Tetszett a cikk?

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter másfél órás tévévitájának első részében egymásnak estek a másik kampányhúzásait kritizálva, a szakpolitikai kérdésekben viszont már sokkal kisebb volt a különbség a két miniszterelnök-jelölt között. Olvassa el összefoglalónkat, és szavazzon, a vita alapján ön kit lát alkalmasabbnak Orbán Viktor kihívójának.

Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

„Péter, nem mondasz igazat!” – ez volt az a mondat, ami a harmadik előválasztási miniszterelnök-jelölti vita első harminc percében háromszor is elhangzott Dobrev Klára szájából. Az RTL Klub által szervezett kétszereplős vita első fele Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és Dobrev Klára, a Demokratikus koalíció összecsapásáról szólt.

Márki-Zay arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc több ellenzéki polgármestert és közéleti személyiséget – így például Popovics Juditot – is megpróbált megzsarolni, hogy támogassa Dobrev Klára kampányát. Dobrev szerint ez nem igaz, így arra kérte ellenfelét, hogy ha ilyet tapasztalt és ilyen bőszen kitart állításai mellett, akkor a rendőrségen tegyen emiatt feljelentést.

A felek – minden konfliktusuk ellenére – nem győzték hangsúlyozni, hogy 2022-ben csak akkor lehetséges kormányváltás, ha összetartanak. Szóba került az a közös felhívástervezet is, amit az állva maradt miniszterelnök-jelöltek írtak volna alá, ez a békére szólította volna fel a jelöltek hátországát, amely az utóbbi napokban háborogtak. Márki-Zay ezt állítása szerint azért nem írhatta alá, mert szerepelt benne egy olyan mondat, miszerint mindkét jelölt egyenlő esélyekkel indul 2022-ben Orbán ellen, márpedig szerinte ő az esélyesebb. Végül született kompromisszum, a jelöltek pedig kezet is adtak rá: a nyilatkozatba be fog kerülni egy olyan mondat, amelyben a jelöltek garantálják, hogy nem fogják egymást mocskolni a jövőben.

Reviczky Zsolt

Dobrev viszont a vita első felében többször odaszólt Márki-Zay Péternek, aki szerinte nem bírja a kampány nyomását, így nincs garancia arra sem, hogy bírná a kormányzásét. Márki-Zay erre válaszul azt mondta, hogy jelenleg őt támadja a teljes kormánykommunikáció, a sajtójuk pedig Dobrevet támogatja. Dobrev ezen a kijelentésen csak nevetett, valamint kijelentette: Márki-Zayék kampánya ámokfutóként viselkedett vele és támogatóival.

A vitán Dobrev kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc a következő kormányban nem fog semmilyen közjogi szerepet vállalni. Márki-Zay ehhez annyit tett hozzá, hogy úgy fognak együttműködni Gyurcsánnyal, ahogy Karácsony teszi azt a Városházán, Budapesten.

Továbbra sincs egyetértés a felek között azzal kapcsolatban, hogy milyen kormányra is van szükség. Dobrev Klára szerint politikusokból álló kormány lenne az ideális, hiszen a Fidesz „kőkemény” hátországával csak ők tudnák felvenni a harcot, Márki-Zay azonban a szakértői kormányban hisz. Sőt: Márki-Zay megnevezte azokat is, akik már most a kampányát, illetve programterveinek kidolgozását segítik: ide tartozik Jávor Benedek, Szél Bernadett, Bod Péter Ákos és Róna Péter is. Mint mondta, stábja témákra lebontva 60-100 oldalas anyagokkal állt már most elő, ezeket az ellenzéki pártok rendelkezésére is fogják bocsátani.

Pozíciók osztogatásáról azonban egyelőre nem volt szó, Dobrev ezt elutasította, és Márki-Zay is korainak ítélte még. Márki-Zay továbbra is Hadházy Ákosban látja a legmegfelelőbb embert az elszámoltatás levezetésére – 2010 előtti időkre is visszanyúlóan – míg Dobrev Klára azt mondta, hogy az elmúlt 30 év összes bűncselekményét – így a 2010 előttieket is – ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig börtönbe kell küldeni. Azt is megjegyezte, hogy árnyékkormányát év végéig tervezi fölállítani.

Reviczky Zsolt

Az elszámoltatással kapcsolatban elhangzott, hogy fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez, Dobrev Klára pedig kijelentette, hogy rajta – Karácsony Gergellyel ellentétben – igenis számon lehet kérni az elszámoltatást, hiszen ha az elmarad, akkor valamit elrontottak az intézményrendszer felszabadításakor.

