Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a Magyarországon elrendelt fokozott rendőri ellenőrzésnek, illetve az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban, ez pedig összeegyeztethetetlen a jogállamisággal. A döntés részleteiről a Magyar Helsinki Bizottság számolt be, amely az ügyben indult eljárásban is részt vett.

A civil jogvédő szervezet Vig Dávid jogászt és egyetemi oktatót, az Amnesty International Magyarország mostani vezetőjét képviselte a fokozott ellenőrzés miatt indított peres ügyekben. Vig azután fordult bírósághoz, hogy 2013 januárjában – az illegális migráció ellenőrzése céljából – az egész országra ilyen, fokozott rendőri ellenőrzést rendeltek el.

A jogi útra terelés konkrét előzménye egy 2013-as eset volt, amikor a VI. kerületi rendőrkapitányság a fokozott ellenőrzésre hivatkozva átvizsgáltatta a Sirály nevű kulturális központot, mert a hely állítólag nem rendelkezett minden engedéllyel, emellett a tűzbiztonsági előírásokat sem tartotta be. A rendőrök éjfél körül meg is jelentek a Sirálynál, ahol Vig is ott volt. A hatóságok igazoltatták a férfit, amit azzal indokoltak, hogy “éjszakai ellenőrzés van”, majd azzal, hogy eltűnt személyt keresnek. Az iratokban viszont az szerepelt, hogy fokozott ellenőrzés volt. A jogász kifogásolta ezt, és jelezte: nem létezik olyan, hogy “éjszakai ellenőrzés”. Vig Dávidot ezt követően a rendőrök kikísérték, a ruháját átvizsgálták. De mivel mindent rendben találtak nála, szabadon távozhatott.

A jogász azonban nem hagyta annyiban, és a Helsinki Bizottság segítségével peres eljárásokat indított, arra hivatkozva, hogy “Magyarországon lehetetlen a fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott rendőri intézkedés jogszerűségét vitatni”. A Helsinki hangsúlyozza:

olyankor, amikor nincs fokozott ellenőrzés, a rendőr nem állíthat meg és igazoltathat bárkit, előtte meg kell ugyanis mondania, miért talált valakit gyanúsnak.

Amikor viszont fokozott ellenőrzés van érvényben, teszi hozzá a jogvédő szervezet, ez a kötelezettség egyszerűen megszűnik létezni. A jogvédők azzal példálóznak, hogy a rendőrök a “miért igazoltat?” kérdésre ilyenkor azt is válaszolhatják, hogy a fokozott ellenőrzés miatt bárki igazoltatható. Vig panaszának a rendőrség egyébként részben helyt adott, de az intézkedés szerintük így is jogszerű volt.

A jogász keresetét a bíróság elutasította, amit azzal indokoltak, hogy “a fokozott ellenőrzés elrendelésének jogszerűségét a bíróságnak nincs hatásköre felülbírálni”, ezt csak egyedi rendőri intézkedésnél tehetik meg. Vig Dávid ezért közvetlenül az Ab-hoz fordult. Ők azért nem foglalkoztak a panasszal, mert egy szabály miatt a hatályba lépést követő 180 napon túl a jogszabályok alkotmányosságát ilyen módon az átlagos polgárok nem támadhatják. Vig ezután kereste fel az ügyével a strasbourgi bíróságot, amely igazat adott neki.

A Helsinki szerint a probléma fő oka, hogy a hazai szabályok alapján bármikor elrendelhető fokozott ellenőrzés akár az egész ország területére is, csakhogy vele szemben már semmilyen jogi korlát nem létezik. “Korlátlan intézkedési lehetőséget pedig jogállamban a rendőrség vagy más hatóság sem kaphat soha” – írták. A közlemény szerint ezzel a strasbourgi bíróság is egyetértett.