Negyvenkilenc embert jelentettek fel a második dudálós tüntetés miatt 2020 májusában, amikor a kormány járványkezelésével elégedetlenek Hadházy Ákos és Szél Bernadett vezetésével a gyülekezési tilalom idején autójukból ki nem szállva, hangjelzéssel demonstráltak.

Az Ab-határozatban meg nem nevezett panaszosok közül kettőt a bíróság – a rendőrség által kiszabott összeget csökkentve – pénzbírsággal sújtott a gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt, a harmadikat figyelmeztetésben részesítette. Ők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük alapvető jogaikat, véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukat sértették meg, pedig ők „a társadalomra és mások egészségére veszélytelen” módon léptek fel.

Hadházyt csak megállították, Szélt fel is jelentették a rendőrök a dudálós tüntetésen

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint ilyen helyzetben is alkotmányos alapjoga véleményt nyilvánítani, érdekes bírósági tárgyalásra számít.

A panaszokat elutasító Ab-határozatok indoklása hosszasan fejtegeti az alapjogok védelmét: „fogalmilag a gyülekezési jog oltalma alá tartozik minden olyan csoportos kommunikáció, amelynek célja valamilyen álláspont megjelenítése egy közéleti témában”, továbbá „a járványveszély miatt alkotmányosan előírható a társadalmi interakció minimalizálása és ezért időlegesen a gyülekezési jog általános korlátozása is elfogadható lehet, a jogalkotónak és jogalkalmazónak azonban ilyen helyzetben is lehetővé kell tenni a közéleti vélemény kifejezésre juttatásának a lehetőségét.”

Végül a bírák többsége mégis arra a következtetésre jutott, hogy a dudálás „nem minősült olyan nonverbális (azaz nem szavakban kifejezett) véleménynyilvánításnak, amit az alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni”. Tehát az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.

A panaszok nem voltak teljesen azonosak, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben azonban voltak különvélemények. Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.”

Schanda Balázs – akihez az egyik határozat esetében Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró is csatlakozott – így fogalmazott a leszavazott véleményében: „A dudálás a politikai vélemény kifejezésének egy lehetséges módja, a ’politikai dudálást’ pedig épp, hogy jobban kell védeni, mint az öncélú dudálásokat. Ehelyett a társadalmi valóság az, hogy a hangjelzés tiltott használata jellemzően a látencia körében marad, az autósoknak nem kell szankcióval számolniuk, ha dudálnak (sőt, egyes esetekben a dudálás népszokássá vált, például lakodalmas menetek esetében). Ezzel szemben a közlekedésrendészeti hatóságok a KRESZ teljes szigorával sújtottak le, amikor az indítványozó a dudálással a véleményét fejezte ki. Az alapjogbarát megoldás épp ennek a fordítottja lenne.”