Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Putyin ukrajnai inváziója csak aláhúzza, hogy mennyire szükséges szembe szállni a tekintélyelvűséggel és megvédeni a szabad és demokratikus társadalmakat” – írta ki a Twitterére Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és elnökjelölt.
Putin’s invasion of Ukraine underscores the need to fight autocracy and defend free, democratic societies.
— Hillary Clinton (@HillaryClinton) April 1, 2022
The Hungarian elections on April 3 are an opportunity to reaffirm democracy.
Hungarians in Hungary, the U.S., and elsewhere: Go vote!
„A magyarországi választások április 3-án egy esélyt adnak a demokrácia ismételt megerősítésére. Magyarországi, amerikai, vagy bárhol máshol élő magyarok, menjetek szavazni” – zárta az üzenetét Clinton.
Az orosz-ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti:
Talányos választ adtak az ukránok a belgorodi támadásra, Németország harckocsik Ukrajnába szállítását hagyta jóvá – percről percre az orosz–ukrán háborúról
Az ukrán védelmi minisztérium sem cáfolni, sem megerősíteni nem hajlandó, hogy az ukrán haderő érintett volna a belgorodi üzemanyagraktár elleni támadásban. A csehek 56 egykori keletnémet páncélozott harcjárművet küldenek Ukrajnának, amire a vonatkozó törvények értelmében a németeknek is rá kellett bólintaniuk – kövesse percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról.
