Hiába kezdeményezte az ellenzék az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, várhatóan az fog történni, ami az ilyen ellenzéki kezdeményezésekkel szokott: a napirend előtti felszólalásokat követően határozatképtelenség miatt nem tudják elfogadni a napirendet, mert a kormánypárti képviselők nem jelennek meg. Így az ülés érdemi részét nem lehet megtartani.
Az ülést kezdeményező ellenzékiek három vizsgálóbizottság létrehozásáról szeretnének tárgyalni. Ezek a gazdasági válság illetve a koronavírus-járvány kormányzati kezelésével és „az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett kínai koronavírus-vakcina beszerzésével és engedélyezésével kapcsolatos kormányzati tevékenységgel” foglalkoznának.
Parlamenti vizsgálóbizottság egyébként 2014 közepe óta nem alakult, mert az akkortól érvényes új házszabály ezt mondja: „Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban [amely szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik] – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.” Vagyis küldhet, de nem muszáj.
Korábban ez nem így volt, az 1994-es házszabály szerint „a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza”. 1990 és 2014 között összesen 42 ilyen testület működött, értelemszerűen többnyire az éppen akkori ellenzék kezdeményezésére, és ellenzéki vezetéssel. Egyebek közt ezért faggathatta Deutsch Tamás Horn Gyula miniszterelnököt nyilvános ülésen a Tocsik-ügyről, és ezért tárgyalhatták Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját 2002-ben.
Igaz, hogy a kötelezően paritásos – tehát azonos számú ellenzéki és kormánypárti képviselőből álló – vizsgálóbizottságok éppen az ebből következő patthelyzet miatt gyakran nem tudtak jelentést elfogadni, így az Országgyűlés sem tárgyalhatta meg a vizsgálat eredményét, de a vizsgálat során így is sok információ jutott el a választópolgárokhoz, a vizsgálatokat irányító képviselők és pártjuk pedig általában jelentős politikai hasznot húztak ebből.
A hétfői ülésre a kezdeményezők a vizsgálóbizottságokon kívül Tóth Bertalan MSZP-társelnök médiatörvény-módosítóját is javasolják megtárgyalni, amely a Klubrádióhoz hasonló esetekre előírná, hogy a viták eldöntéséig ideiglenes frekvenciaengedélyt adjanak. Ezzel a kulturális bizottságnak kellett volna előbb foglalkoznia, de ezt a benyújtás óta eltelt három hónapban nem tette meg – igaz, a járvány miatt joga volt ezt elhalasztani.
