A béremelésről, a hálapénzről és a kamara tevékenységéről készített telefonos, reprezentatív közvélemény-kutatást a Magyar Orvosi Kamara, mely 279 főt kérdezett meg az orvostársadalmat jelenleg legjobban foglalkoztató kérdésekről. Az biztos, hogy a válaszadóknak volt rálátásuk a változásokra, átlagosan több mint 23 évet dolgoztak az egészségügyben, és pályakezdő orvos egyáltalán nem volt köztük.

A MOK honlapján közzétett eredményekből kiderült: tisztán egészségügyi szolgálati jogviszonyban csak az orvosok fele dolgozik, az állami egészségügy továbbra is erősen támaszkodik a vállalkozóként dolgozó orvosokra. Arra a kérdésre, hogyan változott anyagi helyzetük a márciusi béremelés óta, közel kétharmaduk (64,5%) válaszolta azt, hogy javult vagy jelentősen javult.

A régebb óta a pályán lévő kollégák jellemzően elégedettebbek az új fizetésekkel, mint akik kevesebb ideje dolgoznak. Akik úgy nyilatkoztak, hogy romlott vagy sokat romlott az anyagi helyzetük, ezt leginkább a hálapénz (42%) és a másodállás (32%) megszűnésével, illetve az ügyeleti díjak csökkenésével (26%) magyarázzák.

Az alapbér emelésével öt orvosból négy elégedett vagy nagyon elégedett, ráadásul a válaszadás itt már nem függ össze a pályán töltött idővel, de azzal sem, hogy valaki Budapesten vagy vidéken dolgozik-e.

Az alapbérrel elégedetlen kollégák átlagban havi másfélmillió forintot tartanának megfelelőnek.

A munkahelyen ügyeletet vállaló orvosok válaszai (a teljes minta 54 százaléka) megoszlanak abban a kérdésben, hogy miként változott az ügyelet díjazása. Minden ötödik válaszadó szerint összegszerűen csökkentek a díjazások. 31 százalék növekedésről számolt be. A fekvőbeteg-ellátásban dolgozók jelentősen magasabb arányban jelölték be viszont a növekedést, mint a járóbeteg-ellátásban foglalkoztatottak. Az ügyeleti díj csökkenése elsősorban a fiatalabb szakorvosokat érintette.

Az ügyeletet vállaló orvosoktól megkérdezték azt is, mekkora nettó órabért tartanának elfogadhatónak. Hétköznapokon ez az összeg óránként 9000, hétvégéken 12 000 forint körül alakul.

Fontos eredmény, hogy a megkérdezett orvosok csaknem háromnegyede egyetért a hálapénz büntethetőségével, és csak kevesebb mint minden ötödik kolléga mondott határozott nemet erre a kérdésre. Az egyetemi klinikákon dolgozó orvosok körében lényegesen magasabb azok aránya, akik nem értenek egyet a büntethetőséggel, mint a más munkahelyeken alkalmazott kollégáik esetében.

Árnyaltabbak a vélemények a korrupcióvá minősítés kapcsán: bár a többség (55%) itt is támogató hozzáállást mutat, az orvosok harmada már valószínűleg túl erősnek érzi ezt a besorolást – áll a kutatásban.

A paraszolvenciát (továbbra is) elfogadó orvosokat lebuktatni hivatott módszert csak a megkérdezettek kicsit több, mint egyharmada támogatja (36,5%), míg a szerény többségük ellenzi.

Bár a kutatás készítői rámutattak, hogy a hálapénz gyakoriságát, elterjedtségét nagyon nehéz pontosan mérni, mégis arra kérték a válaszadókat, hogy számoljanak be róla, saját környezetükben milyen gyakran találkoznak vele. Szinte teljes konszenzus van abban a megkérdezettek körében, hogy mérséklődött a hazai egészségügyben a hálapénz adása és elfogadása, mindössze 11 orvos szerint nem csökkent ez a jelenség.

Rákérdeztek arra is, hogy az orvosok magánrendelését vagy másodállását korlátozza-e a gyakorlatban az új törvény. A megkérdezettek negyede úgy nyilatkozott, hogy részben vagy egészben korlátozza a magánrendelését vagy másodállását a megváltozott törvényi háttér, ami elég sok orvost érint a gyakorlatban.