szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Cserdi tragikus körülmények között elhunyt polgármesterét több ezren kísérték utolsó útjára.

Pénteken délelőtt búcsúztatták el és kísérték utolsó útjára a 46 évesen, tragikus körülmények között elhunyt Bogdán Lászlót, Cserdi polgármesterét a Baranya megyei település temetőjében – számolt be a RomNet.

A roma hírportál szerint a gyászszertartása engesztelő szentmisével kezdődött a temető előtti téren felállított haranglábnál, ahová Bogdán László koporsóját felravatalozták. A koporsó közelében csak a rokonok és a falubeliek állhattak.

Nyúl Viktor, a Pécsi Egyházmegye pasztorális helynöke a szertartáson arról beszélt, hogy Bogdán László a szeretet és az irgalom embere volt. Reményt adott, nevelte az ifjúságot, törekedett nemcsak a faluja, hanem az ország felvirágoztatásán. Településére úgy tekintett, mint egy családapa, jósággal és szeretettel. Úgy fogalmazott: a polgármester a találkozások embere volt, egy hídember, aki ember és emberek között, népek és népek között építette a hidat.

A beszámoló szerint a gyászmisét követően Bogdán László koporsóját kézben vitték végső nyughelyére, ahol a búcsúzók Varga Gusztáv, a Kalyi Jag autentikus cigány együttes vezetőjével két romani nyelvű siratót énekeltek, majd katolikus szertartás szerint eltemették a polgármestert.

A szertartást követően közösségi megemlékezést tartottak a polgármesteri hivatal mögötti téren, amit Bogdán László Minket című versének közös szavalása zárt.

„Nagyon nagy baj van" - Bogdán László emlékére

Pénteken temették el Cserdiben a település elhunyt polgármesterét, Bogdán Lászlót. A hvg.hu és a hvg360.hu egy 2015-ös beszélgetés felidézésével tiszteleg a romák helyzetének megváltoztatásáért, közvetlen közössége felemelkedéséért dolgozó, küzdő aktivista-polgármester emléke előtt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG360 hvg360

"Gyerekre nem vágyom. Van nekem egy falunyi"

Bogdán László, Cserdi kedden elhunyt polgármestere pár éve M. Kiss Csabának mesélt önmagáról, gyerekkoráról, a környezetről, ahol nevelkedett, meghatározó pillanatokról és emberekről. Egy-egy villanásnyi cselekvés, mégis összeáll belőle annak az embernek a világa, aki saját és sajátos eszközeivel, de belevágott egy közösség életének átalakításába. A Boldogságkönyvből mi három részletet választottunk ki, ezekkel búcsúzunk tőle.