Világszerte 180 koronavírus elleni védőoltás-fejlesztési projekt fut, ezek közül 6-8 tart már az utolsó, klinikai tesztelési fázisban. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője szerint hamarosan Magyarországra is eljuthat az oltóanyag.

Jakab szerint nem igaz az, hogy a világ kutatói kapkodtak volna a vakcinafejlesztéssel. A virológus a Magyar Tudomány Napja alkalmából tartott előadásán elmondta, hogy a jelenleg pusztító koronavírus korántsem volt ismeretlen az emberiség előtt, hiszen a SARS, illetve MERS vírusok idején kellően feltérképezték a vírustörzset ahhoz, hogy tudják, milyen irányba kell indulniuk a védekezéssel. Szerinte a mostani pandémiát okozó Sars-COV 2 vírus nyolcvan százalékban megegyezik a 2003-ban Kínában terjedésnek indult SARS járvánnyal.

Jakab szerint az engedélyeztetés folyamatát fel kell gyorsítani, hogy minél hamarabb meg lehessen kezdeni az oltást, egyúttal hozzátette, hogy a kész vakcináktól nem kell félni, hiszen

"ezek azok, amik a világjárványt meg fogják állítani, de legalábbis drasztikusan képesek csökkenteni az esetszámokat. Más esélyünk nincsen."

Az oltással kapcsolatban azért merültek fel kételyek, mert például az orosz és kínai vakcinát a tömeges tesztelés fázisa nélkül tették elérhetővé, így mellékhatásaik egyelőre ismeretlenek. Jakab kérdésre válaszolva elmondta, hogy szerinte az "oxfordi vakcina lesz a befutó", de ő az elsők között adatná be magának akár a kínai, vagy az orosz oltást is.

A koronavírus gyors terjedéséről azt mondta, hogy a kórokozó reprodukciós rátája jelenleg 2,2-2,5 körül alakul az egész világon, és az lenne az optimális, ha ezt sikerülne egy alá szorítani. (A fertőző betegségeknél a reprodukciós ráta az az adat, ami megmutatja, hogy egy fertőzött nagyjából hány embernek adja át a kórt.)

A kutató szerint jelenleg 150 gyógyszeres protokoll létezik a koronavírus kezelésére, ám az a legfontosabb, hogy a betegség stádiumát az orvos helyesen ismerje fel és ehhez mérten a helyes szert alkalmazza a kezelésre. Jakab szerint vannak antivirális szerek, amelyek a fertőzés elején akadályozzák a vírust a szaporodásban, de a betegség előrehaladtával is van mit adni a pácienseknek, itt jönnek képbe a vérkészítmények és gyulladáscsökkentők.

Hazai sikerként említette meg, hogy az ELTE Természettudományi Karának dékánja, Kacskovics Imre vezetésével az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft. fejleszt jelenleg magyar gyógyszert.

A járvány kezdetén sikerrel mozdították meg az országot, a legkülönbözőbb forrásokból „ömlött hozzájuk” 450 hatóanyag, amikkel ők a vírust próbálták meg kezelni – mint előadásából kiderült, sikeresen. Az általa bemutatott példában majomvese sejteken vizsgálták azt, hogy az általuk fejlesztett szer képes-e hatástalanítani a koronavírust az eredeti sejtvonal károsítása nélkül. Sikerült egy olyan sejtvonalon is végrehajtaniuk a kísérletet, ami megfeleltethető az emberi orrnyálkahártya egy darabjának is. Jakab előadása szerint az általuk fejlesztett szer sikerrel akadályozta meg a vírus továbbterjedését erről a felületről. Mint mondta, azon dolgoznak, hogy ezt a készítményt a klinikai kipróbálás szakaszába vigyék át, hiszen ott „nagyon jó terápiás szerként a betegség korai fázisában alkalmazható lesz”.

Jakab Ferenc elmondta, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány kitörése csak idő kérdése volt. Zoonózisnak hívjuk azokat a fertőzéseket, amik a gerinces állatokról képesek emberre is átterjedni, Jakab szerint ez történt ezzel a vírussal is. Hozzátette, hogy korántsem a 2019 végi esemény volt az első, amikor a koronavírus embert fertőzött. Mint mondta, egy 2018-as kutatásban kimutatták, hogy a denevérekről átterjedt már, csak akkor nem terjedt végig világszinten a járvány. Jakab szerint a humán fertőzések ötven százaléka a gerinces állatokról terjed át emberre, nyolcvan százalékuk pedig potenciális biológiai fegyvernek minősül. Jakab elmondta, hogy a világjárvány oka az utazás, a globális mozgás, aminek következtében a cseppfertőzéssel terjedő fertőzések nagyon könnyen futnak szét a világban. Ebből következtetett arra, hogy a jelenlegi koronavírus – az optimista becslésekkel ellentétben – korántsem az utolsó világjárvány, hanem egyenesen a „járványok korára” kell felkészülnie az emberiségnek.

Jakab Ferenc szerint a 2019-2020-as koronavírus-járvány legfőbb tanulsága, hogy ugyan óvatosnak kell lennie az emberiségnek, de a fertőzések összefogással legyőzhetőek. Szerinte ez a pandémia egy főpróbája volt annak a globális összefogásnak és hosszú távú közös munkának, amit a világ kutatóintézetei eredményesen kezdtek meg és amin a jövőben tovább kell haladniuk. „Amikor már kezelünk valamit, ott nagy a baj. Megelőzni kell a járványokat a globális összefogás ernyője alatt” – tette hozzá.