A négymillió beoltott országában szombat este már közönség előtt lehet focimeccset rendezni: a Ferencváros és a Mezőkövesd közötti mérkőzés után pedig hétfőn a kupadöntőt is nyilvánosan - a védettségi igazolvánnyal rendelkezők ráadásul maszkviselésre sem kötelezett tömege előtt - játszhatják majd a csapatok. Mindez azonban legjobb esetben is csak kezdetleges próbája lehet a júniusban kezdődő labdarúgó Európa-bajnokságnak, ahol Magyarország nem kis vállalást tett: egyedüliként vállalja célként a Puskás Aréna 67 ezer helyének feltöltését.

A vállalás azért is szólt nagyot, mert a már most is 50 százalékos stadionkapacitással üzemelő Oroszország is csak a felét merte bemondani elsőre (igaz, azzal kiegészítve, hogy emelhetnek a nézőszámon addig), de az önmaga nagyságát mindig nagyon drágán hirdető azeri diktatúra sem mert többet tippelni.

Demokráciában élő országok ennél sokkal visszafogottabbak az ígéretekkel: Amszterdam, Bukarest, Koppenhága és Glasgow 25-33 százalékot mondott, London pedig 25 százalékot, bár a Wembley befogadóképességét a tervek szerint a kieséses szakaszra és a döntőre megnövelnék. A nyitómeccset szervező Róma is 30 százalékot ígért, München pedig csak 14500 főt. Dublin és Bilbao le is mondott a rendezésről, az ír főváros meccseit Szentpétervár, Bilbaóét pedig országon belül Sevilla vitte el, utóbbi 30 százalékos kapacitást vállalt.

A magyar kormány magyarázata szerint a magyar válogatott június 15-i első meccsére már meglesz a nyájimmunitáshoz szükséges beoltott 70 százalék, a stadionba pedig csak oltási igazolvánnyal lehetne belépni, ebben pedig első hallásra nagyon nehéz igazán komoly veszélyt látni.

MTI/Mónus Márton

Annak fényében nem is tűnik nagynak Budapest vállalása, hogy a rendező országok közül, de még úgy általában véve Európából is jó helyen állunk. A regisztráltak számának ismeretében mégis kérdés, hogy júniusra tényleg megkaphatja-e hétmillió ember az első adag oltását, ráadásul ez sem garancia mindenre. A jelenleg ismert adatok szerint ez az oltás csak a súlyos betegségtől védhet meg, mások megfertőzésétől nem feltétlenül.

Bár a magyar kormány próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy csak az átoltottságról beszéljünk, az mégis csak akkor ér valamit, ha nem halnak meg emberek. Ebben viszont Magyarország továbbra is nagyon rosszul áll: a koronavírus harmadik hulláma óta hetek óta nálunk halnak meg a legtöbben a vírus miatt egymillió főre vetítve, de mostanra ott tartunk, hogy a járvány első berobbanása óta itt pusztított a legnagyobb arányban a covid. De már arányosítani sem érdemes nagyon: péntek reggelre Magyarországon például 182 koronavírusos beteg hunyt el, a rendezésről inkább lemondó, valamivel kevesebb, mint feleakkora lakosságú Írországban pedig három. A legfrissebb hírek szerint az sem kizárt, hogy Németországban egyáltalán nem veszik figyelembe egyes tartományokban az átoltottságot a korlátozások kialakításakor, hanem csak a halálozás lesz a szempont. Pedig halálozásban épp nem állnak rosszul a németek sem, de ennek ellenére is összesen 14500 szurkoló érkezését tervezik lehetővé tenni a müncheni Allianz Arenába.

Magyarország úgy mondott be tehát teltházas focimeccseket két hónappal későbbre, hogy még mindig csak reménykedni lehet a harmadik hullám lecsengésében, ahogy abban is, hogy végre meglátszik a napi esetszámokon is a beoltottak magas aránya.

A nagy felháborodásban azért érdemes megjegyezni, hogy a bejelentett nézőszámok továbbra is tervek: a rendező országok kitűztek egy célt, Orbán Viktor politikájából pedig logikusan következik szinte, hogy nem maszatol félházakkal tervezgetés közben. Ettől függetlenül ha a járványügyi helyzet úgy hozza, természetesen lefelé és felfelé is lehet módosítani.

De milyen állapotban van hozzánk képest a többi rendező ország két hónappal az Európa-bajnokság előtt?

Összességében elmondható, hogy ennek a megítélése is attól függ, mit tartunk fontosnak. Ha például a január 1. óta látott egymillió főre vetített halálozások hétnapos mozgóátlagát, akkor az alább látható statisztikán az látszik, hogy őrült, de minimum cinikus gondolat volt épp Magyarországnak bedobni a teltházas focimeccseket. Igen, Magyarország a felső csík.

A nagyon magas magyar szám (átlagosan 25 körül március vége óta) után tőlünk jóval lemaradva jön Románia és Olaszország napi hét körüli számmal, majd érkeznek a szintén nagyobbat álmodó oroszok és azeriak 2,5-3 körüli napi áldozattal. Dániában február vége óta 1 alatti ez a szám, közben a jelenlegi tervek szerint csak 30 százalékos lesz a stadionkapacitás, ráadásul ez csak egy 38 ezer fős építmény, tehát “mindössze” 12 ezer főről van szó.

