Rengeteg meglepetéssel készülhet a Fidesz, hiszen messze még a vége a történetnek, kétharmaddal az utolsó pillanatig megváltoztathatnak szinte mindent – állították egyöntetűen a hvg.hu által megkérdezett elemzők, amikor a választási törvény legújabb módosítójavaslatának támogatásáról faggattuk őket.

Két héttel ezelőtt még a kormány adott be módosítójavaslatot, aszerint 51 választókerületben indított jelölt lett volna a listaállítás feltétele legalább 9 megyében. Ez még nem zárta volna ki, hogy az ellenzék két listán induljon, de az ellenzéki pártok már ezt a módosítást sem fogadták volna el.

Azóta kiderült, hogy a kormány kósza ötlete valamiért megihlette az egykor a Mi Hazánkban, most a saját magáról elnevezett pártban politizáló Volner János független képviselőt is. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága elé terjesztett és a kormánypárti képviselők által támogatott javaslata ugyanis egyértelműen közös listára tereli az ellenzéket, ugyanis 71 választókerületben és legalább 14 megyében kellene jelöltet állítani annak, aki országos listát akar állítani. A jelenlegi szabályozás ezt 27 választókerülethez köti legalább 9 megyében. 

Fárasztásra játszhatnak

Vajon nem pont tartania kéne a Fidesznek egy DK-tól a Jobbikig terjedő monolit pártmonstrumtól? László Róbert, a Political Capital választási szakértője úgy látja, a választásokig hátralévő másfél év még rengeteg mindenre elég lehet a Fidesznek. Éppen ezért nehéz is átlátni a kormánypárt motivációit. Ezek között lehet például a zavarkeltés is.

Az elmúlt két hétben nyugtatta a kedélyeket a kormány, mondván, a szigorítás csak a kamupártok ellen szól, továbbra is indulhat az ellenzék két listán. Ha végül valóban 71 jelölt lesz a listaállítás kritériuma, az ellenzéknek nem marad választása, csak egyetlen közös listán tud majd elindulni.

A zavarkeltés része az is, hogy egy szatellitpártként működő formáció képviselője nyújtotta be a jelenlegi módosító javaslatot, amelyet a kormánypárti képviselők "csak" támogattak. Ám ez még korántsem a vége, nincs kőbe vésve, hogy ez az utolsó változat. A törvényjavaslat megszavazása előtt még egy kör, a Törvényalkotási bizottság ülése hátra van, ahol szintén benyújthatnak módosítót a tervezethez, de Sebián-Petrovszki László, a bizottság DK-s tagja a keddi ülés után nem számít arra, hogy enyhülne a szabály. Az elemzők átrajzolt választókerületi térképre, az utolsó pillanatig változó választási törvényre számítanak, de akár a frakciószabályok megváltoztatása is szóba kerülhet.

A Political Capital választási szakértője szerint a Fidesznek valóban megérheti egy listára terelni az ellenzéket. Például azért, mert így a Jobbiktól a Momentumig mindenkire rásüthető a Gyurcsány-bélyeg.

És ez fordítva is megtörténhet, elég emlékezni Bíró Lászlóra. Az októberi szerencsi időközi választáson indított közös ellenzéki jelölt korábbi antiszemita, rasszista kijelentései miatt még Gyurcsány Ferencnek is magyarázkodnia kellett. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke pedig amellett, hogy kijelentette, "nem vennénk fel Bíró Lászlót a Momentumba", az előválasztás fontosságát hangsúlyozta.

Korábban az LMP és a Momentum lebegtette leginkább, hogy egyetlen közös listán képzelik-e el az indulásukat, vagy az MSZP-től, a DK-tól és a Jobbiktól különálló listán indulnának, akár az LMP-vel közösen. Az előválasztás alkalmazását viszont az összes ellenzéki párt támogatta.

Ideje frissíteni a térképet

László Róbert szerint az egyik legfontosabb lépés, amellyel szintén számolni kell, a választókerületi térkép átrajzolása. Ez eddig nem sokat számított, mert a Fidesz fölénye óriási volt, de egy országosan fej-fej melletti eredmény eseténdöntő jelentőségű lehet. Itt az utolsó, 2011-es változtatások óta rengeteg minden változott, például akkor még a Fidesztől jobbra állt a Jobbik. Egy ilyen átrajzolásról egyelőre nem szivárognak a hírek, Gulyás Gergely miniszter november 12-én úgy nyilatkozott, a választókerületek esetében csak akkor módosítanak, ha az ellenzéki pártok ezt kívánatosnak tartják.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója kiemeli: a választókerületek megváltoztatására a jelenlegi jogszabályi háttér mellett csak 2021. január 1-ig van lehetősége a kormánynak, ám kétharmados többséggel ez a korlátozás is átírható és akár későbbi időpontra is halaszthatják a kerülethatárok átrajzolását.

Ami a törvényjavaslat deklarált célját illeti:László Róbert szerint nyilvánvaló, hogy a kamupártok kizárása a versenyből csak hivatkozási alap, hiszen ehhez bőven elegendő lett volna az egyéni jelöltekre vonatkozó szabályozást a pártokra is átültetni: ők is csak kincstári kártyán szabadna, hogy megkapják az állami támogatást, és nagyon részletes elszámolásra kellene kötelezni őket. Bíró-Nagy úgy látja, a Volner-féle módosító javaslat még csak meg sem oldja a kamupártok kérdését, mindössze arra szorítja őket, hogy mostantól már az egész országban gyűjtsenek ajánlóíveket, így viszont országszerte farigcsálhatnak is az ellenzéki tartalékokból. Az igazi kihívást az új javaslat a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak jelentheti.

