Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel, vagyis akár indulhat az április 3-i országgyűlési képviselő-választáson. A Nemzeti Választási Iroda mostanáig 35-öt vett közülük nyilvántartásba.

2018 óta összesen 172 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből csak 34-et töröltek az OBH nyilvántartása szerint. Tavaly 58, idén eddig öt párt került be jogerősen a nyilvántartásba.

A 2018-as országgyűlési választás előtti évben 70 pártot jegyeztek be, a 2014-2018 közötti időszakban 116, 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.

A pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hét még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.

A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint az eljárás 2021. július 1-jén indult. A rendszerváltás idején, 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.