországában és 27 uniós államból 16-ban már hoztak erről intézkedést, ehhez képest a kormány olyan érvekkel magyarázta eddig ennek elhalasztását, mint például Orbán Viktor legfrissebb, pénteki okfejtése, miszerint ha az iskolákat bezárják,

az a tanév végét fogja jelenteni. Akkor a tanároknak el kell menniük fizetés nélküli szabadságra, és be kell látnunk, hogy nem tudjuk két hét múlva kinyitni az iskolákat.

A kijelentésre azonnal lecsapott az iskolák bezárását már korábban is markánsan követelő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), egyértelművé téve, hogy a pedagógusoknak – ugyanúgy, mint bármely más tanítási szünet esetén – a rendkívüli tanítási szünet idejére is meg kell kapniuk az illetményüket. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint a helyzet egyértelműen vis maior, és erre a helyzetre a jogszabály szerint alapilletmény mindenképp jár a pedagógusoknak.

És hogy mekkora összegről lenne szó? A PSZ alelnöke a hvg.hu kérésére kiszámolta, hogy ha az óvodától a középiskoláig az ország összes pedagógusának bérét idevennénk (pedig nyilván nem kellene, hiszen ügyeleteket feltehetően ebben az időszakban is kellene biztosítani a gyerekelhelyezést megoldani nem tudó szülőknek), akkor az két hétre megközelítőleg 25 milliárd, egy hónapra 50 milliárd forintnyi bértömeget jelentene.

Ez nem kevés, de nyilván lehetne honnan átcsoportosítani, hogy mást ne mondjunk, az egy hónapja kötött megállapodás szerint ennyit költhet idén például a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kormánypropagandára kommunikációra.

AFP / Photononstop / Mermet

Totyik Tamás szerint a költség nem is feltétlenül jelentkezne pluszkiadásként, hiszen a kényszerszünetre kivett napokat kiadhatnák például a nyári szabadságok terhére is, a rendkívüli bezárás miatt logikusan ugyanis át kellene szervezni a tanévet, és adott esetben nyáron bepótolni az elmaradt órákat.

A kormány mondjuk erről is másként gondolkodik: a szakszervezet felháborítónak – és félrevezetőnek – tartja azt is, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, de az idei tanév rendjét szabályozó rendelet is több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. Utóbbit egy egyszerű miniszteri rendelettel módosítani lehet például, a tananyag utólagos bepótlására pedig nemcsak a nyári szünet már említett megrövidítése jöhetne szóba, de bővíteni lehetne a maximális heti órák számát, vagy szombati napokra is elrendelni tanítást, de indokolt esetben arra is lehetőséget ad a rendelet, hogy az iskola a következő tanítási évben gondoskodjon az elmaradt tananyag feldolgozásáról.

Az intézmények bezárása a PSZ – és a másik tanári érdekképviselet, a témában a hangját szintén többször hallató Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – szerint azért fontos, mert bár a fiatalok megbetegedési rátája alacsony (ezt Orbán Viktor péntek reggel mondjuk, pont az iskolák nyitvatartása melletti érvként hozta fel) potenciális vírushordozóként nagy veszélyt jelentenek az idősebb korosztályra – a közoktatásban pedig kiemelten nagy számban dolgoznak 50-60 év feletti, vagy még idősebb, nyugdíj előtti álló vagy nyugdíjas pedagógusok, a szakszervezetek szerint az ő védelmük érdekében is szükséges lenne mielőbb bezárni az intézményeket.

MTI / Czeglédi Zsolt

Ezzel indokolta szerdai lépését az ország egyetlen, az intézményét saját hatáskörben bezáró iskolaigazgatója, a tapolcai Széchenyi István Baptista Középiskolát vezető Szollár Gyula is (a kétnapos átmeneti tanítási szünetet még az iskolák bezárását tiltó, csütörtök hajnalra megjelent kormányrendelet megjelenése előtt rendelte el), aki pénteki Facebook-posztjában hangsúlyozta: az iskolában nem volt és jelenleg sincs koronavírusos beteg, viszont a tanári kar nagy része a vírus szempontjából veszélyeztetett korba tartozik, vagy közel áll hozzá.

A helyzet paradoxona, hogy ugyanezt – az idősebb, 60-80 éves korosztály veszélyeztetettségét – "Most a szüleinket és a nagyszüleinket kell védeni" felkiáltással pénteken a miniszterelnök, a csütörtöki vírusinfón pedig Müller Cecília országos tiszti főorvos is épp az iskolabezárások elleni érvként hozta fel.

