Míg 2001-ben 11 783, a 2019/2020-as tanévben már 38 422 külföldi egyetemistát és főiskolást fogadtak az országban - idézte pénteki számában a Magyar Nemzet a nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány (TKA) legfrissebb kutatását.

A legtöbb külföldi hallgató Budapest mellett a három nagy egyetemvárosban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen van. A legjelentősebb gazdasági hatást összességében a Dél-Dunántúl Régióra és Baranya megyére gyakorolják, kiadásaik az elemzés szerint ott meghaladták a megyei bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát.

Egy tanév alatt a külföldiek vásárlásaikon keresztül mintegy 111,2 milliárd értékben fogyasztanak, emellett együttesen további csaknem 63 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek be, és még vendégeket is fogadnak, akik a becslések szerint évi hat és fél milliárd forintot költenek el Magyarországon. Az összes fogyasztás így egy tanévben több mint 180 milliárd forint átlagos bevételt eredményezhet.

A kutatás kiemeli, hogy a külföldi diákok a foglalkoztatást is növelik: extra keresletet támasztanak, így az őket kiszolgáló vállalkozásoknál csaknem 2800 fővel növelik a munkaerőt.

A felmérésből az is kiderült, az erasmusosok átlagosan havi 315 298 forintot költenek el, a stipendiumosok 281 504 forintot, az önköltséges tanulók pedig a tandíj miatt jóval többet, 708 856 forintot. Legnagyobb kiadási tételeiket a lakhatással összefüggő költségek adják, amelyeket az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre, higiéniára költött összegek, majd a turisztikai kiadások követnek.

Turizmusra diákonként havi 32-51 ezer forint jut, ebben az erasmusosok a legaktívabbak.

Begyűjtötték az elemzők az egyetemvárosok vállalkozóinak (edzőtermek, vendéglátóegységek, ingatlanközvetítők) véleményét is, és megállapították, hogy a külföldi diákok minden vizsgált cégre pozitív hatással voltak. Jelenlétük befolyással van a helyi munkaerőpiacra is, minden szolgáltató a jó nyelvtudású személyzetet keresi és alkalmazza.