Az alkotmányozás kérdésében nem volt érdemi vita a jelöltek között: mindketten kijelentették, hogy a jelenlegi alaptörvényt semmisnek tekintik, és a kizárólagos hatalomgyakorlást biztosító jogszabályokat sima feles többséggel meg kell változtatni. Az új alkotmányt az egész népnek el kell fogadnia, ezért arról népszavazáson döntenének, az alaptörvény megalkotásának folyamatába pedig a „bűnözőktől megszabadított” Fideszt is várják.

Abban is egyetértettek, hogy meg kell erősíteniük a civil kontrollt, illetve garantálni kell a civil szféra függetlenségét a mindenkori hatalomtól. Márki-Zay Péter szerint a legtöbb civil alapokon nyugvó intézményeknek (pl. az ombudsmannak) nem csorbultak a jogai, csupán nem él velük, így fel kell szabadítani őket, hiszen az Orbán-kormány „kisiklatta a demokráciát”.

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Dobrev Klára a kétkulcsos adórendszer híve, Márki-Zay Péter azonban kategorikusan elzárkózott bárminemű adóemeléstől – bár kijelentette, hogy nincs baja a kétkulcsos rendszerrel – mert azt a Fidesz fel fogja használni ellenük a kampányban. Dobrev szerint csökkenteni kell a minimálbér adóját (ő egyenesen európai minimálbért emlegetett), valamint a 27 százalékos áfát is, Márki-Zay szerint azonban ez utóbbi csökkentés nem jelentkezne a fogyasztóknál, nem lenne olcsóbb egyik napról a másikra a boltokban az áru. Dobrev Klára szerint viszont egy sor alapélelmiszernél csökkenteni kellene az áfát.

Reviczky Zsolt

Dobrev a benzinár adótartalmát is aszerint csökkenteni, hogy mennyire magasra emelkedik az üzemanyag ára. Ám Márki-Zay szerint az efféle populista ígéretekkel óvatosan kell bánni, mert Dobrev Klára már 2000 milliárd forintot osztogatott így szét előre.

Az oktatás kérdésében elhangzott, hogy azonnal növelni kell a pedagógus-béreket (Dobrev szerint radikálisan, akár a duplájára, Márki-Zay nem mondott számot) ahhoz, hogy a fiataloknak ismét vonzóvá tegyék a pályát. Ez azonban önmagában nem elégséges: az iskolákban hagyni kell a szabad tankönyvválasztást, Márki-Zay szerint pedig a gyerekeknek meg kell ismerkedniük a közgazdasággal, „fake-news-al”, valamint a jogi és pénzügyi ismeretekkel is. Az iskolák egy részét a jelöltek visszaadnák az önkormányzatoknak, azonban ezek mellé forrásokat is biztosítanának, hogy fenn is tudják őket tartani. Azt a gyakorlatot megszüntetnék, hogy az egyházi fenntartású iskolák több forrást kapnak. A tankötelezettséget is visszaemelnék 18 éves korra, igaz, ez Márki-Zay szerint nem oldaná meg az oktatás problémáit.

Az egészségügyi béreket is mindketten emelnék, hogy így csökkentsék az elvándorlást, és a magánszolgáltatókat is bevonnák az ellátásba.

Egyetértettek a jelöltek abban, hogy az egyetemi alapítványok mintáját meg kell szüntetni.

Reviczky Zsolt

A családtámogatások kérdésében sem volt nagy a véleménykülönbség: mindkét jelölt egyetértett abban, hogy a Fidesz családtámogatási rendszerét eltörölniük nem szabad, de ki kell bővíteni ahhoz, hogy széles tömegek rendelkezésére álljon.

Abban egyetértettek a jelöltek, hogy ugyanazért a munkáért nem kaphatnak kevesebb bért a nők, Dobrev Klára szerint ennek a nyugdíjakra is vonatkoznia kell.

A miniszterelnök jelöltek a klímaváltozás kérdéséről is kaptak egy rövid blokkot, ám erről a kérdésről külön beszélgetés következik a Greenpeace szervezésében, a HVG moderálásával, ezt csütörtökön 19 órától a hvg.hu-n közvetítünk.

Még egy kérdés a végére: ön szerint ki volt a jobb a szerda esti vitában?

--- voting control ---
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!