Romániában a halálozási adatok jóval alacsonyabbak a magyarnál, a bukaresti Nemzeti Arénának mégis csak a negyedébe adnak el helyjegyeket nyárra. Ez 13 ezer szurkolót jelent, ennél valamivel több fér majd be a római Stadio Olimpicóba, de az is nagyon messze van a 65 ezertől.

Jelentősen, de teljesen nem változik meg a kép akkor, ha a magyar kormány szempontjából nézzük a terveket: ebben az univerzumben ugyebár csak az átoltottság számít, a napi halottakról pedig beszélni sem illik. Magyarország tehát itt kimondottan jól áll, a lakosság több mint 40 százaléka már megkapta valamelyik vakcina első adagját. A tervezett nézőszámot már bejelentett országok közül csak a britek állnak nálunk jelentősen jobban, ott lassan 50 százalék lesz ez az arány.

Még jobban állunk, ha a már mindkét adagot megkapott embereket nézzük, akkor szinte fej-fej mellett haladunk a britekkel.

Az persze még a jó átoltottsági adatok ismeretében is vad elképzelés, hogy ez a 12 százalék meghatszorozódik két hónap alatt, de valószínűleg a teljes erővel pörgő Európa-bajnokság gazdasági hatásai is szerepet játszottak már a tervben, úgy pedig könnyű felkerekíteni kicsit fejben a már meglévő számokon a magunk megnyugtatása érdekében. Pláne úgy, hogy a fociőrült Orbán Viktor stadionépítési mániája csúcsának volt tervezve ez a torna: az Európa-bajnokság volt az egyik fő érv az új Puskás létjogosultságára, és jó eséllyel ez az első, és sok évtizedre az utolsó lehetőség arra, hogy magyar érintettségű csapat ennyire komoly meccseken lépjen pályára hazai pályán.

hvg.hu

Csakhogy miközben mi teltházról beszélünk, közben az az Anglia sem mert teltházban gondolkozni, ahol épp a már április közepén kinyitották a vendéglátóhelyek teraszait is. Azóta persze Magyarország is megtette ezt, de az fontos különbség, hogy az egész Egyesült Királyságban hat halálos áldozata volt hétfőn a covidnak.

Ha tehát adottnak vesszük, hogy a kormány sem számolhat egész mást átoltottságban, ami a jelenlegi számokból következik, akkor is fontos lenne látni valamiféle tervet: az oroszoknak nyárra például már egészen konkrét adataik lesznek arról, hogyan lehet félházas futballmeccseket tartani vírushelyzet alatt (igaz, az erről készült képek egyelőre főleg azt ígérik, hogy egyszerűen nem fogja őket érdekelni a járványhelyzet), Angliában pedig az FA kupa elődöntőin tesztelték először nagyon kicsiben a biztonságos meccsnézést: ezen a hétvégén négy-négyezer főt engednek ki a Wembleybe, a májusi döntőre pedig már 21 ezer nézőt várnak. Hollandiában is elkezdték a kísérleteket, Amszterdaman 7500 néző már láthatta az AZ Alkma5ar elleni meccset a hétvégén. A feltételek szigorúak voltak, a nézőknek távolságot kellett tartani és maszkot viselni.

Ezek a meccsek nemcsak a szurkolókat tették boldoggá, hanem tesztekként is szolgáltak. Magyarországon egyelőre nincs szó tesztről, foci viszont elvileg lesz: a szombat esti FTC-Mezőkövesden benne van a pakliban, hogy megtöltik a szurkolók a húszezres Groupama Arénát, ráadásul a rendelet szerint a maszkviselése sem kötelező sporteseményeken.

Jövő héten lesz klubmeccs a Puskásban is, itt rendezik ugyanis a Magyar Kupa május 3-i döntőjét. Bár a pályára lépő Újpest és Fehérvár is a népszerűbb klubok közé tartoznak, valószínűtlennek tűnik tízezernél több néző, tehát valamit lehet rajta modellezni. Tanulni lehet belőle, de finoman szólva is bátor húzás bármiféle korlátozás nélkül folytatni a lelátói életet.

MTI / Czeglédi Zsolt

Igazán hatalmas érdeklődésre továbbra is csak a magyar válogatott tart igényt, ők az Európa-bajnokság előtt két meccset játszanak: június 4-én Ciprus, 8-án pedig Írország ellen játszunk Budapesten. Ez valószínűleg már késő bármilyen teszteléshez, hiszen egy héttel később élesben kellene helyt állnia a magyar infrastruktúrának 67 ezer nézőre.

Ezt tudva talán nem túlzás, hogy szinte vakon fordulunk rá az Európa-bajnokságra, bár érdemes lehet meghallani ebben például az olasz szakértők álláspontját is: szerintük eleve nem kellett az UEFA-nak áprilisban tippeket kérni, hiszen két hónappal korábban szinte lehetetlen megjósolni, hogyan alakul a járvány júniusban. Talán épp ennek szellemében mondta be Magyarország is azt a száz százalékot, hiszen júniusig tulajdonképpen tényleg történhet bármi.