• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyó döntésének felülvizsgálatát kérő, meg nem nevezett beadványszerzők az álláskeresési járadék (egykori nevén munkanélküli segély) hosszabb ideig fizetéséről szóló kérdést azért tartották megtiltandónak, mert a költségvetést érinti, hiszen többet kellene szánni erre a célra.

Mudráné Láng Erzsébet kúriai tanácsa válaszul elmagyarázta: minden hat a költségvetésre, még maga a népszavazás is, hiszen pénzbe kerül. Csak az tilos, hogy a költségvetési törvény módosításáról vagy azt előidéző lépésről tartsanak népszavazást, vagy hogy a jövőbeni büdzsé számára konkrét kiadást határozzanak meg. Itt azonban erről nincs szó, hiszen a keret a mostani költségvetésben is felülről nyitott, tehát túlléphető, és ha hirtelen sok embert bocsátanának el, akkor a mostani 90 napos járadékfizetés esetén is nőne az állam kiadása. A bírák szerint az is tévedés, hogy az emberek nem értenék: a járadék csak annak járna hosszabb ideig, akinek hosszabb a biztosítási ideje. Az egyértelműség, érthetőség követelménye ugyanis nem azt jelenti, hogy minden összefüggést látni kell, továbbá ezeket majd a kampányban be lehet mutatni.

Érdekes, hogy a kormány a kérelmezők oldalán, tehát a Nemzeti Választási Bizottság ellen be akart lépni a perbe, de ezt a Kúria elutasította.

A kínai egyetem ügyében az volt a kérelmezők fő kifogása, hogy nemzetközi szerződéssel szemben nem lehet népszavazást tartani, márpedig a Fudán Egyetemről van ilyen, törvénybe is iktatott nemzetközi szerződés.

Itt Hajnal Péter tanácsa oktatta ki az illetőket, hogy a népszavazási kérdés az Alapítványról szól, a nemzetközi szerződésben viszont azt nem említik. A Fudan-törvény arról szól, hogy egy kínai egyetem oktasson Magyarországon, nem részletezett formában, az alapítványi törvény viszont egy létrehozandó magyar felsőoktatási intézményről. Az előbbi megvalósulásának népszavazás esetén sem lenne akadálya, mert a hatályon kívül helyezni kívánt alapítványi törvény ezt nem érinti, sőt a Fudan már most is be van jegyezve egyetemként. Bonyolultan fogalmazott, de íme a csípős mondat az indoklásból: „Az Alapítványi törvény szerinti magyar székhelyű egyetem magyar jog szerinti létrehozására irányuló, valamint ahhoz kapcsolódó vagyoni kérdéseket és működési modellt, illetve e tárgyban kötelezettségvállalást tartalmazó, kötelező hatályú nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályról a Kúriának nincs hivatalos tudomása”.

Ezért utasították el a kérelmeket, lehetővé téve, hogy a szervezők gyűjtsék az aláírásokat.