Orbán Viktor csütörtökön bejelentette, pénteken pedig részletezte, hogy nemzeti konzultáció segítségével fogják eldönteni, kaphat-e előnyöket az, akit már beoltottak, mint ahogy egy esetleges lazításról is megkérdezi majd az országot. A konzultáció február közepén indul, rendhagyó módon online (már ha nem számoljuk a teljesen eltitkolt klímavészhelyzetről szólót), és bár a pontos kérdések egyelőre nem ismertek, azt már Gulyás Gergely pár órával később tartott kormányinfójából le lehetett szűrni, hogy a magyar kormány most sem lesz kíváncsi az emberek véleményére.

Bár nem lehet kizárni, hogy február közepe után két hét alatt megszületik az utána majd hónapokig “az emberek arra kértek minket, hogy…” kezdetű mondatok használatát megalapozó eredmény, azért nem nehéz azt gondolni, itt a kormány már kitalálta az irányt, a manipulatív kérdések segítségével pedig takarózhat az emberek akaratával.

Hogy mennyit ér a véleményünk, azt jól mutatja a 2020-as koronavírusról szóló nemzeti konzultáció: ez volt a kérdőív, amivel többek közt elutasíthattuk Soros György sátáni tervét az ország idők végezetéig tartó eladósításáról (a hivatalos közlemény szerint 1 621 833 magyar utasította el), kifejezhettük igényünket arra vonatkozóan, hogy a bankok és multik is járuljanak hozzá a védekezés költségéhez (1 613 174-an akarták), kérhettük a kormány segítségét a magyar vállalatok “ellenséges célú külföldi felvásárlásától” (1 638 014), és a munkahelyvédő és -teremtő programok fenntartását is indokoltnak tartottuk (1 621 477).

Orbán Viktor erre a 11,5 milliárd forintba kerülő kérdéssorra alapozta azt a sokszor elismételt mondatát hogy “nem állhat le az ország”, hiszen a választók kifejezték akaratukat a nemzeti konzultációban. Erre mutogatva nem lépett a kormány még akkor sem, mikor egyre inkább romlottak a fertőzöttségi és halálozási mutatók.

Igaz, az ország leállására vonatkozó kérdés konkrétan nem volt leírva, de hivatkozott már a kormány cifrább háttérrel is a konzultáció eredményére: a börtönkártérítéssel kapcsolatos egyik jogszabályban arra utaltak, amit a koronavírus-járvány miatt végül szét sem küldtek.

Mint látható, eddig nem csak értelmes kérdések, de valódi nemzeti konzultáció sem mindig kellett ahhoz, hogy a kormány döntése a nép döntésének tűnjön.

Ilyen előzmények mellett annyira nem is meglepő, hogy Gulyás Gergely máris ismertette annak a nyitásnak a feltételeit és lépcsőfokait, amiről majd tíz nap múlva megkérdeznek minket. Gulyás azt mondta, ha az új mutáns nem lesz olyan agresszív, hogy egy harmadik hullám felívelése kezdődjön meg február második felében, akkor március 1-jétől látnak lehetőséget arra, hogy lassan és fokozatosan megkezdjék a nyitást. Az esetleges nyitás a jelenlegi tervek szerint két lépcsőben történhet, március 1-jével és április 1-jével vagy április 3-val.

Ez egy tiszta tervnek tűnik, csak az a kérdés merül fel, hogy akkor tulajdonképpen minek a kérdőív? Ha azt mondjuk, minden eszközt be kell vetni a vírus elleni védekezésre, akkor utólag is magyarázható lesz megkerülni az OGYÉI-t a kínai vakcinák miatt? Ha szeretnénk akár 20:00 után is legálisan kimenni az utcára, akkor biztos nem jön harmadik hullám márciusban? Ha nem szeretnénk maszkot hordani, visszatér a kormány ahhoz a narratívához, ami szerint úgysem használ semmit? Ha elég ember válaszolja, hogy elítéljük Brüsszel vakcinaszerzési stratégiáját, akkor Orbán Viktor még jobban leszidja az uniót a rádióban? Tényleg ezen fog múlni, hogy kirakhassanak a vendéglátósok három asztalt a teraszra?

Elsőre nehéz megtippelni, de nem kell sokat várni a válaszra: akár a kérdéssor elolvasása nélkül is pontosan tudni fogjuk, mi az, amit a kormány szerint válaszolnunk kellett volna rá.