Utóbbi magyarázata szerint ugyanis az otthonmaradó gyerekek közül sokan más megoldás híján a nagyszülőkhöz kerülnének, így akaratlanul is megbetegíthetnék őket. (Arra mondjuk egyikük sem tért ki, hogy ha a lépés időben történik, amikor a járvány még nem terjedt el széles körben, akkor az otthonmaradó gyerekeknek „nincs mivel” megfertőzni a nagyszülőket.) Hasonlóképpen, az idősebb generáció megóvásával érvelt az Élet és Irodalomban Mihályi Péter egészségügyi közgazdász is, aki frissen megjelent cikkében emiatt egyértelmű hibának nevezte az iskolák bezárását.

Az MTA doktora  ugyanakkor azt is hozzátette: ha csak pár hétről lenne szó – mint egy tavaszi szünet esetében –, akkor az különböző áthidaló megoldásokkal a családok és az intézmények szintjén is kezelhető lenne, de

nincs ok azt feltételezni, hogy a járvány két hét alatt lezajlana, és akkor nyugodtan újra kinyithatnának az intézmények.

Mihályi Péteren és a kormány, illetve az operatív törzs tagjain kívül egyébként nem nagyon találni senkit, aki az iskolák bezárása ellen érvelne.

A lépés nemzetgazdasági szempontú hátrányai – az otthonmaradó szülők kiesése a munkából – nyilvánvalóak, és gyaníthatóan a kormány költség-haszon elemzéseiben is ez áll első érvéként a nyitvatartás mellett: a lapunkhoz több forrásból is jutott, de meg nem erősített információk szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma már a hét közepén kezdeményezte volna az oktatás felfüggesztését, de az ipari és multinacionális cégek képviselőiből álló lobbi erősebb hatással tudott lenni a kormányra, vagyis a miniszterelnökre.

Túry Gergely

Az iskolabezárást sürgető, szülői kezdeményezésre indult online petíció aláíró ezzel szemben előszeretettel idézik a lépést már megtett 16 uniós tagállam gyakorlatán túl a volt olasz miniszterelnök, Matteo Renzi minapi, CNN-nek adott interjúját is, amelyben a politikus a katasztrofális olasz helyzetet elemezve arról beszélt, hogy a legnagyobb hibájuk az volt, hogy nem az iskolák bezárásával kezdték a járványellenes intézkedéseket.

Bár az, hogy az összes oktatási intézmény bezárása pontosan mennyivel csökkentené a járvány terjedését vagy mérsékelné a súlyosságát, önálló és rendkívül bonyolult modellszámításokat igényelne, Koren Miklós, Közép-Európai Egyetem tanára pár napja egy 27 év francia járványügyi adatait elemző kutatást idézett az Indexen arról, hogy a teljes népességben mennyivel csökken az influenzaszerű megbetegedés előfordulása egy kéthetes iskolabezárás hatására. Az elemzés szerint a lépés akár 12-14 százalékkal is csökkenthetné a megbetegedők számát, és mivel a koronavírus legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.

Az iskolaszünet elrendelésének ráadásul nem kellene feltétlenül egyet jelentenie azzal, hogy a gyerekeket odavetjük a nagyszülőknek: Ausztriában például rendkívüli szabadságot kaphat, aki nem tudja megoldani a 12 év alatti gyerek felügyeletét, és a szülőt foglalkoztató cégnek az állam fizeti a bér és járulékok egyharmadát. Romániában szerdán pedig arról hoztak törvényt összpárti konszenzussal, hogy a munkaadók kötelesek fizetett szabadnapokat adni az iskolabezárás miatt otthon maradni kényszerülő, 12 évnél fiatalabb gyereket nevelő szülőknek. Az érintettek fizetésük 75 százalékát kapják a kényszerszabadság idejére, fogyatékkal élő gyerekek esetén pedig 18 év a korhatár.

Arról, hogy óvatosságból egyre több szülő tartja inkább otthon a gyerekét, több iskola engedi – akár hallgatólagosan – a távolmaradást, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. A jelenség péntekre – amikorra több budapesti gimnázium érintettségének is híre ment – ha lehet, még jobban felerősödött, sőt, az interneten már több jogász és jogvédő szervezet is arra buzdítja a szülőket, hogy tartsák nyugodtan otthon a gyereket, mondván, ha az igazolatlan órák miatt indul is esetleg a szülő ellen gyermekvédelmi eljárás (amelynek eredményeként elvehetik a családi pótlékot), a döntést megtámadva, nincs az a bíróság, amely a kialakult helyzetben – világjárvány idején – ne neki adna igazat.