A Klubrádió elnöke részletezte azt a három pontot, amelyek miatt érvénytelennek ítélték a frekvenciapályázatukat: néha öt percekkel rövidebbnek írtak be műsorokat, nem fejtették ki, mi lesz egy korábbi műsor ismétlésében, és nem fenntartható az az üzleti terv, amivel húsz éve működnek.
“Rendkívül erőltetett, végtelenül aljas, gyáva” – így kommentálta a Klubrádió elnöke, Arató András a Médiahatóság csütörtökön nyilvánosságra hozott döntését, amely szerint a rádió is érvénytelenül pályázott arra a frekvenciára, amely február közepén járt le, és azóta nem használhatják.
Az NMHH közleményében gazdasági és műsortervi problémákkal indokolta döntését, de ezeket a közlemény nem részletezte.
Arató viszont igen.
Az elnök állítása szerint egy 17 oldalas dokumentumot kaptak meg, amelyben három szabálytalanságot emeltek ki. Ebből kiderült, hogy visszamenőleg még alakilag is érvénytelenítették a pályázatot, pedig eredetileg megfelelőnek nyilvánították. “Azt mondanám, hogy ha netán megállná a helyét ez az indoklás, akkor az a törvény, aminek ez megfelel, abszolút törvénytelen. Tudok mondani olyan jogszabályt a múltból, ami műfaját tekintve törvény, de a morális tartalma szerint nem. Ez ilyen” – mondta a hvg.hu-nak Arató.
Az elnök elmondta, mik voltak a pontos indokok: “Olyan áll benne a műsortervvel kapcsolatos problémákról, hogy ‘az ismétlésnél nincs kibontva a beltartalom’. Tehát a Reggeli Gyors ismétléskor nincs úgy kibontva, mint eredendően, tehát a megismételt műsort ugyanolyan részletességgel kellett volna bemutatni.”
De probléma volt az idő is: például az, hogy mivel egy hét 168 órából áll, az egyik kulturális műsorunk valahol 45 percesnek, valahol pedig 50 percesnek van feltüntetve.
A műsorokkal összefüggő problémák mellett a Klubrádió Zrt. negatív vagyonát hozták fel. “Nem szerepel feltételként, hogy pozitívnak kell lennie, de mi bemutatjuk, hogyan válik egy éven belül pozitívvá, miközben pontosan úgy fog gazdálkodni, mint az ezt megelőző húsz évben. Egy húsz éve működő rádiónál azt mondani, hogy az eddigi üzleti terve nem reális, na az tényleg nem reális” – mondta.
Arató sok reményt nem fűz ahhoz sem, hogy két hétig még élhetnek jogorvoslati lehetőséggel. “Perelni lehet, annál a közigazgatási bíróságnál, amelyik az azonnali jogvédelmet megtagadta, másrészt a frekvenciahosszabbítási perben egyperces indoklást tartott úgy, hogy egy szót sem szentelt az mi érveinknek. Itt kéne megtámadni egy 17 oldalas jelentést 15 napon belül.”
Hogy lát-e bármi esélyt arra, hogy visszatérhet a jelenleg is üzemelő online verziójából az éterbe is a Klubrádió, már a 2022-es választásra utalva válaszolt:
“Itt változásra esély jövő tavasszal van.”
A Médiahatóság csütörtöki közleményében tudatta, nyertes nélkül zárta le szerdán a Budapest 92,9 MHz rádiós frekvencia pályázati eljárását: a szöveg szerint “megállapítható, hogy a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében bármikor kényszertörlési eljárás indítható ellene”, a műsorterv pedig szerintük “nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek”, így a mostani állás szerint senkié nem lesz a budapesti rádiófrekvencia.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly szeptemberben jelentette be, hogy ismételt jogsértés miatt nem újítja meg a Klubrádió frekvenciaengedélyét, arra hivatkozva, hogy a rádió 365 napon belül kétszer is megsértette ugyanazt a jogszabályi előírást. Szerintük függetlenül a jogsértés súlyosságától a törvény nem ad mérlegelési lehetőséget az NMHH Médiatanácsának: ha a rádió jogsértéssel működött, kizárt a hosszabbítási kérelem kedvező elbírálása. Indoklásuk szerint a rádió nem volt elzárva attól, hogy sikeres pályázati részvétel után tovább szóljon.
A Klubrádió ügye szerdán az Európai Parlament ülésén is többször előkerült, amikor a sajtószabadság magyarországi helyzetéről esett szó. Az ülésen elhangzottakra reagálva Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár angol nyelven írt cikkében mondta el, hogy épp az bizonyítja a magyar sajtószabadság sértetlenségét, hogy a Klubrádiónak továbbra is van esélye a túlélésre.
Ironikus módon az írás megjelenése után pár órával született meg a közlemény, amiből kiderül, hogy továbbra is csak online üzemelhet a rádió.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
