szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Káoszt és bizonytalanságot hozott a szülészeteken az egészségügyi szolgálati jogviszonyról törvény: január első hetében rengeteg kismama csak az esedékes vizsgálatán tudta meg, hogy hiába fogadott orvost, végül csak az ügyeletesnél kell majd szülnie. Bár a kormány az összeférhetetlenségi szabályoknál a szülész-nőgyógyászokkal kivételezne, a járványhelyzet miatt a részletszabályok egyelőre nem jelentek meg. Az érintett orvosok szerint, ha a jogszabály a jelenlegi formájában lép életbe, teljes szülészeti osztályok kerülnek majd a működésképtelenség szélére.

Több hónapos várandós kismamákat taszított légüres térbe a kormány január 1-én életbe lépett, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénye. Miközben a jogszabály büntethetővé tette a hálapénzt és március 1-től a tervek szerint az állami és magánpraxis együttes végzését is tiltaná, arról még mindig nem rendelkezett, hogy a szülész-nőgyógyászok kivételt kapnak-e a rendelkezés alól. Márpedig amíg erre nem került sor, addig az sem világos, milyen szabályozás vonatkozik a fogadott orvosok és szülésznők – egyébként régóta vitatott – gyakorlatára.

A törvény jelenleg abszurd helyzetet teremt: ha a kórház ezt külön megengedi, akkor a szülésnél a fogadott orvos és a szülésznő is jelen lehet, ezért viszont egy fillért sem fogadhatnak el. Vagyis, csak a saját jóindulatukon múlik, hogy munkaidejükön kívül bemennek-e támogatni az édesanyákat. Néhány intézményben már erre sincs lehetőség: a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika dolgozói Facebook-oldalukon jelentették be, hogy a jogi helyzet tisztázásáig minden szülést automatikusan az vezet le, aki beosztása szerint a kórházban lesz.

Bár nyilvánosan eddig csak a debreceni szülészet vállalta fel döntését, információink szerint több más kórházban is hasonló a helyzet. Az elmúlt napokban több intézményben tartottak megbeszéléseket a munkatársak, a szülész-nőgyógyászok pedig forrásaink szerint „forró dróton tartják a kapcsolatot”, és próbálnak megoldást találni.

©

Sírva fakadt a konzultáción

A kismamáknak eközben maradt a bizonytalanság és a káosz: sokan vannak, akik kiírt időpontjuk előtt néhány héttel tudták meg, hogy nem szülhetnek választott orvosuknál, valamint szülésznőjük sem lehet mellettük. A hír hallatán „levegőt kapkodva” tárcsázta fel nőgyógyászát az a budapesti édesanya is, aki első gyermekénél, és most az érkező másodiknál is egy speciális szaktudással rendelkező, fiatal orvosnő mellett tette le a voksát. Arra viszont nem számított, hogy pár hónappal szülése előtt fog kiderülni, hogy erre már a kórház döntése miatt nem lesz lehetősége.

„Megértem azokat, akik azt mondják, hogy simán szülnek ügyeletben, én viszont az első gyermekemnél 16 órát vajúdtam, amiből az utolsó 3 és fél óra kutyakemény volt. Szükségem volt a választott szülésznőmre és az orvosomra is, akikben nemcsak maximálisan megbíztam, hanem minden kórelőzményemet ismerték” – mondta.

Hasonlóan járt egy másik fővárosi kismama is, akinek terhességi komplikációi miatt egészségügyi szempontból is létszükséglet volt, hogy szakmailag tapasztalt orvost válasszon. Ehhez képest kiírt időpontja előtt néhány héttel tudta meg, van rá esély, hogy nemhogy nála nem szülhet, hanem abba a területileg kijelölt kórházba kell mennie, ahol még életében nem járt.

„December elején az orvosom csak annyit tudott mondani, hogy a közlöny kihirdetéséig fogalma sincs semmiről. Idegőrlő heteken vagyok túl, és arról is le kellett mondanom, hogy szülésznőt fogadjak, pedig az első szülésem óta tudom, hogy a munka oroszlánrészét ők végzik” – mondta.

