Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Vagy teljesen eltűnik a koronavírus Magyarországról, vagy nagyon alacsony fertőzésszámmal marad meg – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Magyar Nemzetnek. Szlávik János szerint, ha a kórokozó eltűnik, akkor csak külföldről lehet majd behurcolni; erre lehet most példát látni Ausztráliában és Pekingben.
Gyors járványügyi intézkedésekkel ezt azonban könnyen meg lehet akadályozni
– magyarázta az infektológus.
Amennyiben a vírus az országban marad, időnként kisebb gócok formájában felüti majd a fejét, ám a terjedését ebben az esetben is meg lehet gátolni, ha azonnal reagálunk – tette hozzá. Szlávik szerint ez azért is lehetséges, mert az emberek már ismerik a koronavírus tüneteit, és szinte azonnal lehet tesztelni a gyanús eseteket. Emellett
már tapasztalatból tudjuk, milyen járványügyi intézkedéseket kell hozni, így nem valószínű, hogy az elsőnél nagyobb, súlyosabb lesz a második hullám”
– vélte a szakember. Megjegyezte még: ehhez az is kell, hogy a vírustörzs jelentős mértékben ne változzon.
Szlávik szerint az adatok azt mutatják, hogy hamarosan vége a járvány első hullámának Magyarországon. Arról is beszámolt, hogy a Szent László Kórházban már csak 44 koronavírusos beteget ápolnak, akik közül tízen szorulnak gépi lélegeztetésre. (Az a Koronavirus.gov.hu kormányzati tájékoztatási oldalról derült ki, hogy összesen 194 COVID-19-beteg van kórházban, a lélegeztetettek száma pedig 15.)
Kemenesi Gábor virológus: Ne most menjünk Horvátországba nyaralni
Vakcina nélkül gyakorlatilag nulla az esélye, hogy a világból eltűnjön a koronavírus - mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Kemenesi Gábor virológus. A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa - aki a Koronavírus Kutató Akciócsoportnak is tagja - a járványügyi védekezésről úgy fogalmazott: most füstöl az avar, de ha lazul a figyelem, leéghet az erdő.
Az oltóanyagokról is beszélt az infektológus. Elmondta, hogy közel száz vakcina fejlesztése zajlik, ezek a tesztelés különböző fázisaiban vannak. Hangsúlyozta, hogy az oltás nemcsak arra szolgálhat, hogy ne kapjuk el a koronavírust, hanem arra is, hogy ne legyenek súlyos szövődmények, illetve ne okozzon halált.
Azt mondta,
nincs kizárva, hogy télen vagy kora tavasszal már több tízezres nagyságrendben tudják oltani az embereket itthon. Bár volt már szó nyári megjelenésről, az még csak a kísérleti oltóanyagot jelenti”.
Nem fogják szerinte kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást, és nem is lenne szükség erre, ha ugyanis sikerülne beoltani az összes idős, krónikus beteget, az immunhiányos embereket, az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat, akkor már nem alakulhatna ki súlyos járvány.
Elméletben megtehetnénk, hogy az egész emberiséget beoltjuk, ám ez sem zárja ki, hogy a koronavírus velünk marad, ahogy mutálódik, átalakul, teljesen eltüntetni nagyon nehéz”
– fogalmazott az infektológus.
Arra a kérdésre, hogy miért halhatott meg a 37 éves, alapbetegség nélkül élő férfi koronavírus-fertőzés következtében, Szlávik János azt mondta: valamilyen ismeretlen immunológiai rendellenessége lehetett, amelyet korábban nem fedeztek fel. „Ahogy növekszik a megbetegedések száma, kivédhetetlen, hogy ne legyen egy-két olyan haláleset az egyes országokban, ahol nincs alapbetegsége a páciensnek, de nincs ez másként az influenzánál sem” – fűzte hozzá.
