Alaposan megkavarta a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások ügyét a koronavírus-járvány. Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére február végén szavazta meg, hogy június 15-ig felfüggeszti a raboknak rossz körülmények miatt megítélt kompenzáció kifizetését,

egy újabb törvényjavaslat azonban ezt most december 31-ig meghosszabbítaná.

Emellett a kormány is időt kap: miközben a korábbi határozat arról szólt, hogy május 15-ig kell kidolgozniuk az új szabályozást, az új törvényjavaslat ezt a határidőt is meghosszabbítja, méghozzá október 31-ig.

A sors iróniája, hogy a szabályozást az erről szóló nemzeti konzultáció eredményei alapján akarták kidolgozni, de a koronavírus-járvány miatt az is elmaradt.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kedd éjjel benyújtott törvényjavaslat indoklásából ugyanakkor az is kiderül, hogy a kormány egyáltalán nem mondott le arról, hogy megszünteti a szerintük igazságtalan kifizetéseket. Mint írták, az „állampolgárok igazságérzetét alapjaiban sértette az elmúlt években kialakult börtönbiznisz”, amelyben „elítélt, erőszakos bűnözők számára milliós kártalanításokat ítéltek meg a magyar emberek adójából”.

Az egyre szaporodó magyar kártérítési perek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű egy probléma. Az ítélet nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

A második feltételt teljesítette is a kormány: 2016-ban törvényt hoztak arról, hogy az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni, a kártérítési összeg pedig egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet. A börtönkörülmények azonban nem változtak, így a magyar bíróságok is folyamatosan megítélték a raboknak járó kártérítéseket.

Ebből csinált kommunikációs hadjáratot Orbán Viktor, aki évértékelő beszédében hadat üzent a „börtönbiznisznek”. Arról, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:

Nagyot blöffölt a kormány a börtönkártérítések felfüggesztésével

Abszurd fordulatot hozott a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amelynek - az eddigi kormányzati kommunikáció alapján keltett várakozások szerint - fel kellett volna függesztenie a hazai börtönkörülményekért megítélt kártérítések kifizetését. A megjelent szöveg alapján viszont semmi ilyesmi nem történt: a kormány mindössze arra szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy „egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig" ne fizessen.