Végül az említett eseteknél mindkét szülész megnyugtatta az édesanyákat, hogy találnak rá megoldást, hogy együtt szüljenek. Tudunk viszont olyan kismamáról is, aki sírva fakadt, amikor konzultációján megtudta, hogy az ügyeletes orvosnál kell majd szülnie.

Beszélgetéseinkből kiderült, hogy az édesanyák túlnyomó többsége – ha anyagilag ezt megteheti – érzelmi és egészségügyi szempontból ragaszkodik ahhoz, hogy orvost és szülésznőt fogadjon. Számos történet érkezett hosszú és nehéz vajúdások melletti személyre szabott segítségről, speciális szaktudás alkalmazásáról, kíméletes varrásról, emberi bánásmódról és a szülés okozta félelem profi kezeléséről – csak hogy néhányat felsoroljunk az érvekből. Akadt persze olyan is, aki utólag úgy látja, nem érte meg orvost fogadni, vagy az ügyeletes nőgyógyásszal is teljesen meg volt elégedve.

©

Vadnyugati hungarikum

A fogadott szülész intézményéről írva nehéz is lenne figyelmen kívül hagyni az érzelmi érveket, hiszen az orvosok a nők életének egyik legkiszolgáltatottabb helyzetében kapnak szerepet. Azt már kevesen tudják, hogy a gyakorlat a környező országok közül egyedül Ukrajnában jellemző. A K-Monitor kutatásai szerint a nők főleg a szülészet ellátással szembeni bizalmatlanságot akarják vele csökkenteni, eközben viszont ők és orvosaik is szürke zónába kényszerülnek.

A szervezet egy oldalt is létrehozott, melyen édesanyák névtelenül számolhatnak be tapasztalataikról. Az így megkérdezett 11 ezer érintett válaszaiból kiderült, hogy

Magyarországon a szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege 111 ezer forint.

A K-Monitor becslései szerint így nagyságrendileg évente 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészetben fizetett hálapénz összege.

Elemzésük azt az adatot is idézi, mely szerint Magyarországon hétvégén és ünnepnapokon akár harmadával is kevesebb gyerek születik, a feltételezés szerint azért, mert a fogadott orvos inkább előbbre vagy későbbre tolja a szülést. A beszámolók szerint a fogadott orvossal zajló szülések esetében a császármetszések és a megindított szülések is gyakoribbak, de természetesen minden ilyen esetet nem lehet erre visszavezetni.

Ezzel együtt a magyar nők 65 százaléka fogadott orvossal (és/vagy szülésznővel) szül, esetükben a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék.

A Másállapotot a szülészetben! mozgalom – mely a hvg.hu-nak szintén megerősítette, hogy az orvosok többsége már november-december óta nem mer ígérni semmit a pácienseinek – úgy véli, hogy az édesanyák számára azért sem megnyugtató a tudat, hogy az ügyeletes orvosnál szüljenek, mert pontosan tudják, hogy

még egy intézményen belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes orvosok császármetszési, gátmetszési és egyéb beavatkozási arányaiban.

 

©
Vannak olyan speciális körülmények (például farfekvés, ikres várandósság, előzetes császármetszés utáni hüvelyi szülés), amelyekben nincs minden szakembernek elégséges tapasztalata ahhoz, hogy azt elvállalja.

„Simán előfordul, hogy két párhuzamosan zajló szülés, két egymás melletti szobában merőben eltérően zajlik, ha a pozíciót, az oxytocin használatot, vagy a gátmetszések arányát, esetleg a köldökzsinór elvágásának idejét vagy az arany órát nézem. Vadnyugat” – jellemezték a helyzetet.

Úgy vélik, a gátmetszést és a többi traumatikus beavatkozást is érthető módon szívesen kihagyná a legtöbb nő, és az egészségügy számára is sokkal jobb lenne, ha az ezek utáni regeneráció, felépülés, terápia, helyreállító műtétek költségei nem terhelnék se a társadalombiztosítást, se a családok egyéni költségvetését.

„Hiába van egységes családbarát szülészeti irányelv, ennek az egységes gyakorlati alkalmazása minden intézményben még igen távoli utópia” – írták.

