Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az ülést kezdeményező ellenzéki pártok három vizsgálóbizottság felállításáról tárgyalnának hétfőn, már ha a kormánypárti képviselők elmennének az ülésre.

Hiába kezdeményezte az ellenzék az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, várhatóan az fog történni, ami az ilyen ellenzéki kezdeményezésekkel szokott: a napirend előtti felszólalásokat követően határozatképtelenség miatt nem tudják elfogadni a napirendet, mert a kormánypárti képviselők nem jelennek meg. Így az ülés érdemi részét nem lehet megtartani.

Az ülést kezdeményező ellenzékiek három vizsgálóbizottság létrehozásáról szeretnének tárgyalni. Ezek a gazdasági válság illetve a koronavírus-járvány kormányzati kezelésével és „az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett kínai koronavírus-vakcina beszerzésével és engedélyezésével kapcsolatos kormányzati tevékenységgel” foglalkoznának.

Parlamenti vizsgálóbizottság egyébként 2014 közepe óta nem alakult, mert az akkortól érvényes új házszabály ezt mondja: „Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban [amely szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik] – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.” Vagyis küldhet, de nem muszáj.

Korábban ez nem így volt, az 1994-es házszabály szerint „a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza”. 1990 és 2014 között összesen 42 ilyen testület működött, értelemszerűen többnyire az éppen akkori ellenzék kezdeményezésére, és ellenzéki vezetéssel. Egyebek közt ezért faggathatta Deutsch Tamás Horn Gyula miniszterelnököt nyilvános ülésen a Tocsik-ügyről, és ezért tárgyalhatták Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját 2002-ben.

Igaz, hogy a kötelezően paritásos – tehát azonos számú ellenzéki és kormánypárti képviselőből álló – vizsgálóbizottságok éppen az ebből következő patthelyzet miatt gyakran nem tudtak jelentést elfogadni, így az Országgyűlés sem tárgyalhatta meg a vizsgálat eredményét, de a vizsgálat során így is sok információ jutott el a választópolgárokhoz, a vizsgálatokat irányító képviselők és pártjuk pedig általában jelentős politikai hasznot húztak ebből.

A hétfői ülésre a kezdeményezők a vizsgálóbizottságokon kívül Tóth Bertalan MSZP-társelnök médiatörvény-módosítóját is javasolják megtárgyalni, amely a Klubrádióhoz hasonló esetekre előírná, hogy a viták eldöntéséig ideiglenes frekvenciaengedélyt adjanak. Ezzel a kulturális bizottságnak kellett volna előbb foglalkoznia, de ezt a benyújtás óta eltelt három hónapban nem tette meg – igaz, a járvány miatt joga volt ezt elhalasztani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elnök szeretne lenni az ifjú amerikai sztárköltő

Elnök szeretne lenni az ifjú amerikai sztárköltő

Hiába változtat a kormány, ezzel aligha oldja meg a háziorvoshiányt Magyarországon

Hiába változtat a kormány, ezzel aligha oldja meg a háziorvoshiányt Magyarországon

Leginkább a multik és német cégek örülhettek a kormány gazdasági akcióprogramjának

Leginkább a multik és német cégek örülhettek a kormány gazdasági akcióprogramjának