Az MKKP korábban úgy tervezte, hogy azokban a körzetekben nem állítanak jelöltet, ahol komoly verseny van az ellenzéki és a kormánypárti jelölt között. Kovács Gergely az Azonnalinak azonban már arról beszélt, hogy az új helyzetben nem biztos, hogy ezt képesek lesznek megvalósítani, rá lesznek kényszerítve, hogy szinte mindenhol gyűjtsenek aláírásokat.

Az MKKP a kamupártokhoz képest jóval nagyobb tömegű választói réteget tud megmozgatni, még akkor is, ha ezek az emberek nem feltétlenül szavaztak volna egy közös ellenzéki jelöltre. Kovács Gergely a kormány módosítójának benyújtását követően úgy fogalmazott: “Elképzelhető, hogy azt csináljuk, hogy a 27 helyen normális jelöltjeink lesznek, a maradék 23-ban pedig direkt nagyon rosszak. Akik nem tudnak ígérni, vagy kiugrott KDNP-sek. Az ő kampányuk lényege az lesz, hogy ne szavazzanak rájuk.”

Az ellenzék rémálma: a közös frakció

Azt László Róbert és Bíró-Nagy András is megemlítette, hogy akár az ellenzék javára is játszhat a mostani változás, hiszen a felmérések alapján egy erős ellenzéki blokk már fej-fej mellett állna a Fidesszel. A kormánypárt azonban valószínűleg nem vet véget itt a választójogi törvény változtatásaival. Az igazi feketeleves az a csapdahelyzet lehet, ha a közös listára terelés után a Fidesz megváltoztatja a frakciószabályozást, és közös frakcióba zárja majd az ideológiailag egymástól fényévekre létező és egymással sok korábbi konfliktustól terhelt viszonyt ápoló pártokat.

Ezt azonban nem a választási törvényben, hanem a házszabályban és az Országgyűlésről szóló törvényben kell módosítani. Ezen legutóbb tavaly decemberben változtatott a parlament. Az akkori változtatás értelmében frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoportot alakíthatnak.

A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak. A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.

Egy jelölt mind felett

Nem teljesen világos még, miért érheti meg a Fidesznek egy közös listára kényszeríteni a többnyire egyébként is errefelé tartó ellenzéki pártokat. Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője szerint az egy szövetségbe kényszerülő, de ideológiailag jelentősen eltérő bázisú pártok szavazóinak lemorzsolódása lehet az egyike a kormánypárt motivációinak. A Závecz Research legfrissebb felmérései alapján azonban az nem biztos, hogy bejön. Méréseik szerint a teljes népességre vetítve 3 százalékpontnyira tehető azoknak a szavazóknak az aránya, akik egy közös listával szembeni ellenérzéseik miatt inkább távolmaradnának. A 3 százaléknyi veszteségre azonban akár 6 százaléknyi, párt mellett nem elkötelezett bizonytalan járulhatna az urnákhoz. Ők feltehetően érezve egy erős, közös listából kínálkozó lehetőséget és a kormányváltás szükségességét, úgy mennének el szavazni, hogy más kontextusban ezt nem tették volna meg.

A veszteségek legjobban a Jobbikot érintenék. A párt szavazóinak 20 százaléka nem tenné le a voksát egy közös listára. Ugyanez az arány a többi ellenzéki pártnál 10 százalék körüli, vagy azalatti. A Jobbik-szavazók túlnyomó többsége is tud azonban kompromisszumot kötni, tisztában vannak azzal, hogy mit jelent a közös lista, kik vannak még rajta. Ennek fényében nehezen érthető a Fidesz törekvése a közös ellenzéki listája felé.

Závecz Tibor azonban felhívja a figyelmet, hogy a közös lista egy dolog, ám azt a borsodi 6. választókerület, vagyis Bíró László jelölése is megmutatta, hogy a jelöltek személyén rengeteg múlhat, erre az ellenzéknek figyelnie kell.

Az előválasztás azon kívül, hogy egy a helyiek által kiválasztott, erős jelöltet hozhat a listára, alkalmas arra is, hogy az esélyesség reményét keltse, az ellenzéki oldalon folyó dinamikus rendeződést mutasson, és ezzel akár jobban mobilizálhassa is a választókat. És persze a csontvázak is hamarabb kidőlhetnek így a szekrényből.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója egy hónappal ezelőtt a hvg.hu Fülke című podcast sorozatában úgy fogalmazott, a Fidesz akár az utolsó egy évben is készen állhat változtatni a választási törvényen. Akkor még azt mondta, a kormánypártot nyugtalanítja az ellenzék összefogása és a tény, hogy például a Jobbik és a DK megférhet egy szövetségben. A Medián ügyvezetője akkor azt mondta, az ellenzék számára az egyetlen közös lista a legpraktikusabb választás, ám még ennél is fontosabb, hogy mit gondolnak a választások utáni élet alakításáról, vannak-e közös elképzeléseik. Hann Endre szerint a Bíró-féle "problémás" jelöltek indítása nem fogja jelentősen befolyásolni az ellenzéki választókat, akik szemében "Orbán Viktor démonizálása" olyan szintet ért el, hogy ez lesz a fő motiváló erő az ellenzéki szavazók körében, nem pedig a jelöltek és a választó közötti ideológiai távolság.

Az elemzők mindenképpen sűrű időszakra számítanak a választási törvény életében, mindegyikük valószínűnek tartja, hogy a mostani még nem a végleges forma, vagy ha igen, akkor akár kampány- és pártfinanszírozás átalakítása is tartogathat újabb meglepetéseket az egyetlen közös lista felé irányított ellenzék számára.