Az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok erős nevei ültek össze a Politológus Műhely szervezésében megbeszélni, mit is kell gondolni a 2022-re már biztosan megszülető összeállásról. A Jobbikot Brenner Koloman, a Momentumot Hajnal Miklós, a Magyar Szocialista Pártot Harangozó Tamás, a Párbeszédet Kocsis-Cake Olivio, az LMP-t Ungár Péter, a Demokratikus Koalíciót pedig Vadai Ágnes képviselte.

Egy ilyen beszélgetésen nehéz úgy mit mondani, hogy az ország nagy részében egyelőre nem ismertek a pártok jelöltjei, s a Jobbikot leszámítva minden párt diszkréten hallgat arról, kit jelölnének miniszterelnöknek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az előválasztás lebonyolítása sincs még tisztázva, akkor pláne fel van adva a lecke annak, aki újdonságot akar közölni. Ez mérsékelten, de sikerült.

Vadai Ágnes a 2018. decemberi, rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozatot nevezte lélektani fordulópontnak, Brenner Koloman viszont rögtön kontextusba helyezte a 2022-es választást:

szerinte a rendszerváltás előtt is közös asztalnál ült az összes rendszerváltó párt a kommunistákkal szemben, és most is ez történik.

Hajnal Miklós arról beszélt, hogy az elmúlt tíz év elrontott ellenzéki politizálásból le kellett vonni a következtetéseket. „A Momentum is azzal az ígérettel állt a politika színpadára, hogy behúzunk egy új generációt, és változtatunk a hangulaton. Számunkra nagyon fontos, hogy ez olyan körülmények között történjen, ahol ez fenntartható” – mondta.

Harangozó Tamás szerint a jelenlegi törvényekbe mindig bele volt kódolva az, hogy nincs alternatívája az összefogásnak, de fontosak voltak a rabszolgatörvény elleni tüntetések, illetve a 2019-es önkormányzati választás, ahol az is kiderült, hogy ez nem csak teória.

Ungár Péter emlékeztetett arra, hogy az LMP egészen az előző ciklusig kifejezett ellenfele volt az összefogásnak. Mostanra neki is „benőtt a feje lágya”, és látja: nem feltétlenül rossz, ha egy politikai rendszer kétpólusú, és a két pólus ellen lenni nem jelent semmit. „Lelkileg komfortosabb dolog benne lenni az ellenzéki összefogásban, mint bármikor gondoltuk volna.”

Kocsis-Cake Olivio szerint a Párbeszéd már 2013-ban úgy gondolta, hogy valamilyen formában a Jobbikkal is együtt kell működni, és eleve az összefogásban gondolkoztak.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz leváltása-e az összefogás középpontja vagy tényleg kormányzóképes erőnek látják magukat, Brenner a Jobbik változását hozta fel: „A helycsere a Fidesszel, és a Fidesz fokozatos szélsőségessé válása tette lehetővé a centrális erőtér meghaladását a Jobbik számára” – mondta, felidézve: neki személyesen az volt érdekes élmény, amikor 2018-ban megindult a tárgyalás helyi szinten a Jobbik és az MSZP között. Azelőtt ugyanis még ennyi sem történt.

Szerinte itt nemzeti egységkormányra van szükség a normális viszonyok visszaállítására, és fontos területeken meghozott döntésekre, de az később derül ki, hogy a magyar politikai rendszer utána is kétpolusú lesz-e.

Vadai Ágnes szerint a politikai racionalitás és a haza iránti elkötelezettség miatt volt fontos félretenni, hogyan viszonyulnak egy-egy politikushoz. „Aki szeretetre és nyugalomra vágyik, az menjen haza a családjához” – vázolta fel a helyzetet. A politikus azt is felidézte, hogy 2018-ban lehetett látni a szavazókon, hogy ha nem csinálnak valamit, akkor őket is lecserélik.

„Hogy szerintünk mi a jó, az a kormányváltás után következik” – mondta Hajnal Miklós, utalva arra a tervre, hogy egy 2022-es ellenzéki győzelem esetén a választási rendszert is módosítanák. Harangozó Tamás is a választási rendszer igazságtalanságát emelte ki, és hozzátette: a Fidesz kétharmados álmai már most szertefoszlottak az összefogás miatt.

Kocsis-Cake Olivio arról beszélt, hogy a Fidesz nem ciklusokban gondolkozik, hanem évtizedekben, és emiatt szállta meg a fékek és ellensúlyok biztosítására alkalmas minden hatóságot. „Nem abban gondolkodnak, hogy ellenzékbe kerülhetnek egy választás elvesztése után. Közben az Európai Unióban lévő Magyarország elkezdett kifelé kacsintgatni. Szerintem ez is olyan pont volt az ellenzéki pártoknál, hogy rájöttek: ideje hatékonyan tenni valamit a Fidesz ellen.”

Brenner Koloman úgy látja, tisztességes jobboldali konzervatív ember nem is támogathat olyan pártot, mint a Fidesz. „A Jobbik a tisztességes centrum és jobbközép szavazókat szólítja meg” – mondta, hozzátéve, hogy közben a Fidesz és a szatelitpártnak nevezett Mi Hazánk az egyre szélsőségesebb tömegekhez szól.

Kiderült egy ígéret is: a Jobbik a közvetlen államfőválasztást és a kétfordulós választási rendszert is visszahozná.

Az előző évben lezajlott, az ellenzék sima vereségével zárult időközi borsodi választás tanulságai közül Kocsis-Cake Olivio az előválasztás hiányát emelte ki. Szerinte ez azért is jó fegyver, mert az előválasztás alatt a Fidesz „nem arról fog beszélni, amiről akar”, hanem róluk. Harangozó Tamás úgy vélte, Orbán Viktor mosolya nem volt őszinte, amikor kiderült a voksolás eredménye, mert a Fidesz olyan sok energiát rakott a kampányba, amennyivel kétharmadot kellett volna elérni.

Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az előválasztással és a jelöltek átvilágításával meg lehet előzni, hogy olyan problémás múlttal lehessen támadni a jelöltjeiket, mint Borsodban a fideszes jelölt ellen indított jobbikos Bíró Lászlót.

Arra a nézői kérdésre, hogy miért nem vesznek be az összefogásba náluk kisebb új pártokat, mint például Pálinkás Józsefék új alakulatát, Vadai Ágnes úgy válaszolt: ez egy hatpárti szövetség, ahol fontos, hogy ismerik egymás jelöltjeit. „Kívülről érkező jelölt bárki lehet, így akarjuk kiszűrni az esetleges beépülő fideszeseket.” A DK-s politikus azt ígérte, mindenkinek megtalálják a helyét, és várnak mindenkit a szövetségbe. „Ha ezen valaki megsértődik, tudomásul tudjuk venni, de emlékeztetnék mindenkit, az egyéni út veszélyezteti azt a közös elképzelést, hogy megtörjük a Fidesz rendszerét.”

Hajnal Miklós a külön induló Magyar Kétfarkú Kutya Pártot nevezte problémásnak. Úgy fogalmazott, hogy szimpatizál a párttal, de veszélyezteti a kormányváltás esélyét, ha a mostani szabályoknak megfelelően 71 körzetben is indítanak önálló jelöltet. „Remélem, ezt a felelősséget a Kovács Gergő is átérzi” – mondta. Egyetértett vele Brenner Koloman is, aki szerint „ez egy hihetetlenül kiélezett, a hazánk jövőjét meghatározó választást lesz. Azt tudom csak tisztelettel kérni a szavazóiktól és a vezetéstől, hogy bölcsen mérlegeljék, mi a tét 2022 áprilisában.”