Ugyanakkor fontos problémának látják ők is, hogy a szürke zónában történő orvosfogadásnál nincs kontroll, számonkérhetőség, nem ellenőrzi senki, hogy azt kapta-e a nő a pénzéért, amit várt. Emellett túlterheltebb szakembereket eredményez, akik sokszor beavatkozásokkal biztosítanak túl, vagy épp beavatkozásokkal teszik ideálisan tervezhetővé a szüléseket, mert túl sok anyát vállalnak el.

„Az orvosfogadás korábbi intézménye az egyenlőtlenségeket is konzerválja, a nők felé sem igazságos, hiszen nem tud minden nő orvost fogadni, és a kezdő szakemberek, rezidensek felé sem, mert így ők nehezebben szereznek gyakorlatot”.

A rendszer visszásságaira mutat rá az is, hogy sok helyen a szülésznőválasztás, dúla fogadásának feltétele is az orvosfogadás volt, holott egy normál élettani szüléshez orvosra nincs szükség.

©

Hálapénz vagy rendelkezésre állás?

A szülészeti hálapénzről az általunk megkérdezett szülész-nőgyógyászok – a legtöbb kismamával egyetértésben – azt gondolják, hogy azzal pácienseik nem a szolgáltatás minőségét, hanem éjjel-nappali rendelkezési díjat vesznek meg.

„Ha valaki a várólistán akar előrébb kerülni, vagy olyan egészségügyi ellátást akar megvenni, ami neki nem jár, az természetesen elítélendő és bűncselekmény. Aggályos viszont, hogy a törvényben összemossák a szülészek rendelkezésre álló díjával, ami nem erre szolgál. Velem is előfordult már, hogy a gyermekeimmel úton voltam a megígért balatoni nyaralásra, de jött egy hívás és az autópályáról kellett visszafordulnom” – mondta egyikük. Egy szülész nem hivatkozhat karácsonyra, gyerekei születésnapjára sem, de azt sem szeretnék, ha a többi orvos őket kivételezett kasztként kezelné.

Az orvos úgy gondolja, hogy hosszabb átmenetre lett volna szükség a törvény alkalmazásáig. Úgy véli, megszavazóinak csak a hálapénz megszüntetése járt az eszükben, abba viszont már nem gondoltak bele, hogyan lehet utána működtetni a rendszert.

Ha a szülész-nőgyógyászok nem vállalhatnak egyszerre magánpraxist és állami kórházban munkát, ezrek nem fogják aláírni a szerződésüket, bár a kormány többször is elmondta, hogy a szülész-nőgyógyászokkal kivételt tesznek ennél. Ha ez valami miatt mégsem következik be, félő, hogy egész osztályok lesznek majd működésképtelenek, és sok speciális kezelést igénylő nő kimarad az ellátásból. Erre utalt a hvg.hu-nak egy másik budapesti nőgyógyász is.

„Vegyünk egy fiktív példát. Magyarországon ma az endometriózis népbetegséggé vált, mégis csak néhány orvos rendelkezik speciális szaktudással a kezeléséhez. Ha ők is a magánellátást választják – márpedig a jobb fizetések, az átvezénylések és a megszabott feltételek miatt sokan így tesznek majd – akkor azok a nők, akik csak az állami ellátást tudják igénybe venni, reménytelen helyzetbe kerülnek, a fiatal orvosok pedig nem tudnak majd kitől tanulni” – mondta.

Bár már a törvény kitolt határidejű alkalmazásáig már két hónap sincs, megoldásnak egyelőre nincs nyoma - bár az nem kizárt, hogy a járványhelyzet miatt csúszó változások tovább tolódnak. A hálapénz miatt járó büntetés ugyanakkor a Büntető törvénykönyvbe került be, így az már hatályos.

Információink szerint az egyeztetések jelenleg is folynak, de az álláspontok – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésével ellentétben – nem közeledtek számottevően. A Magyar Orvosi Kamara továbbra is aggályosnak tartja, hogy a nőgyógyászoknak kiskaput nyitnának, mert ezzel a hálapénz is tovább élne, holott annak felszámolása volt a törvény egyik legfontosabb célja. A kormány azonban a MOK szerint népesedéspolitikai okból ragaszkodik a kivételhez.

