Benyújtotta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot a kormány. A javaslat szerint az Országgyűlés felhívja a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, és

hatályát veszti a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény,

ami felhatalmazási törvény néven vált ismertté. A felhatalmazási törvény a veszélyhelyzet megszűnésével egy időben veszti hatályát. Határidőt nem adtak. A menetrend úgy néz ki, hogy ha a Parlament elfogadja a törvényt (amely másnap hatályba lép), a kormánynak meg kell szüntetnie a veszélyhelyzetet. Annak pontos naptári napját a miniszterelnök határozza meg.

A törvényjavaslat általános indoklása hosszabb, mint maga a rendelkező részt. A kormány abban kifejti, hagyományos eszközzel nem lehetett védekezni a járvány ellen, a rendkívüli felhatalmazás nélkülözhetetlen volt, hiszen a kormány akkor is fenntarthatta volna a rendeleteit, ha a koronavírus-járvány miatt az Országgyűlés nem tudott volna ülésezni.

Az indoklásba beleírták, hogy a kormány gyors és hatékony intézkedéseket hozott, "hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének", eddig sikerült megakadályozni, hogy tragikus méreteket öltsön a járvány.

A kormány szerint arányos és szükséges intézkedéseket hoztak, de

Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül. Bár az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását.