Az állami felügyelet kiterjesztése lehet az egészségügyi reform célja

Az egészségügyi reform döntéselőkészítői a közfinanszírozott ellátásokat egyértelműen továbbra is adóforintokból állnák, nincs jele annak, hogy külső forrásokat, például biztosítói pénzeket vonnának be – írja a Népszava. Ezzel párhuzamosan a lap értesülései szerint felszámolnák a tulajdonformák sokféleségét az alapellátásban és a kórházi szektorban is, a teljes egészségügyi rendszerben.

Egyetlen hivatal irányíthatná a szolgáltatók beszerzéseit, fejlesztését éppúgy mint a személyzeti politikáját. Úgy tudják, szó van arról is: a kórházi ellátást úgy szerveznék újjá területi egységenként, hogy ahhoz hozzátartozzon a szak- és alapellátás is.

A lap ezt többek között az alapján a kérdőív alapján írja, amit mintegy 140 ezer dolgozó, köztük az intézmények vezetői, az orvosok, a szakdolgozók, a gyógyszerészek, a háziorvosok kaptak meg. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ezt a Demokratának niylatkozva korábban „nemzeti konzultációnak” nevezte. A Népszava úgy véli, az egységes állami egészségügy felállításának terve indokolhatja a kérdőívnek azt a kérdését: „Egyetért-e azzal, hogy az érintett szereplők által elfogadott életpálya modell bevezetése esetén az egészségügyi dolgozók vagy csak a közfinanszírozott rendszerben dolgozzanak vagy csak azon kívül, a magánellátóknál?” Úgy tudják, a Pintér Sándor által létrehozott „bér és hálapénz bizottság”, amelyet Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke vezetett, már leadott javaslatai érintik ezt a kérdéskört: egy tisztes béremelés feltételeként elfogadható lenne ez a megkötés is.

A reform-előkészítésben az érintetteket, a betegeket egyáltalán nem próbálta senki kérdezni. A Népszava néhány napja megkérdezte a tárcát, hogy a betegek mikor kapnak az általuk kívánatosnak tartott változásokról kérdőívet, de nem kaptak választ.