szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a rendőrség megsértette a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket.

A rendőrök jogsértően jártak el, amikor egyértelmű figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a Parlament előtt tiltakozó tömegre 2018. december 12-én – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság a Fővárosi Törvényszék minapi jogerős egyedi ítélete alapján.

A Munka törvénykönyve módosításának, az úgynevezett „rabszolgatörvénynek” az elfogadása után 2018. december 12-én nagy kormányellenes tüntetés volt a Kossuth téren. A demonstráció eleinte békében zajlott, majd egyesek dobálni kezdték a rendőröket.

Mészáros István, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele kivált az épület déli kapuja előtti tömegből. A helyszíni videofelvételeken az látható, ahogyan a nemzetiszín zászlóba burkolózva telefonjával videózta a rendőröket. Több felvétel is arról tanúskodik, a rendőrök figyelmeztetés nélkül könnygázzal szórták meg a tömeget.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint Mészáros Istvánt közvetlen közelről fújta szembe a rendőr, mozdulni sem bírt. Ezek után ismételten mintegy félméteres távolságból fújták le, miközben a tömegből már minden közelben tartózkodó elfutott.

Mészáros az azóta már megszüntetett Független Rendészeti Panasztestülethez fordult, amely megállapította 2019 nyarán a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének alapjogsérelmét.

Az állásfoglalás szerint súlyosan sérült emberi méltósághoz fűződő joga a felszólítás elmaradása következtében, és a felszólítás elmaradása az intézkedést eleve jogszerűtlenné tette.

A rendőrség mégis elutasította Mészáros panaszát, mert a hatóság szerint a rendőrök indokoltan és arányosan léptek fel a tömeggel és Mészárossal szemben is.

Mészáros István bíróságon támadta meg a rendőrség önfelmentő határozatát. A Fővárosi Törvényszék most az egykori békés tüntetőnek adott igazat.

A jogerős ítélet hangsúlyozza, hogy

a tömegoszlatásnál a szétoszlásra irányuló figyelmeztetés a törvényben meghatározott előfeltétele az ingerlőgáz alkalmazásának. Az ingerlőgáz alkalmazása előtti figyelmeztetés olyan kötelezettség, melynek a teljesítése nincs az intézkedő rendőrök szabad belátására bízva.”

Márpedig ez 2018. december 12-én elmaradt vagy nem volt hallható.

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett, hogy a rendőrség szolgálati szabályzata szerint az első és második felszólításban közölni kell a feloszlatás okát, ha jogsértés is megvalósul, a megvalósított jogsértés megjelölését, a helyszínről való eltávozás irányát. Az utolsó felszólításban pedig közölni kell a feloszlatás tényét, a helyszínről való eltávozás irányát és a „törvény nevében” szavak előrebocsátásával a kényszerítő eszközök használatának kilátásba helyezését. Amennyiben támadás érné a csapaterőt, a felszólítást akkor sem lehet elhagyni.

Az ítélet kimondja, hogy Mészáros István panasza megalapozott, mert „mint egyénnel szemben többször közvetlenül és kifejezetten célzottan ingerlőgázt alkalmaztak”. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele „helytállóan hivatkozott arra is, hogy ellene kényszerítő eszköz alkalmazásának nem lett volna helye, mivel erőszakos magatartást nem tanúsított. A bíróság hangsúlyozza, hogy a felperes olyan magatartást sem tanúsított, ami miatt ellenszegülését meg kellett volna törni.”

A panaszost Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az eljárás során.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG HVG Hetilap

Újabb rabszolgatörvény

Azok a cégek, amelyek új munkahelyeket teremtenek, és amelyeket a kormány egyszersmind nemzetgazdasági jelentőségűnek nyilvánít, miniszteri engedéllyel (Palkovics Lászlóéval) bevezethetik a 24 hónapos munkaidőkeret-elszámolást. Ehhez ráadásul a szakszervezet és a munkavállaló beleegyezése sem kellene – olvasható ki egy, a minap napvilágot látott törvényjavaslatból. Az indítvány ellen azonnal tiltakozott a Vasas Szakszervezeti Szövetség, Bábel Balázs alelnök szerint ugyanis az új helyzetben előfordulhat, hogy az alkalmazott huzamosabb ideig 12 órákat dolgozik naponta, miközben csak havi egy pihenőnapot kap. Durvának nevezte a javaslatot Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, aki szerint legutóbb ennél kevesebbért mentek utcára. 2018 végén, 2019 elején komoly tiltakozáshullámot váltott ki a rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály-módosítás, ami lehetővé tette az évi 400, a munkáltató által elrendelhető túlórát úgy, hogy a pótlékokat 36 hónap alatt kell kifizetni.

Norvégiában vizsgálják, biztonságos-e a Pfizer vakcinája az idős, súlyos beteg emberek esetében

Norvégiában vizsgálják, biztonságos-e a Pfizer vakcinája az idős, súlyos beteg emberek esetében

Müller Cecília: Számítanunk kell arra, hogy a brit variáns nagyobb mértékben fog fertőzni

Müller Cecília: Számítanunk kell arra, hogy a brit variáns nagyobb mértékben fog fertőzni

Meghalt a gyilkosságért elítélt zeneipari nagyágyú, Phil Spector

Meghalt a gyilkosságért elítélt zeneipari nagyágyú, Phil Spector