A NAIH elnöke szerint ő nem Facebook-törvényt kért és nem érdekli, hogy a javaslata kormánypárti, vagy ellenzéki médiát érint.
Péterfalvi Attila nem tud arról, hogy a kormány nekiállt volna az általa felvetett, közösségi médiáról szóló jogszabály kidolgozásának. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a korábbi hírek szerint azt vetette fel, szülessen olyan törvény, amely szerint csak alapos indokkal lehet felfüggeszteni közösségi profilokat, és a magyar hatóság felülbírálhassa ennek jogosságát.
Péterfalvi a 444.hu-nak adott interjúban arról beszélt, ő nem konkrét jogalkotási javaslatot tett, csak egy felvetése volt a Digitális Szabadság Munkacsoport ülésén. Az ő javaslatának a lényege, hogy biztosítsák a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését a közösségi médiában. "Van egy országban egy alkotmányos szabályozás, bírósági gyakorlat, alkotmányos kultúra, és azt egy külső szereplő úgy befolyásolja, hogy bizonyos véleményeket letilt, nem enged érvényesülni. Ki adott erre felhatalmazást? Milyen szempontok szerint dönt? Hova fordulhatok jogorvoslatért? Mennyire eredményes a jogorvoslat?
Ez direkt beavatkozás egy ország alkotmányos gyakorlatába.
Péterfalvi szerint azért most merült fel a változtatás kérdése, mert egyre több olyan esetet hallani, amikor itthon is töröltek posztokat. Péterfalvi szerint ez nem a Facebookról szól, azt csak a sajtó emelte ki, ha születik jogszabály, az mindenkire vonatkozna.
A 444 felvetésére, hogy a profiltörlés a kormányzati médiabirodalom megmondóembereinek és szerkesztőségeinek tipikus aggálya és olyan, mintha az ő sirámaikat karolná most föl, Péterfalvi azt mondta, ő nem véleményt karol fel. "Kell, hogy legyen egy abszolút tilalmi kör arról, amit nem szabad, ez evidens. Ide tartozik a pedofília, a terrorizmus, az öngyilkosság segítése vagy akár a pénzmosás, ebben uniós vagy talán akár globális szinten is könnyű lenne konszenzusra jutni. Minden civilizált társadalomban ezeknek szerintem az abszolút tilalmi zónába kellene esniük. Ezeken túl viszont, ha egy vélemény nem tud érvényesülni, akkor az igenis beavatkozás egy ország alkotmányos rendjébe.
Az én javaslatom erről szól. Hogy ez kormánypárti médiát érint, ellenzéki médiát, Kis Istvánt vagy Nagy Józsefet, az engem nem érdekel.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
