Egy sajtóreggeli keretében találkozhattak az újságírók az Egységben Magyarországért ellenzéki pártszövetség kabinetvezetőivel.

Fazakas Attila, a Jobbik önkormányzati képviselője, a Fejér megye 2-es számú egyéni választókerületében a 2022-es országgyűlési választáson indított politikusa a nemzetpolitikáért felel. Fleck Zoltán a közjogi kérdésekért, Magyar György az igazságügyi reformért, Szent-Iványi István a kül- és Európa-politikáért, Vadai Ágnes a honvédelemért, Wittinghoff Tamás pedig az önkormányzati reformért.

A hvg.hu kérdésére a jelenlévők azt mondták, nem árnyékkormányról van szó, tehát az, hogy ki lehet miniszter közülük Márki-Zay Péter kormányában egy választási győzelem esetén, majd csak a koalíciós tárgyalások során fog kiderülni. Közülük mindenesetre egyedül Fleck Zoltán tette fel a kezét, mikor megkérdeztük, melyikük nem vállalna el miniszteri posztot egy Márki-Zay-kormányban.

Kérdésünkre, hogy amin dolgoznak, az tekinthető-e majd kormányprogramnak, nemleges választ adtak, és kifejtették, hogy a szakmai program eredménye választási program lesz. Ezt Magyar György legkorábban február közepére ígérte. Arra a kérdésünkre, hogy nem lesz-e túl késő alig 1-1,5 hónappal a választások előtt nyilvánosság elé lépni a részletes szakmai programjukkal, úgy reagáltak, a Közös Alap programban foglaltak már alkalmasak arra, hogy a választók világos képet alkothassanak a szövetség terveiről. A kabinetvezetők abban egyetértettek, hogy személyi kérdésekkel nem kell egyelőre foglalkozni, a kidolgozott szakmai program a fontos és nem az, hogy azokat ki hajtja majd végre.

Vadai Ágnes saját szakpolitikai területén zajló háttérmunkáról elmondta, ha megkínozzák sem beszélne arról, hogy kik segítettek neki a program összeállításában, mert volt katonák és a honvédségtől nem régen távozott szakemberek is vannak köztük. Azt ígérte, az ellenzék hatalomra jutása esetén a haditechnikai beszerzések körét átfogó vizsgálat alá vetik. Szerinte a Magyar Honvédségnek szüksége van haditechnikai fejlesztésre, mert 2010-18 között a kormány leamortizálta a honvédséget, azóta pedig egyszerre próbálnak fejleszteni minden területet. "Az ország területi integritásának biztosítása a cél, de a hazafias nevelés túlhangsúlyozása felesleges, itt mindenki hazafi. A honvédség tagjai tisztességgel látják el feladatukat" – mondta Vadai.

null

Wittinghoff Tamás szerint önkormányzati reformra van szükség, mert az önkormányzatiságot az elmúlt 12 évben módszeresen pusztította a kormányzat. "Orbán nem szereti a hatalmi ellensúlyokat. Minden helyi hatáskört leromboltak, vagy elvonták azokat. Még Cser-Palkovics András, fideszes polgármester szerint is újra kell gondolni az önkormányzatiság kérdését. Ez nem ellenzéki lózung" – mondta Budaörs polgármestere. A politikus szerint az önkormányzatoknak kiszámítható és hosszútávú finanszírozásra van szükségük és kormányváltás esetén ez ugyanúgy jár majd a fideszes városoknak is, "nem lesz revans". 

Magyar György ügyvéd, korábban a Civil Választási Bizottság elnöke fontosnak tartotta elmondani, hogy a jelenlévők feladata a szakmai háttér összeállítása: "A cél, hogy legyen egy egységes és közérthető program a Fidesz programnélküliségével szemben". Saját területének legfontosabb küldetését egy mondatban úgy fogalmazta meg: államjog helyett jogállamot. A bírói hatalmi ág helyzetének rendezése szintén fontos feladat, különösképp a Völner-ügy kapcsán, ami rámutatott az igazságügyi rendszer anomáliáira is. Cél az is, hogy önálló erőre kapjon újra a Bírói Tanács, a jelenleg Handó Tünde vezette Bírói Hivatalt ez alá rendelnék.

Elmondta továbbá, hogy felmerült az ügyészség igazságügyi minisztérium alá rendelése, de erről még nem született döntés. A cél mindenesetre az ügyészség feletti bírói felügyelet megteremtése. "Nem dönthetnek önmagukban arról, hogy miből lesz ügy és miből nem" – tette hozzá Magyar György.

Fleck Zoltán szerint a végtelenül leegyszerűsített "lehet-e kétharmad híján kétharmados törvényeket átírni" kérdésre a válasz rendkívül komplex. A jogász-szociológus szerint a választások után egy átmeneti közjogi állapot lesz az országban. Ennek az időszaknak a végét az új alkotmány létrehozása vet majd véget. 

Az új jogállam elvei azonban már működni fognak az átmeneti időszakban is. Erre szükség is van, mert ez lesz „a cselekvési tér a Fidesz blokkolásával szemben”. Fleck szerint addig hatályban marad az Alaptörvény, amíg nem lesz új alkotmánya az országnak. A következő országgyűlés szerint a ciklus közepéig előkészít egy új alkotmányozási folyamatot. Az új alkotmány szövegét pedig egy népszavazás erősítheti meg.

Fazakas Attila azt mondta, a nemzetpolitika terén az egyik legfontosabb cél az anyaország politikai konfliktusainak exportálása. Szerinte civilszervezetek vezetőivel és nagyvárosi polgármesterekkel is titokban kell jelenleg találkozniuk, mert tartanak a retorzióktól. Nehezíti majd a nemzetpolitikai célok érvényesítést, hogy Fazakas szerint a magyar külpolitikai irányvonal miatt ehhez nincsenek partnerek, ezért normalizálni kell a jószomszédi kapcsolatokat. Fontosnak tartja, hogy a politikának a lehető legkevesebb beleszólása legyen a határon túli támogatások elosztásába, mert a kicsatornázott pénzcsapoknál már megjelentek a helyi kis mészároslőrincek.