A hálapénz kialakulásának hátteréről és a gyakorlat aggályairól ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:

Ez nem hála, hanem a félelem bére. Miért nem tudunk szabadulni a hálapénztől?

Akár húsz évbe is telhet a hálapénzrendszer kivezetése a magyar egészségügyből, de ha most nem lépnek a felelősök, soha nem szabadulunk meg tőle. Az évente zsebbe csúsztatott tízmilliárdoktól a betegek jobb ellátást remélnek, a valóságban azonban a rendszert torzítják és bebetonozzák az egyenlőtlenségeket.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Belügyminisztériumot is, hogy változtattak-e álláspontjukon, és mikorra tervezik a részletszabályok nyilvánosságra hozatalát, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. A MOK sajtóosztálya lapunknak azt írta, hogy mivel a rendszer most változik és még nincs publikálható adat, egyelőre nem tudnak nyilatkozni a kérdésben.

A káoszban a nőgyógyászok többsége addig is igyekszik nyugtatni a leendő édesanyákat, és mindent megtesznek, hogy ott legyen a szülésnél. Volt, aki úgy fogalmazott, ezt

morális kötelességének érzi”.

Sok kórház döntött úgy informálisan, hogy amíg a törvény erre lehetőséget ad, megengedik, hogy a náluk dolgozó szülész-nőgyógyászok bejöjjenek hivatalos munkaidőn kívül is, de pénzt nem fogadhatnak el érte. Kismamáktól hallottunk viszont olyan esetekről is, amikor a rendelkezésre állási díj kifizetését is megoldják „okosban”.

©

A Másállapotot a szülészetben arra is figyelmeztetett, hogy ha lesz külön szabályozás a szülészetre, rendkívül fontos lenne a nők mint érintettek bevonása, ezt eddig azonban sem a MOK, sem pedig a kormány nem tette meg, holott „a szülészeti ellátás rövid és hosszú távú testi-lelki következményeit a nők, gyermekeik és családjaik viselik”.

„Sokszor a szakemberek sem értik, hogy miért ágálnak a nők az új szabályozás ellen, és miért akarják fenntartani a korrupt rendszert, de közben láthatatlan marad az, hogy önmagában a hálapénz kriminalizálása és az orvosfogadás tiltása nem teszi kevésbé kiszolgáltatottá a nőket, sőt sokak mozgásterét csökkenti. Emiatt fontos, hogy a nők szava is elhallatszon a döntéshozókig, hiszen a szülés nem is betegség, a kórházakba egészséges nők lépnek be, majd távoznak testileg-lelkileg sérülten egy gyermekkel, így kezdve az anyaságukat” – írták.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Serdült Viktória Itthon

Ez nem hála, hanem a félelem bére. Miért nem tudunk szabadulni a hálapénztől?

Akár húsz évbe is telhet a hálapénzrendszer kivezetése a magyar egészségügyből, de ha most nem lépnek a felelősök, soha nem szabadulunk meg tőle. Az évente zsebbe csúsztatott tízmilliárdoktól a betegek jobb ellátást remélnek, a valóságban azonban a rendszert torzítják és bebetonozzák az egyenlőtlenségeket. A Magyar Orvosi Kamara jelentős béremelést és szigorú büntetőjogi szankciókat javasol, amely csak kisebb ajándékok, például csokoládé és kávé elfogadását engedélyezné. A téma magyarországi kutatója szerint ez nem elég, konkrét szolgáltatásokat, például a szabad orvosválasztást kellene fizetőssé tenni.

A Google hajlandó fizetni az online tartalomért – egyelőre csak Franciaországban

A Google hajlandó fizetni az online tartalomért – egyelőre csak Franciaországban

Rétvári szerint február közepén tudhatjuk meg, hány embernek nem jár ingyenes egészségügyi ellátás

Rétvári szerint február közepén tudhatjuk meg, hány embernek nem jár ingyenes egészségügyi ellátás

Megváltozhat a Skoda százéves emblémája

Megváltozhat a Skoda százéves emblémája