Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Ab Varga Zs. András vezette öttagú tanácsa azoknak a képviselőknek a panaszát, akiket 2018 végén az MTVA-székház őrsége kidobott az épületből, miután hiába próbálták elérni, hogy a közszolgálati televízió ismertesse az ellenzék véleményét a rabszolgatörvénynek elnevezett munkaügyi törvénymódosítás ellen. A Demokratikus Koalíció képviselője, Varju László eközben megsérült, mentő vitte el.

Idén tavasszal mégis ellene emeltek vádat, miután mentelmi jogát az országgyűlés felfüggesztette, mert az ügyészség szerint „kirívóan közösségellenes” módon ő követett el garázdaságot, és súlyos testi sértést egy biztonsági őr ellen. Az Ab előtt azonban most nem erről volt szó, hanem az ő, Szél Bernadett és Hadházy Ákos azon panaszáról, hogy nem engedték a jogaikat érvényesíteni. Amikor ugyanis ők indítottak eljárást az őrök ellen, azt a Legfőbb Ügyészség 2019 elején elutasította.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint nem történt hivatalos személy elleni erőszak, mert a képviselők „képviselői jogosultságukkal visszaélve jártak el, … erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül kívánták a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit beolvastatni, akciójuk politikai jellegű volt, így őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg”. A biztonsági őrség tehát „törvényesen és megalapozottan lépett fel”, a képviselők „jogszerűen alkalmazott testi kényszernek” szegültek ellen.

A politikusok ezután pótmagánvádlóként akartak fellépni, ezt azonban a bíróságok elutasították, arra hivatkozva, hogy hivatalos személy elleni erőszak miatt csak az ügyészség emelhetne vádat, az érintettek nem. Ezért nyújtott be alkotmányjogi panaszt a három képviselő, mert szerintük „nem tudták érvényesíteni bírósági eljárásban a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságukat, továbbá országgyűlési képviselői minőségükből fakadó információszerzéshez és véleménynyilvánításhoz való jogukat, az Alaptörvény által garantált jogaik sérültek”.

Az Ab öttagú tanácsa röviden elintézte a választ: már egy korábbi határozatuk kimondta, hogy „az Alaptörvényre hivatkozva senki nem tarthat igényt arra, hogy pótmagánvádlóként felléphessen”, mert minden esetben a bíróságok joga eldönteni a vonatkozó törvények alapján, hogy ezt lehetővé teszik-e. Az Alkotmánybíróság pedig nem egy további fellebbezési fórum, amely megítéli, hogy helyesen döntött-e egy bíróság, hanem kizárólag Alaptörvény-sértésekkel foglalkozik. Itt ilyet nem lát.

Ezzel az ügy végleg lezárult: a képviselők az őket ért sérelemre más orvoslást nem kereshetnek. Ettől független, hogy Varju Lászlót mint állítólagos tettest elítélik-e majd.