Egymást érik nyaranta a fővárosban a rendezvények, ahol a meleg- és transznemű emberek „előbújnak”, és nyíltan felvállalják nemi identitásukat. Sokan azonban továbbra is óvatosak: az elmúlt napokban Budapesten előbb Fradi-szurkolók tépték le és gyújtották fel a IX. kerületi polgármesteri hivatalra kitűzött szivárványos zászlót, majd Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szedte le a szimbólumot előbb a budapesti Városháza, majd az újbudai önkormányzat épületének homlokzatáról.
Ilyen előzmények után két rendőrautó is állt a terézvárosi Mozsár bisztró előtt, ahol kedd este magyar LMBTQ politikusok tartottak kerekasztal-beszélgetést arról, milyen kihívásokkal szembesülnek munkájukban és a mindennapokban. A szervezők az esemény végén attól is óva intették a résztvevőket, hogy a Paulay Ede utca felé induljanak haza, ahol szélsőjobboldali ellentüntetőkkel találhatták volna szembe magukat. A közel kétórás eseményen egyébként a 2022-es ellenzéki megállapodásra készülő pártok közül csak a Jobbik nem képviseltette magát. Sebián-Petrovszki László a Demokratikus Koalíció, Gáspár Zoltán az MSZP, Turgonyi Dániel a Momentum, Barabás Richárd pedig a Párbeszéd színeiben vállalja nyíltan melegségét.
Nem ronthatnak ajtóstul a házba
Ők viszont már a beszélgetés elején hangsúlyozták: egyiküket sem érte korábban megkülönböztetés vállalt melegsége miatt. Sőt, a jelenleg országgyűlési képviselő Sebián-Petrovszki László a DK-ban érezte már úgy, hogy
azért tolták előtérbe, hogy megmutassák a Fidesznek, náluk ez is lehetséges.
Ördög Ivett (moderátor), Turgonyi Dániel (Momentum), Barabás Richárd (PM), Sebián-Petrovszki László (DK) és Gáspár Zoltán (MSZP)
Kacskovics Mihály
Ugyanerről számolt be Turgonyi Dániel is. Szerinte a Momentum alapvetően toleráns, elfogadó párt, óbudai politikusként elsősorban a kora miatt szólják meg, a nemi identitása fel sem merült soha. Barabás Richárd egyenesen úgy fogalmazott, szerinte a magánélet nem érdekli a választókat. Úgy véli, a kultúráért is felelős alpolgármesterként Újbudán elsősorban a kulturális árkok betemetése a feladata, ebben pedig eddig a Fidesszel is együtt tudott működni egy ideig. Probléma akkor lépett fel, amikor a kormánypárt emberei blogokon kezdték el támadni identitása miatt.
Gáspár Zoltán szerint egyénenként eltérő, ki hogyan éli meg a megkülönböztetéseket, de őt az MSZP-ben ilyen soha nem érte.
„Nem is téma, nem is kérdés, a párton belül sem tudom, hogy ki meleg” – jegyezte meg.
Már jobban megoszlottak a vélemények, amikor arról kérdezték a politikusokat, milyen konkrét programpontokkal tervezik a szerintük út szélén hagyott meleg közösséget beemelni a társadalomba.
„Nem ronthatunk ajtóstul a házba” – reagált rá Barabás Richárd.
A Párbeszéd politikusa úgy fogalmazott, bár szerinte „mindent azonnal be kell vezetni”, egy új kormánynak nem lehet kizárólag a választási siker a célja, kormányozniuk is tudni kell, ehhez pedig a társadalom támogatására van szükségük. Így bár szeretné, de képtelenségnek tartja azt, hogy azonnal az LMBTQ kérdéskör kerüljön terítékre a választások után.
„Ahhoz, hogy ebben a témában értelmes diskurzus alakuljon ki, a társadalmat érzékenyíteni kell” – tette hozzá Turgonyi Dániel. Szerinte, ha egyik pillanatról a másikra teszik lehetővé a házasságot és az örökbefogadást a meleg pároknak, akkor az ellenállásba ütközhet. Mint mondta, „nemcsak jogi értelemben vett egyenlőségre van szükség, hanem arra, hogy a társadalom megértse, miért kell ez”.
Kacskovics Mihály
Bár a konkrét programpontok egyelőre nincsenek meg – ahogy az ellenzéki együttműködés részletei sem tisztázottak –, de abban minden politikus egyetértett, hogy az Isztambuli Egyezményt azonnal ratifikálni kell, valamint el kell törölni a tavasszal elfogadott, úgynevezett 33-as törvényt. (Ezt az Országgyűlés a veszélyhelyzet ideje alatt fogadta el azonnali jelleggel, a törvény életbelépése ellehetetlenítette a nemváltást Magyarországon, egyúttal bevezette a „születési nem” fogalmát.)
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy minden az Orbán-kormány alatt kérdésessé vált intézkedésnél, törvénynél szakpolitikai megoldásra van szükség. LMBTQ kérdésben ugyanakkor nem kell, hogy az adott szakpolitikus „valamelyik betű tagja legyen, hiszen a nyugdíjreformokkal sem feltétlenül a nyugdíjasok foglalkoznak” – fogalmazott Gáspár Zoltán.
Szükség van-e vadhajtásokra?
Mint mondták, nem Novák Előd az első olyan radikális jobboldali politikus, aki nyíltan szembemegy a melegek bármilyen típusú integrációs kísérletével. Novák pártja, a Mi Hazánk folyamatosan támadja a közösséget, ennek pedig csak az egyik megnyilvánulása az, hogy a politikus most éppen zászlókat lopkod. Bár poén szinten a keddi eseményen is utaltak a nemzeti radikális „zászlógyűjteményére”, a résztvevők szerint a probléma rendszerszintű.
„Vékony a határvonal szólásszabadság és gyűlöletbeszéd közt” – mondta Gáspár Zoltán. „Korlátozások kellenek, konkrét, kijátszhatatlan jogi szabályozásra van szükség”. Azonban a szabályozás mikéntje folyamatos vita tárgyát képezi ellenzéki térfélen is.
Sebián-Petrovszki László például meghagyná az ilyen „vadhajtásokat” is. Szerinte a demokráciának része kell, hogy legyen az ellenvélemény, még ha az radikális is. A problémát, mint mondta, nem tiltani kell, hanem meg kell próbálni kezelni, így például a propagandával is kell valamit kezdeni.
Jogi megoldásra szerinte is szükség van, de nem nemi, hanem szakpolitikai úton. A DK politikusa elmondta: a 33-as törvényről volt olyan ellenzéki koordináció a törvényjavaslat bizottsági vitáján, amibe be tudták vonni a politikai centrumba csak az utóbbi években tolódott Jobbikot is.
Érdeklődnek, veszik a fáradtságot, hogy meghallgassanak minket, megpróbálják megérteni, hogy ez nekünk miért fontos
– mesélte.
Barabás Richárd hozzátette: egy demokráciában, főleg koalíciós kormány esetén mindenkinek kompromisszumot kell kötnie, így nekik és a Jobbiknak is bizonyos kérdésekben. Szerinte „nem arra kell fókuszálni, ami szétválaszt, hanem arra, ami összeköt”. Más kérdés, hogy a Jobbikkal LMBTQ kérdésben még így is nagyon nehéz lehet a koordináció. Barabás és Turgonyi is kiemelte, hogy elsődleges feladatnak tartják a közbeszéd színvonalának javítását. Turgonyi szerint emellett az agresszív kommunikáció egy tünet, például egy elhanyagolt oktatási rendszeré, így még az is reformra vár.
